A finn oktatási rendszer akkor is olyan jól működne, ha a gyerekek 20%-a hátrányos helyzetű lenne?

Kár a rasszista felhangért, mert egyébként annyiban jogos a felvetésed, hogy nem ültethető át egy az egyben egy sikeres oktatási modell egy másik társadalomba.

A felvetésed azonban ott téved, hogy ezt a hátrányos helyzetre vetíted ki; amikor ugyanis a finnek belevágtak az oktatás alapos átszervezésébe, még messze nem volt az az ország, ami most, és épp az oktatásnak köszönhetően jutottak többek között ilyen magasra. A jó oktatásnak pont az lenne az egyik fő hatása, hogy csökkentené a hátrányos helyzetűek arányát.

"Sokszor magasztalják a finn oktatási rendszert "

A baj ott van, hogy elterjedt ez a mítosz a csodás finn oktatási rendszerről és azt már senki nem hajlandó meghallani, mennyien mondják el már az ellenkezőjét.

Az oktatásban dolgozom és nagyon érdekelt volna mi is a titka a csodás finn oktatási rendszernek - amikor szembe jöttek azok az írások, vélemények, amik pont arról szólnak, hogy nem is csodás. Csak ez a hír már nem népszerű, sem a liberális oktatási szakemberek, sem a média nem terjeszti, hiszen üti annak állítását, hogy az lenne a legeslegjobb amit a liberális oktatáspolitika kitalált.

[link]

"Interjú Liisa Keltikangas-Järvinen professzor asszonnyal a finn közoktatás mai állapotáról

2020. február 21-én Finnországban, a Zűrzavarban a finn iskola című televíziós műsorban megdöbbentő adatokat tettek közzé. Kiderült, hogy a PISA-eredmények 2006 után nagymértékben romlottak az országban, a finn lányok és fiúk olvasási képessége között mért különbség az OECD‑országokat tekintve a legmagasabb, a rossznak minősülő gimnáziumok száma 2009 óta majdnem megkétszereződött. A tanárok követelik a kisegítő oktatás megszervezését, s a legutóbbi felmérések szerint a tanárok 66%-a, a szülők 81%-a nagyobb fegyelmet követel az iskolai életben. Dr. Kádár György, az interjú készítője nyelvész, finnugor-kutató, zenepedagógus, 1999‑ben a Jyväskyläi Egyetemen doktorált. Közel negyven éve tanít a nyugat-finnországi Vaasa város iskolájának énektagozatán....

...Természetesen nagyon is lehet, hogy ez így van, de az igazság az, hogy nincsen egyetlen olyan felmérés vagy kutatási eredmény, mely a világ tanárait szakmai tudásuk alapján sorrendbe állította volna. Mindezek ellenére az egész világ a finn iskolákra volt kíváncsi. Ám kiderült, hogy a finnek maguk sem tudják elmondani, mivel magyarázhatók a szóban forgó eredmények. Sokan a látogatók közül azzal tértek haza Finnországból, hogy maguk sem értették, miben tér el a finn iskola a világ más iskoláitól....

...Egy éve Dél-Korea is készített TV-műsort a finn iskolarendszer súlyos problémáiról...

...A 2010-es évekre már rengeteg probléma gyűlt fel. Olli Luukkainen, a Finn Tanári Szakszervezet (OAJ) elnöke egy tanári nagygyűlésen a gondokról korábban soha sem látott nyíltsággal beszélt. Kertelés nélkül kimondta, hogy az általános és szakiskolás tanulmányi eredmények aggasztóan rosszak. Saját tapasztalatom, hogy a diákok iskolai közérzete először a felső, majd néhány éves késéssel az alsó tagozaton is egyre rosszabb lett. "

A jó oktatásnak az lenne a legelső ismérve, hogy nem hazudja magáról világszerte, hogy jó oktatás ha saját belső résztvevői szerint is meg kívülről láthatóan és eredményeinek alakulásában is problémák vannak, egyre nagyobbak. De az itthoni helyzetet is jól mutatja, hogy a pedagógus képzésben is él még mindig ez a "csodálatos finn oktatási rendszer" mítosz, miközben az nem is igaz.

"A finn oktatási rendszer akkor is olyan jól működne, ha a gyerekek 20%-a hátrányos helyzetű lenne?"

Kérdező, a 2-esben már írtam, hogy kétségeim vannak nekem is és sokaknak másoknak is arról, hogy egyáltalán jó lenne a finn oktatási rendszer. A svédek helyzete válasz inkább a te kérdésedre.

Svédországban a gyerekeket kis koruktól önállóságra, tanulásra nevelték és azért lehetett a kisiskolásokat is egyedül engedni közlekedni - mert jó volt a közbiztonság, aránylag kevés az ember, meg jól tanítani, mert otthonról hozták magukkal az iskolába azt a mentalitást, hogy nekik fontos a tanulás. Nem az anyagi háttér az ami számít - nézd meg a kőgazdag amerikai gyerekeket milyenek az iskolában - hanem hogy mire nevelik a szülők a gyerekeiket.

Ha olyan diákok vannak az osztályban akik szerint jó iskolában lenni, azért vannak ott, hogy tanuljanak és ez nekik fontos, akkor nagy létszámú osztályokban és kevéssé felszerelt iskolákban is csodás eredményeket lehet elérni. Hiszen a diákok maguk akarnak tanulni, elvégzik a feladataikat, figyelnek, dolgoznak órán. A hátrányos helyzet nem akkor probléma ha nem Nike cipőben tud tornázni vagy nincs laptopja egy 8 évesnek, hanem ha otthonról azt a mentalitást hozza magával az iskolába, hogy neki minden jár, viszont sem dolgoznia, sem tanulnia nem kell. Az az ami tönkreteszi az oktatást.

A svédeknél pont ez látható. Mivel olyanokat - illegális migránsok tömegeit - illesztették be az iskoláikba, akiktől nem volt elvárás sem, hoyg megtanulják a svéd nyelvet, sem hogy betartsák a svéd szokásokat, törvényeket és otthon sem azt mutatták nekik, hogy az iskolában nekik kell tanulniuk és nem a tanárnak kell helyettük tanulni, dolgozni - ma már a svéd oktatásban is romlanak az eredmények. Ahogy ma már sok helyen nem lehet a kisgyerekeket egyedül engedni közlekedni sem.

Ha egy osztályba beteszel 2 olyan diákot aki nem akar tanulni, dolgozni és nagy pofával ezt hangoztatja állandóan - akkor a tanár máris meg van lőve, nem fog tudni haladni az osztállyal. Ha beteszel még 2 ilyet, onnantól már a tanár csinálhat amit akar, az osztály fele éppen úgy inkább fog mással foglalkozni, mint tanulni a gerincesek testfelépítéséről vagy a súrlódási együttható kiszámításáról. Ilyen helyzetekben csak a nagyon szigorú, erős fegyelmet kikövetelő rendszerekben lehet rákényszeríteni a diákokat a tanulásra - amiről megint tudjuk, hogy hosszú távon nem eredményesek, hisz átéltük.

A lényeg ez: "azt nem szabad elfelejteni, hogy a finn társadalom alapvetően együttműködő, szabálykövető és ez adja az egésznek az alapját."

Egy vár is akkor lesz erős, ha minden egyes kő amiből épült az erős és a helyén van. Vagy ahogy mondják: sz@rból nem lehet várat építeni.

A nagy Pizza teszt első helyén a szingapúri diákok vannak.

Szingapúrban a homokosság bűncselekmény.

Remélem innentől már mindenki érti miről beszélek.

@5 Igen, arról, hogy nem sikerült megtanulnod korrelációkat értelmezni.

A finn oktatás nem csoda, viszont rengetegen beszélnek róla pedagógiai háttértudás nélkül. Nagyjából két sikeres model van a világon jelenleg:

1. A kelet-ázsiai, továbbra is poroszos, szigorú. Eléggé kizsigerelő, de Kína, Hong Kong, Makaó, Dél-Korea, Szingapúr mind remek eredményeket hoznak.

2. Az észak-európai. Decentralizált, tanuló központú, csoportmunkára építő, kooperatív. Vagy nincs, vagy jelentéktelen mértékű a magánoktatás, így az elit is érdekelt abban, hogy bármelyik kerületi szakközép is jó legyen.

Skandináviában is vannak társadalmi problémák, "hátrányos" népcsoportok, etnikumok, csak míg nálunk a cigányok őslakosok, ott inkább a migrációs eredetű szomáli, eritreai, szudáni, jelemi, iraki származású gyerekek integrációja, oktatása jelent nehézséget.

Ott sem tökéletes minden, de jobbak az eredmények. Körülbelül 50% leérettségizik náluk, míg nálunk a cigányoknak csak 20-25%-a szerez érettségit.