En nem vagyok otthon a politikaban, de valaki elmagyarazna nekem, hogy honnan jott ez a nagy bekules az USA es Eszak Korea kozott?

Először is, Észak-Koreának hagyományosan ez a húzd meg-ereszd meg a külpolitikai taktikája. Amint egy kicsit meggyengülnek valamilyen téren, azonnal békülékenynek mutatkoznak. Amint a zavar elhárul, megint be fognak keményíteni.

A másik, hogy a közhiedelemmel ellentétben az usa-t egyáltalán nem érdekli a tárgyalópartnere országában az emberi jogok helyzete. Valószínűleg kisakkozták, hogy ha a Koreai-félsziget atommentes marad, összesen 0,05 USD-ral jobban jár az amerikai nemzetgazdaság, de ha ez az érték -0,05 volna, Trump szívfájdalom nélkül lángba borítaná a régiót (nem Trump hibája elsősorban, bármelyik korábbi elnök ugyanígy viselkedett volna, hillary meg aztán különösen). Így aztán nincs semmi különleges egy elvtelen pacsizásban. Különösen a széllel bélelt Kim Dzongunról nem tudom elképzelni, hogy a dörgedelmes nyilatkozatai ellenére akármit is változtatna a saját homokozójában. Ha csak azt nem, hogy a rendszer ellenségeit mostantól nem gépágyúval végzik ki, hanem valami sokkal barbárabb módszer jutott az eszébe.

Nos idáig végig szankciókkal sújtották Észak-Kóreát.

Ez nem jött be a világnak. Inkább éheztek az emberek de atomjuk az lett, nem is kevés.

Talán az oroszok mondtak valamit, hogy egy év alatt annyi atomtöltetet csináltak, hogy egész amerikát porrá zúznák vele. Így jött a békülés. Nem érdemes fenyegetőzni egy pszichopata zsarnokkal, akinek ott van az indítógomb a kezében!

Irakba és Afganisztánba se éltek különbül az emberek és Amerika őket se érdekelte, csakhogy nekik nem volt atomuk, így könnyű célpontok voltak.

Reméljük azért most ezzel a megegyezéssel kicsit több pénz marad Koreában az emberek élelmezéséhez. Mert bizony a szankciókkal a világ is felelős volt ezért.

(Ha nem kereskedhet senkivel, akkor ugyan miből lesz pénzük élelemre, vagy hogy hozza be az élelmet é-Kórea.)