Izraelnek miért a héber lett a hivatalos nyelve?
Úgy értem:
A héber egy holt nyelv volt, ebből kreálták leegyszerűsítésekkel a modern héber nyelvet, azaz az ivritet, ami Izrael hivatalos nyelve lett.
Viszont alapba ezt a nyelvet senki sem beszélte. Tehát még Izrael megalakulása után sem volt ez senkinek sem az anyanyelve elvileg (vagy max csak egy kisebbség beszélte), azaz mindenkinek külön meg kellett tanulni, majd szépen kialakult az, hogy már az ott élőknek ez az anyanyelvük.
Hogy hogy nem a mindenki által beszélt angol lett a hivatalos nyelv például? Vagy az óhéber, ha már itt tartunk?
Csak azért nem értem, mert Írországnak is a hivatalos nyelve az angol, meg az ír, de komolyan megvan az esélye, hogy az ír nyelv pár generáción belül kihal. Akkor miért nem csinálták meg Írországban azt, hogy CSAK az ír a hivatalos nyelv, és kötelező mindenkinek megtanulni használható szinten?
Vagy Izrael ezt hogy tudta elérni, és Írország miért nem? Mi a kettő közt a különbség ilyen nyelvi téren?
válasza:A nyelvet nem 1948-ban találták ki.
Min már írták, a Bibliai héber szebt nyelv ( askenáz kiejtéssel loson kajdes ), ezért helytelen lenne hétköznapi használata. Már ie 4 századtól arameus volt Izraelben ( Judában ) a zsidók beszélt nyelve, héberül csak a tanultabbak tudtak és a zsinagógában használták.
Nem csak istentiszteleten, hanem tanuláshoz is. Nem csak a Biblia olvasása, de a megbeszélés, megvitatás is héberül folyt, illetve héberül is.
Mint ugyancsak helyesen írták ( vagis majdnem pontosan ), isz 70 óta nemcsak Peszach, hanem minden Tórai ünnepet ( Pesach, Savuot ( Tóraadás, Pesach után 50-edik nap ), Rosh Hasono ( Újév ), Ypm Kippur ( Engesztelõ Nap ), Sátrak ünnepe, végén a Tóra örömünnepe ( a Tóra olvasásának befejezése és újrakezdése ) ), azzal fejezünk be, hogy
Lö Sono Habo bi Jerusalaim
Jölvõre Jeryzsálemben ( szó szerint a következõ évben ).
Szóval a cionizmus egyidõs a számüzetéssel. Az elsõ évezredben még fegyveres kisérletek is voltak.
Mindig is +eltek zsidók a Szentföldön, de voltak idõszakok, amikor nagyon kevesen.
A hazatelepülés az 1700-as években kezdett egyre nagyobb mérteket ölteni ( Jaffoban ma is megtekinthetõ egy zsinagóga és egy hostel, amit az 1700-as években építettek Líbiából hazatelepülõ zsidók. )
A cionizmus elnevezés is régebbi, mint Herzl, ami egyértelmûen az õ mûve, az a POLITIKAI cionizmus, tehát az, hogy
1) megszervezte az elsõ cionista kongresszust ( melyen egyébként a magyar zsidók még nem képviseltették magukat ). Persze ebben is voltak munkatársai.
2) nyakába vette az Európai kormányokat, még Isztambulba is elment, hogy megszerezze a hozzájárulást az állam helyreállításához.
Mint ismeretes, ez több, mint 10 évvel halála után jött összze ( Balfour nyilatkozat ).
Bár már a 19. sz. végén is nõtt a hazaérõk száma, fõleg Oroszországból a pogromok miatt, ezután méginkább gyorsult a folyamat.
A 10-es évek végén tért haza David BenGurion, késõbb Izrael elsõ miniszterelnöke.
Már a Balfour nyilatkozat ( 1917 ) után, de különösen a San Remo konferencia után ( 1920, írásban megerõsítve 1922. ) tervezték a leendõ állam berendezkedését és a nyelv kialakítását.
Ehhez szempont volt, mint korábban írták és írtam:
1) Nem lehet egy az egyben a Bibliai nyelv, mert az szent nyelv.
2) Kellettek szavak olyan fogalmakra, melyek a vallási irodalom klasszikusanak idejében még nem léteztek. ( Természetesen hasonló folymat ma is végbemegy idõnként minden nyelvben, hisz idõnként a köznapi éltbe kerülnek olysmik, amik korábban nem voltak. )
3) Az ivrit ( újhéber ) nylvtana jóval egyszerûbb, mint a Bibliai héberé. Ez is szempont volt, nem lett volna jó, ha a héberül még alig tudó hazatérõknek egy nayon bonyolult nyelvant kellett volna megtanulniuk.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!