Mikor lesznek megváltoztatva az egyéni választókerületek határai?

Az egyes válaszolón láthatod, hogy bármennyire is kellett volna, nem lehetett hozzá nyúlni, hiszen abból rögtön az ilyen óbégatások lennének.

Nem tudom hogy kellett volna-e változtatni rajta. Ha az összes választásra jogosult számát (8.312 millió) elosztjuk a 106 egyéni körzet számával, akkor az átlag 78,5 ezer fő. Ezzel a számmal nézve éppen a határon van a Pest megye 5. körzetének létszáma, hajszállal benne van a 20%-os eltérésben (az 94 ezer fő lenne max). Fogalmam sincsen hogy ez számít-e bármit, csak ez egy országos átlagszám.

#3 A 2018-as adatok ezek:

[link]

Nem pontosan azok amiket a kérdező leírt, de majdnem annyi. 59 452 és 91 122 fő volt a két körzet választóinak száma 2018-ban a választáson.

[A legkevesebb népességű Tolna megye 2.: 60069 fő

A legnagyobb népességű Pest megye 5.: 93942 fő

országos átlag: kb 74-75 ezer fő

Választási törvényben az van, hogy ha valamelyik kerület az országos átlagtól több, mint 20%al eltér, újra kell rajzolni a határait.]

↑

A kérdéshez fűzött kiegészítésből.

Nem nevezted meg, de gondolom erre a törvényre hivatkoztál: 2011. évi CCIII. törvény az országgyűlési képviselők választásáról. [link]

A törvényben a 4. fejezetcím: Az egyéni választókerületek. Egyetlen szakaszt tartalmaz, a 4. §-t.

Több feltétel is van, nem csak az az egy, amit kiragadtál. Ráadásul, az általad említett feltétel csak adott, más kizárólagos feltételek betartásával valósítható meg; ha azok alapján nem lehet, akkor nem lehet.

• Az egyéni választókerületek esetén a törvény nem a népességszámról ír, hanem a választásra jogosultak számáról.

• A szakasz (2) bekezdésében meghatározott követelmények:

„(2) Az egyéni választókerületeket úgy kell kialakítani, hogy

a) azok ne lépjék át a megyehatárokat, valamint a főváros határát,

b) azok összefüggő területet alkossanak,

c) a választásra jogosultak száma megközelítően azonos legyen.”

• A (6) bekezdésben általad említett 20%-ot meghaladó eltérésnél a (4) bekezdésre történik hivatkozás, a (4) bekezdésben pedig ez áll: „kizárólag a (2) bekezdés a) és b) pontjában foglaltak érvényesülése érdekében térhet el”.

Vagyis, például, tartani kell a megye, illetve fővárosi határokat; ez kötelező.

Például, Tolna megyében jelenleg annyi választópolgár van, amennyi. A törvény melléklete szerint 3 egyéni országgyűlési választókerület van. Megyén belül lehet csak változtatni, választókerület nem lépheti át a megyehatárt. 2, vagy 4 kerület esetén jóval nagyobb lenne az eltérés az átlagtól. 3 a legjobb, de a választókerületek kiegyenlítését célzó módosításnál kötelezően figyelembe veendő, hogy egy választókerületet csak összefüggő területek alkothatnak. Nem biztos, hogy van a kerületi határnál olyan település, vannak olyan települések, amelyek jó megoldást jelentenek: kellően feltöltik a másik választókerületet, és nem okoznak 20%-ot meghaladó hiányt a jelenlegi kerületükben.

Ugyanez van Budapesten is.

Amúgy meg, nem mindegy most? 2020-ban lesz országgyűlési választás. Te tudod az akkori választópolgár számot, választókerületenként? Ha kell, ráérnek előtte módosítani, az akkori választásra jogosultak száma alapján; persze, ha lesz is megfelelő megoldás, a kötelezően figyelembe veendő szempontokat betartva.

És, egyáltalán, honnan vetted a jelenlegi adatokat?

Az egyéni választókörzetek határai soha nem emiatt módosulnak. Ez a méretkülönbség egyébként semmit nem jelent. Elfelejtetted megnézni a többi adatot.

Tolna megye: 15 fős testület.

Pest megye: 44 fős testület.

A határok átrajzolása sunyi érdekek miatt történik. Megvizsgálják a választók pártirányultságát. Erre kell a Kubatov lista. Ezután megnézik, egy adott körzetben ki nyer potenciálisan. Például kiderül, az egyes körzetben legalább 70%-kal nyernek, a 2. körzetben azonban az eredmény kétséges. Ekkor az egyesből átcsapnak a kettesbe akkora területet, hogy mindkettőben biztos legyen az eredmény, mondjuk mindkettőben 60%. Ez persze egy egyszerű példa a könnyebb értés kedvéért, a valóságban ez bonyolultabban történik. Például az én körzetemben elég egy fél utcát áttenni, és változik a eredmény.

7-es válaszoló 21:22-kor!

Nagyon megtévedtél. Te a megyei közgyűlési választásról írsz.

Annak semmi köze sincs Budapest 5. számú országgyűlési egyéni választókerületéhez. Budapestiek nem is szavaztak megyei közgyűlésre.

Tolna megyei 2-es egyéni országgyűlési választókerületéhez sincs köze. A 10-ezer lakos feletti településeken voltak ugyan az önkormányzati választáson is egyéni választókerületek (Tolna megyében is több településen is volt 2-es választókerület), de azokban csak helyi önkormányzati képviselőt választottak. Ezek közül a települések közül a nem megyei jogú városokban szavaztak megyei közgyűlési tagokra is (pontosabban, jelölő-szervezetek listáira), de teljesen mindegy, hogy egy-egy választókerületben mennyi szavazatot kapott egy-egy lista, mert megyére összesítették. És abban jócskán benne voltak a 10-ezer lakosú, illetve az alatti települések szavazati is, azokban nem is voltak egyéni választókerületek.

Országgyűlési egyéni választókerületekben az egyéni listás választás miatt nem mindegy, hogy mennyire kiegyensúlyozott a választói létszám, mert nem mindegy, hogy 146-ezer választópolgár, vagy 32-ezer választópolgár szavazhatja meg ugyanolyan értékű egy országgyűlési képviselőnek, hogy ő mennyit képvisel. Erről szól a kérdés.

7-es, bocsánat! Felületes voltam. Pest megyei országgyűlési egyéni választókerület van a kérdésben, de ettől még áll a válasz, ugyanaz a helyzet, mint Tolna megyében.

A lényeg a lényeg: nem önkormányzati választási egyéni választási kerületről szól a kérdés.