Nem sok a különbség van. Talán a monarhiához való viszonya más. Amúgy legegyszerűbb hogy németországhoz való kapcsolatukból nekik meg róma miatt volt igen nem volt németország hanem németrómai birodalom. A cár is a császár elnevezés ami egyenesági örökösödést támasztja alá a római császárokkal. Szóval csak egy szleng. Különbség nem nincs.
2015. dec. 14. 20:54
Hasznos számodra ez a válasz?
2/9 anonim válasza:
Kicsit kusza ahogy visszaolvasom. Tehát a német római birodalmat azért nevezték német rómainak hogy jelezzék hogy ők is olyan hatalmasak mint a római birodalom. A császár elnevezést innen vették. Ausztria a habsburgokkal amikor függetlenedett akkor valszeg megtartották a német berendezkedést. Az orosz cár szintén innen vette a cár a császár ami arra ment hogy házasodjanak vele az európai királyi családok.
2015. dec. 14. 20:58
Hasznos számodra ez a válasz?
3/9 anonim válasza:
A császár a királyok királya. Azaz a császár több meghódított (egyesített) királyság uralkodója.
2015. dec. 14. 21:02
Hasznos számodra ez a válasz?
4/9 anonim válasza:
Ez igaz is lehetne hogyha anglia királya császárnak nevezte volna magát de nem. Sem a francia király aki szintén gyarmattarto volt. Sempedig a spanyol király aki szintén nem volt épp szűkösen a meghódított földekkel. A perzsa királyok is királyok voltak. Az oszmánoknál révén nem volt közük az europai uralkodokhoz meg szultan volt.
2015. dec. 14. 21:07
Hasznos számodra ez a válasz?
5/9 anonim válasza:
Császárból elvileg csak egy lehet, a cím a Római Birodalom örökösét jelölte. Ezért volt német római császárság. Amikor Napóleon legyőzte a NRCS-t, magát tekintette császárnak, és a Római birodalom örökösének. Amikor őt is legyőzték, visszaállították németországot, és amikor eldőlt hogy a poroszok vezetik azt, na akkor lett két császár: a Habsburgok megtartották, mert örökletes címként kezelték, a porosz királyok meg felvették, mert úgy gondolták, hogy Németországgal együtt ez is jár.
2015. dec. 14. 21:46
Hasznos számodra ez a válasz?
6/9 anonim válasza:
A herceg több gróf hűbérura. A király több herceg hűbérura. A császárság pedig több királyságot foglal magába. Persze nem ennyire egyszerű a helyzet, sok független herceg nevezte magát királynak.
2015. dec. 14. 21:46
Hasznos számodra ez a válasz?
7/9 anonim válasza:
"Ez igaz is lehetne hogyha anglia királya császárnak nevezte volna magát de nem."
Ha Klasszikusan a Német-Római birodalomra nézzük, akkor igaz a dolog.
Tulajdonképpen ahogy 21:46-os leírja, nagyjából úgy alakult ki a dolog.
2015. dec. 14. 22:45
Hasznos számodra ez a válasz?
8/9 anonim válasza:
>> hogyha anglia királya császárnak nevezte volna magát
Nem feltétlenül. A császári cím egy szimbolikus cím, gyakran a viselőjének korlátlan tejhatalmát jelöli... pl. a japán császár esetében.
2015. dec. 14. 23:23
Hasznos számodra ez a válasz?
9/9 anonim válasza:
A császár imperátor vagyis egy birodalom ura. Királya tetszőlegesen kis országnak lehet.
Ausztria csupán főhercegség volt a német-római birodalom idején, de amikor a német-római birodalom felbomlott és császára (éppen az osztrák főherceg Habsburg–Lotaringiai Ferenc) lemondott a trónról, akkor 1804-ben felvette az Ausztria császára címet, hogy presztizsveszteség nélkül ússza meg a dolgot.
A császár rendszerint hűbérura több királynak, hercegnek, főúrak. A császár koronát küldhet a vazallus ország urának királlyá emelve azt.
Magyarországon Szent István halála után az általa kijelölt utód Orseolo Péter például vazallusi esküt ajánlott fel a német-római császárnak, amit aztán egyetlen Árpád-házi utódja sem volt hajlandó megerősíteni vagy elfogadni.
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
