Mi az oka annak, hogy Milánóban szervezett, jó a tömegközlekedés, addig a jóval népesebb Rómában kaotikus, rendezetlen?

Milánó Észak-Olaszországban van. Az ottani emberek tudnak szervezett körülmények között élni, nem okoz nekik gondot, ha valami ki van találva, menetrend szerint működik.

Róma ellenben már Közép-Olaszország, ott a szervezettségről hallottak már, de nem gondolják, hogy ennek a mindennapok részének kellene lennie. Azon kívül Róma belvárosa telis-tele van ókori műemlékekkel, amiket nem szabad bántani, ebből pedig az következik, hogy a belváros szerkezete kaotikus, a tömegközlekedési útvonalak még rosszabbak és ha egy tömegközlekedési rendszerben egy szektor problémás, a többi is az lesz. Észak-Olaszországot gyakrabban pusztították mindenféle hadak a népvándorlástól Napóleonon át a világháborúkig, korszerűbb és élhetőbb formában lehetett újjáépíteni a nagyvárosokat.

De még Róma is áldásnak tűnik a déli viszonyokhoz képest: a dél-olasz néplélek egyszerűen nem hajlandó elismerni, hogy az időt bármilyen formában mérni lehet, ez pedig megalapozza azt is, mennyire lehet sikeres bármilyen tömegközlekedési forma arrafelé.

Én is két okát látom a két város közötti különbségnek.

1) A mentalitás mindenképpen fontos tényező. Létezik az a mondás, hogy az igazi Olaszország Rómától délre kezdődik. Lefordítva: az a laza, az időt csak hírből ismerő, szétszórt, hangoskodó, sziesztázós életstílus, amelyet mindenhol a világon az olaszokkal azonosítanak, Észak-Olaszországban sokkal kevésbé figyelhető meg. Ez a lazaság és szétszórtság rányomja a bélyegét a tömegközlekedésre is. Ezzel szemben az olaszok úgy tartják, hogy Milánó a "legeurópaibb olasz város", azaz az egyetlen olyan, amely megüti a nyugat-európai mércét. Lombardia tartomány egyébként (amelynek székhelye Milánó) a longobárdokról kapta a nevét, amely egy germán népcsoport, ennélfogva a németek, osztrákok rokonai. Talán az valamiféle germános közös vonás, hogy ők értenek a közlekedéshez, hiszen pl. mind Németország, mind Ausztria a híresen jó tömegközlekedésről is ismert.

2) Rómában igen nehéz például metrót építeni, hiszen ahogy felettem is említették, nagyon ősi város, így ha ásni kezdenek valamerre, egészen biztosan egy ókori romba botlanak, amely értelemszerűen megakasztja vagy akár teljesen le is állítja az építkezést. Részben ezért is ilyen durva a különbség, ha arra gondolunk, hogy Madrid és Róma hasonló népességű városok (3,3 millió, illetve 2,9 millió fő), mégis: a spanyol fővárosban 293 km a metróhálózat hossza, míg Rómában mindössze 60 km.