Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Kezdőoldal » Politika » Pártok, kormányzás » Mi a különbség a király és a...

Mi a különbség a király és a császár között?

Figyelt kérdés
2012. júl. 28. 05:05
1 2
 1/18 anonim ***** válasza:
50%

A király azért király, mert annak koronázták meg, a császárt pedig császárnak, ugyanúgy, mint a fejedelem, nagyherceg etc.

Közös, hogy mindkettő államfői pozíciót tölt be.

Különbség király és király között is van, császár és császár között: így államfő és államfő között is, az adott államok berendezkedésétől függ.


Nézd a Német-Római Birodalmat: egyszerre volt német király és német-római császár.


Vagy a itthon nálunk: az osztrák császárt magyar királynak koronázták meg. Itt is eltérhetett a jogosítványa mindkét tisztségben.

2012. júl. 28. 09:39
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/18 anonim ***** válasza:
66%
Gyakorlati szempontból nincs különbség a címek között (az államfő az államfő), ezzel szemben elméletileg óriási különbség van. Korábban a császárról úgy tartották, hogy a királynál nagyobb méltóság, annak felette áll. Nem véletlen, hogy azért, hogy elnyerjék a német-római császári címet először lombard és német királlyá kellett koronázni, majd mindezt tulajdonképpen magasabb szintre emelték azzal, hogy császári címre tettek szert. Gyakorlatban mindegy volt, hogy most királyról vagy császárról beszéltünk (a középkorban nem teljesen volt így, mivel a német-római császárt a keresztény világ legfőbb méltóságának tartották), mivel a saját országában (egy ideig) ő volt a szuverén. Ma már persze ezek a szempontok eltűntek.
2012. júl. 28. 11:06
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/18 anonim ***** válasza:
88%

A császárság és a királyság között a hatalom megosztás a különbség . A császárság nagyobb földrajzi terület , mint a királyság . A császár nem elegendő vezető , túl nagy a földterület vagy túl sok az ember . Ezért a császárságot több nagyobb közigazgatási egységere osztották , amelyek vezetői nagyobb szuveneritással rendelkeznek , mintha királyságban lettek volna . Ezek igazak a Római Birodalomra és a Német Római Birodalomra is.


"Korábban a császárról úgy tartották, hogy a királynál nagyobb méltóság, annak felette áll. Nem véletlen, hogy azért, hogy elnyerjék a német-római császári címet először lombard és német királlyá kellett koronázni"



Úgy tartották , de a Német-Római Birodalomban sokszor a 7 választófejedelem döntötte el a ki legyen a császár . A Német-Római császár gyengébségére példa az Augsburgi vallásbéke is , amelyben a földesurak kezébe adták a vallásuk megválasztásának lehetőségét . Nagyon fontos a királynak belpolitikában van sokkal nagyobb szerepe , a császári rang meg külpolitikában számít nagyobb presztizsü rangnak.

2012. júl. 28. 16:43
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/18 anonim válasza:
32%
A király Nagy Károly-ról veszi a nevét, a császár meg Julius Caesar-ról ... bár lehet, hogy csak a magyarban. Úgy érezzük, hogy a hatalom mértékének különbségéről van szó.
2012. júl. 31. 10:33
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/18 anonim ***** válasza:
27%
Szerintem meg a király, az egy nép (és urainak) a királya, míg a császár a királyoknak is a királya. Vagyis több, királyságban élő nép királya. Király a négyzeten!
2012. júl. 31. 13:33
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/18 Alex Fly ***** válasza:
100%

Királynak egy ország, nép uralkodóját nevezzük, a császár pedig egy birodalom uralkodója.

Pl. a jó öreg Ferencjóska Magyarország és Csehország (mint államok) királya, egyszemélyben a Monarchia (mint birodalom) császára volt.

2012. júl. 31. 21:24
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/18 anonim ***** válasza:
Ferenc József rengeteg címet viselt, de a Monarchia császára nem volt köztük, ugyanis ő Ausztria császára, Magyarország, Csehország, Horvátország meg még isten tudja mennyi ország királya, hercege stb.
2012. júl. 31. 22:49
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/18 Alex Fly ***** válasza:

7: igaz, Ausztria volt a neve, nem Monarchia...

bocs, ezt elírtam.

Pontosabban Osztrák (avagy keleti) Birodalom, mint österREICH.

Ha jól tévedek a címe "osztrák birodalmi császár" volt -vagy valahogy így.

Jól emlékszek?

2012. júl. 31. 23:22
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/18 anonim válasza:
100%

Érdekes kérdés, hogy a császár és király között mi a különbség:


Az első császárnak tipikusan Julius Ceasar tekinthető az európai történelemben. Az ő nevéből ered a „ceasar” mint méltóságnév, melyet a Római Birodalom uralkodói viseltek. Később a birodalom felosztása során létrejött a Bizánci Császárság, melynek uralkodóját még akkor is császárnak nevezték, amikor uralma a fokozatos török hódítások során már csak Konstantinápoly területére terjedt ki. Sőt ezen állam gyengülésével létrejöttek különféle kérészéletű államok is, melyek uralkodói szintén császárnak tekintették magukat. (lásd.: Latin Császárság, Trapezunti Császárság, stb.)


Aztán a Balkánon a kora középkortól kezdve megtelepedtek olyan népek, melyek idővel önálló államot formáltak éppen Bizánc területéből kiszakadva. Mivel uralkodóik Bizánc uraival egyenrangúnak tekintették, ezért magukat szintén császárnak, azaz cárnak nevezték. (Bolgár Cárság, illetve egyes szerb uralkodók is)


Bizánc hanyatlásával szinte egy időben viszont Európa keleti részén megszilárdul az orosz állam, melynek uralkodója szintén a cári címet kezdi használni.


Mindeközben a nyugaton megbukott Római Birodalom örökösének érzi magát a frank Nagy Károly, aki magát a római császárok méltó örökösének tartja, ezért 800 karácsonyán császárrá koronáztatja magát. Az ő birodalmának lesz később az utódállama „A Német Nemzet Szent Római Birodalma” mely 962-től 1806-ig állt fenn. Miután ekkorra már ez a cím kiüresedett, ezért azt a Habsburgok a napóleoni időkben megszüntették. Helyette létrehozták az Osztrák Császárságot, hogy Napóleon császárságával szemben ők se maradjanak méltó cím nélkül.


Viszont ahogyan azt már az előttem szólók is jelezték a Német-Római Birodalomra nagyon jellemző volt az uralkodók különféle szintjeinek kavalkádja. Ezen állam történetére jellemző, hogy az elején erős császári hatalom fokozatosan kiüresedik, és a súlypont áttevődik az egyes területek uralkodóihoz, akiket választófejedelmek neveznek annak ellenére, hogy sokszor nem is fejedelmek, hanem vagy egyházi méltóságok vagy királyi címmel rendelkeznek (pl.: csehek, illetve később a poroszok és szászok esetében) Közéjük tartoznak a Habsburgok is az osztrák örökös tartományok uraiként. Ha jól tudom a császári trón várományosa előzőleg (általában) megkapta a német király címét és a regnáló császár halála után koronázták császárrá.


Európában császári címet viselt még I. Napóleon és unokaöccse II. Napóleon a francia állam fejeként, továbbá VII. Alfonz kasztíliai király, aki magát 1135-ben Leónban egész Hispánia császárává koronáztatta.


A Római Birodalmat azonban már évszázadokkal megelőzve létezett a többé-kevésbé egységes kínai állam, amelynek az uralkodóját szintén császárnak tekintjük / nevezzük, akárcsak Japán uralkodót, akinek a középkor alatt évszázadokon át nem is volt valós politikai hatalmuk.


De az Oszmán uralkodók által vezetett Török Birodalom szultánjait is császárnak nevezte a régi népnyelv. A mohamedán világban egyébként a szultáni címmel rendelkező uralkodók sokszor valóban a „imperátorok” voltak az általuk uralt területeken. (Maga szultán szó is hatalmat jelent.)


Érdekesség még, hogy Etiópia uralkodóit is illették császári címmel, mely szintén arra utalna, hogy ebben az esetben is egy olyan uralkodóról van szó, aki több királyság felett regnál. Dél-Amerikában pedig 1822-ben kiáltották ki a független Brazil Császárságot, a mai brazil állam elődjét. Ez az államforma itt 1899-ig állt fenn.

2012. aug. 1. 21:41
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/18 anonim ***** válasza:
37%

Semmi különbség nincs köztük, egyik kutya , másik eb, talán még születniük is könnyű volt. Magam részéről megvetem és utálom ezeket a régi rangokat amihez elég volt csak jó helyre születni.


Nem tartom időszerűnek a mai korban, és nem érzek semmiféle tiszteletet irányukban, nem több egyik sem, mint bábok a éppen hatalmon levő tőkések és politikai körök kezében.


Hasonlót éreztem akkor is amikor köztársasági elnököt neveztek ki és amikor lemondott a kinevezéséről akkor nem csak kiemelt juttatásokat kapott de még villát is, mintha legalábbis előzőleg, a híd alatt élt volna!


az embereket nem a ráaggatott rangjáért kell tisztelni és megbecsülni honorálni, hanem a tisztességes kétkezi munkájáért és becsületességéért.

2012. aug. 3. 21:06
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2022, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info@gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!