Jól értelmezem a népszavazás típusait?

én úgy értelmezem, hogy bármelyikük, tehát az államfő is kezdeményezheti, amit az országgyűlés vagy megszavaz vagy nem

a kormány is, amit az országgyűlés vagy megszavaz vagy nem

és 100e fő is, amit az országgyűlés vagy megszavaz vagy nem

Kezdjük a végén. Minden probléma, amely törvénykezést igényel, a parlament hatáskörébe tartozik. Ami nem tartozik oda, arról minek népszavazás?

Alapvetően kétféle népszavazás van. 1. Valamely csoport elégedetlen a kormány munkájának valamely részletével, és már más utat nem lát. Ekkor kezdeményez egy népszavazási folyamatot, mert azt reméli, ezzel kikényszerítheti igényének teljesítését. Ez jellemzően autokráciákban fordul elő. 2. Egy országban felelős vezetők olyan horderejűnek és jellegűnek tartanak egy problémát, hogy a nagyobb legitimitás érdekében megkérdezik a lakosságot. Majd minden hercehurca nélkül az eredménynek megfelelő törvényt hoznak. Ez a módszer jellemzően Svájcban és a skandináv államokban fordul elő, ahol erős a kormányoknak a lakosság felé való elkötelezettsége, továbbá a lakosság igényli, hogy megkérdezzék.

Az első változatnál két fokozat van. 100 ezer aláírás esetén a parlamentnek foglalkoznia kell az üggyel. Lehetséges, hogy ennek eredményeként a az igényeknek ellenkező döntést hoznak. 200 ezer aláírás esetén a parlamentnek nemcsak foglalkoznia kell, hanem kötelező népszavazást kiírnia. Ennek meghirdetése az államfő feladata. A jelenlegi rendszerben eddig kettő olyan aláírásdöntés történt, ahol sokkal több aláírás gyűlt össze a kötelezőnél (az egyikben több, mint háromszoros). A parlament mindkettőt elszabotálta, formálisan adtak valami választ és nem történt semmi.

A fenti népszavazás kezdeményezések jellemzően országosak. De lehetőség van regionális kérdésekben is ugyanerre, ekkor az illetékes önkormányzatnak vannak kötelezettségei, adott esetben saját illetékességi körében népszavazást írhat ki.

Ha egy probléma több önkormányzatot érint, általában célszerűbb országosan szervezni, mert nagyobb a történés esélye.

A lényeg, hogy az első esetben mindig kormányzati felelősség a probléma, ezért ezt szívesen elszabotálják a(z ön)kormány(zat)ok. A második esetben mindent a kormány szervez, nem kell aláírásgyűjtés, egyszerűen a kormány meghirdeti a problémát, elmondja részleteit és kiírja a népszavazást.