Norvégia az egyetlen ország, amelyik nem költi el a rengeteg olajbevétele szinte egészét egyből, hanem megtakarítja és félreteszi későbbre?

Nincs semmi extra Norvégia esetén se. Amikor ott voltam, az ottani ismerősöm és én is azt láttam, hogy ugyanúgy szórják esetenként értelmetlenül, mint bárhol máshol. Minden kis pics*nyi szigetecskére utat visznek összevissza a tengeren keresztül, hogy az ott lakó 2 ember a kocsijával tudjon bevásárolni menni. A vonatközlekedésre meg azt mondta, hogy sokan azzal viccelődnek, hogy a németek kicsit még maradhattak volna és akkor legalább a vasút is Bodø-tól északabbra is eljutott volna.

Szóval szerintem Norvégia sok tekintetben egy mini Amerika, ahol szintén pazarolnak és a rötyire is autóval mennek. (de amúgy sportolni azt szoktak)

Minden évben nemzeti jövedelme fél százalékát megtakarítja. Szerintem Norvégia akkor is gazdag ország lenne ha nem volna olaja. Lásd Svédországot.

1990 körül ismerősöm azért nem akart Oslóba menni nagykövetségre Stockholm helyett mert hogy milyen vidéki csoró hely Osló Stockholmhoz képest. Hát kicsit változott.

Norvégia azért áll így hozzá, mert a szénhidrogén lelőhelyek megtalálása előtt is egy fejlett jóléti állam volt. Norvégiának kétségtelenül jól jött a dolog, de nem erre alapozott kizárólagosan ötven éve és most sem.

Amúgy Norvégiában de facto szocializmus van, csak ott mondhatni van miből ilyesmit játszani, ami hatékonynak nem igazán hatékony, de tudják miből finanszírozni.

[link]

Kérlek. Dr. Veress József DSc. - Dr. Dombi Ákos - Dr. György László: Gazdaságpolitika, egyetemi jegyzet, BME, ÜTI, 2014:

..., míg az előtakarékossági célból létrehozott Tartalékalapban és Nemzeti Jóléti Alapban közel 160 milliárd USD halmozódott fel.

Az orosz gazdaság ágazati determinációját ellensúlyozandó, 2004-ben norvég mintára - létrehozták a Stabilizációs Alapot, mely a kőolaj áremelkedéséből származó többletbevételeket gyűjtötte. Amint a neve is utal rá, az alap stabilizációs céllal jött létre, arra az esetre tartalékolva, ha az olaj világpiaci ára kritikus szint alá süllyedne. 2008-ban az alapot kettéosztották Tartalékalapra és Nemzeti Jóléti Alapra. A stabilizációs funkciót - és a felhalmozott vagyon nagyobb részét - előbbi örökölte, míg a Nemzeti Jóléti Alap feladata a nyugdíjrendszer későbbi hiányainak fedezésére való tartalékképzés lett.

4: ez csak egy anekdóta volt Svédo és Norvégiával.

Előtte is igen igen jól éltek magyar és európai viszonyokhoz képest is. Csak az olaj kiaknázása után kiemelkedően magas lett a GDP még a skandináv országokhoz képest is. Egyébként világszinten az egyik legdrágább kőolajuk van már a technológiai kitermelés miatt - a tengerszint alól. Csakhogy amíg nem volt ilyen magas az olajár addig nem érte meg kitermelni, tehát kb. a 90-es évekig.