A szaúdiak kivégezték Nimr al-Nimr seiket. Mikor vesszük észre, hogy valójában nem Irán hanem ők a "rosszfiúk"?

Assad nem lövetett be senkibe!

http://www.gyakorikerdesek.hu/politika__kulfoldi-politika__7..

https://www.youtube.com/watch?v=C2nNP5yxj48

És ez az a „mérsékelt” ellenzék mely civilek ellen vet be vegyi fegyvereket és az USA-NATO-tól kapott dollármilliárdos támogatását az ISIS segítésére költi.

„Katar Irán hídfõállása”

Nem.

heródesazidiótának!

Megígértem, hogy majd belinkelem a Hezbollahos kérdésemet. Márpedig az ígéreteket nem árt betartani, hát tessék:

http://www.gyakorikerdesek.hu/politika__kulfoldi-politika__7..

Írtam a kérdésben, hogy: A család zsidó szálait Feiszal király is elismerte, amiről a Washington Post 1969 szept. 17-i számában nyilatkozott.

De erről is fogok komolyabban foglalkozni, majd azt is bemásolom ide. :)

Kedves nneddudgi!

Nem csak szerintem. Tényleg bevallotta, hogy vannak zsidó felmenői is. Ezt meg lehet nézni bármelyik levéltárban, ahol a Washington Post újságait félretették.

Ha a részletesebb történelme érdekel a szaúdi családnak, hogy miért állnak valójában cioniosta érdekek a vahabizmus mögött, akkor itt elolvashatod a történetüket:

[link]

Itt angolul:

[link]

A szaúdi vezetés már 50 évvel ezelőtt is Egyiptom Szíria és Irak meggyengítésén dolgozott. a Miközben magába akarta olvasztani Jement. A fél évszázaddal ezelőtti szaúdi geopolitika kísértetiesen hasonlít a mostanihoz.

A következőkben Faisal Bin Abdul Aziz király Lyndon B. Johnson amerikai elnöknek az 1967-es 6 napos háború előtt küldött levelét olvashatjuk, Hamdan Hamdan író “Évtizedek a kudarcból” című könyvének tolmácsolásában. A könyvet először 1995-ben adta ki a Bisan kiadó. A benne szerepelő levél egy hivatalos okmány, mely 1966 december 27-én készült.. A levél a szaúdi miniszteri kabinet a 342-es szám alatt iktatta.

“… Tisztelt elnök úr, a fent említett dolgok alapján és azok alapján, amit bemutattunk önöknek, világossá válik a számukra, hogy Egyiptom a legnagyobb közös ellenségünk. Ha ezt az ellenséget engedjük tovább harcolni ellenünk és hagyjuk, az katonailag valamint a médiában, ellenfeleinket továbbra is támogassa, akkor a mi hatalmunk, trónunk, az összes érdekeltségünkkel együtt sehol sem lesz 1970-ben, ahogyan azt Roosevelt úr is jósolta.

Azért engedje meg, hogy gratuláljak a királyságunkban dolgozó amerikai szakértőknek a helyes javaslataikért és engedje meg, hogy most én a következő javaslatokat tegyem:

Amerikának támogatnia kell Izraelt abban, hogy egy gyors támadást hajtson végre Egyiptom ellen, és a legfontosabb helyeket elfoglalja Egyiptomban, ezáltal arra késztetve az egyiptomi hadsereget, hogy azonnal vonuljon ki Jemenből, és hogy rákényszerítse Egyiptomot, hogy hosszú ideig csak Izraellel legyen elfoglalva és ne velünk. Ez által egyetlen egy egyiptomi sem tudná emelni a fejét a csatorna mögött, megpróbálva Gamal Abdel Nasser és Mohamed Ali ambícióival nekifogni egy egyesített arab világ létrehozásához. Ezáltal hosszú időnk lenne arra, hogy a romboló eszmék fellegvárait leromboljuk nem csak a saját királyságunkban, hanem az összes arab országban. Ha ez bekövetkezett a jövőben, akkor nem lesz ellenünkre segélyeket nyújtani Egyiptom népének és hasonlóknak az arab világban, főleg, ha által az idegesítő hangjuktól is megszabadulnánk a médiában.

Szíria legyen a következő, az sem maradhat ki ebből az izraeli támadásból. Ki kell szakítani területeket a szír testből, hogy ne legyen alkalma a jövőben nagyobb tervek véghezvitelévre, és nehogy betöltse Egyiptom szerepét annak bukása után az arab világban.

Muszáj elfoglalni Ciszjordániát és a Gázai övezetet, hogy a palesztinoknak semmi lehetőségük ne lehessen a megmozduláshoz, és hogy nehogy kihasználja őket bármelyik arab ország a felszabadításuk ürügyével. Ezáltal a többi arab országokba menekülő palesztinok mindörökké elfelejthetik annak reményét, hogy visszatérhetnek a saját hazájukba.

Fontosnak tartom Mustafa Barazani kurd vezető megerősítését észak-Irakban, hogy egy kurd kormányt hozzon létre, amivel akadályt állít minden bagdadi uralkodó elé, aki egyesíteni akarná az arabokat a mi királyságunk északi határainál bármikor is. Barazanit egyébként mi már 1965 óta látjuk el fegyverrel és pénzzel Irakon és Törökországon keresztül egyaránt.

Johnson elnök úr! Önök és mi magunk egyetértünk és szolidaritásból kiállunk a közös érdekeinkért és a sorsunkért, ami a fennmaradás vagy pusztulás között lebeg félúton.

Levelem végében engedje meg, hogy Ő exellenciája számára jókívánságaimat fejezzem ki. Az Egyesült Államoknak kívánok örökös győzelmet, hatalmat, jólétet, velünk való szorosabb együttműködést és sikeres jövőt a kapcsolatainknak.

Tisztelettel: Faisal bin Abdul Aziz – Szaúd-Arábia királya