Mi lesz a nyugdijjal 2050-ben? Vagy 2060-ban?

#9 Az a baj hogy te rövidtávon szemléled a dolgokat, azt hiszed itt csakis a te kis életedről van szó és csakis erről a pár évről ami aatt fidesz kormány volt.

A magyar nyugdíjrendszer mindig is azon alapult, hogy a jelen járulékaiból fizetik a jelen nyugdíjakat. Nem most találták ki 2010-ben hoyg így legyen - előtte is így volt.

A kötelező magánpénztári tagságnak egyedül annyi "eredménye" volt a 13 éves működése alatt, hogy a nyugdíjkasszában egyre kevesebb volt a pénz, de kifizetni belőle ugyanúgy ki kellett a nyugdíjakat. Még a bevezetésekor is úgy számoltak, hogy a teljes átálláshoz majdnem 40 évre van szükség.

Amit meg mindig elfelejtesz - vagy sosem értetted - hoyg nem a teljes nyugdíjat fizette volna a magánpénztár, csak kb. a harmadát. A járulékok alapján számított 100%-nyi nyugdíjból kb. 70%-t akkor is az állam fizetett volna ha már csak olyan ember él, aki a magánpénztári tagsággal kezdte meg a munkaviszonyát. Csak a kisebb rész ment külön befektetőhöz és abból kellett volna extra magas hozammal kitermelni akkora nyereséget, hogy a költségek levonása után is élete végéig fizessenek neki belőle ennél a számolt 30%-nyi résznél valamivel többet.

Azonban az a 13 év az államnak adóhiányt okozott és amint gyurcsányék alatt elkezdett rosszabbul teljesíteni a gazdaság, máris nem volt fedezet a nyugdíjakra a bevételben - hitelt kellett felvenni miatta. Ha folytatódik a magánpénztári rendszer, akkor cserébe azért, hogy TALÁN, ha nem mennek csődbe meg nem viszi el a hasznot a 10 évenkénti rendszerességű válság, akkor tehát TALÁN pár %-kal magasabb nyugdíjat kaphasson a befizető, azért a teljes országnak kellett volna eladósodnia és a hitelekre nagyobb kamatokat kifizetnie. Aminek következtében nem biztos hogy értékén ki tudták volna fizetni azt a nagyobbik, majd 70%-nyi részt. összességében tehát kevesebb nyugdíja lett volna az embereknek, mint a magánpénztári rendszer nélkül.

De közben téged meg senki nem korlátoz abban, hogy HA VAN rá pénzed, akkor ezen felül is nyiss magán nyugdíjszámlát, takarékoskodj, befektetéseid legyenek. Nekünk is van a párommal. Mert van akkora jövedelmünk, hogy megtehetjük belőle.

Akinek viszont alacsony a fizetése, annak a magánpénztár nem is képes úgy befektetni a járulékát, hogy akár csak az inflációt is kövesse a haszna, hiszen abból kell a cég költségeit és a tulajdonos nyereségét is fedezni.

Bajnainak rendelettel kellett megengednie 2009 végén, hogy akik 2010 elején mennének nyugdíjba ilyen kötelező mnyp rendszerben, azok visszaléphessenek az állami nyugdíjrendszerbe belőle büntetés (vagyis veszteség) nélkül, mert ALACSONYABB lett a kiszámolt nyugdíjuk, mint azoknak a társaiknak, akik nem a mnyp-ben voltak. Pedig az a réteg még választhatott a belépés vagy államnál maradás között és azért léptek be mert nagyon jól kerestek.

#11

na akkor újra: "mert a kormányoknak sosem lehetett és most sem lehet hinni".

Szájbarágósan: nem csak a fidesznek nem lehet hinni, hanem senkinek.

Az éppen aktuális gondol egyet és új szabályokat vezet be, vagy eltöröl ezt-azt.

Úgyhogy árnyékra vetődik az, aki itt elkezd gyurcsányozni, meg bajnaizni.

És igen, számomra az én kis életem a fontos, mint ahogy bárkinek, hazudja akár az ellenkezőjét is.

Na de elegánsan elmentél a lényeg mellett:

"Mivel fejlődik a gazdaság, a technológia, ma már kevesebb ember tud nagyobb értéket megtermelni, tehát ugyanannyi nyugdíjat kevesebb ember fizetése is elő tud állítani."

Ezt magyarázd már meg kérlek.

Az igaz, hogy összeszerelőüzemet szépen fejlesztették ki Magyarországból a rendszerváltás után, DE! Azért illenék a körülményeket is figyelembe venni!

Rendszerváltásig szinte 100%-os foglalkoztatottság volt, ami ugyancsak politikai és nem gazdasági döntés volt. Ebben az Orbán-politika nagyon is hajaz a kádári szocializmusra, csak most éppen nem rendőri vegzálással zaklatják a KMK-sokat, hanem alaptámogatások megvonásával.

A rendszerváltást követően a privatizálás során iszonyatosan sok munkanélküli lett, és az emberek jelentős része nem tudott alkalmazkodni, tanulni, igaz, nem csak önhibából, hanem mert a felnőttképzés nem volt, ill. olyan volt, amilyen. Nem az emberek voltak a hülyék, lusták, csak abban nevelkedtek, hogy ha egyvalahol elhelyezkedsz, és nem csinálsz túl nagy őrültséget, akkor nyugdíjig le van tudva a karriergondod, és ez a helyzet borult.

Rendszerváltás után kínosan ügyeltek arra, hogy a szocializmus a társadalmi felelősségvállalás rész is minél inkább kiessen, mert ilyen "a kapitalizmusban" nincs (viszont azt nem tudták, hogy milyen kapitalizmusfajták vannak, és nem egy már ismert modellt választottak ki, aminek ismert a gyengesége erőssége, hanem egy újjal kísérleteztek. Sajnos, mert a jóléti kapitalista modell bevezetése lett volna ideális. A skandináv államok is rosszul álltak, amikor bevezették, ettől lettek erősek, szóval fenntartható.

A lényeg, hogy akkoriban hirtelen sok gyár stb. szűnt meg, és ezért kényszerhelyzet volt az összeszerelő üzemesdi, de nagyon nem kellett volna véglegesíteni az állapotot, szinte 4-5 cégre kiszolgáltatni az egész gazdaságot. Azóta már rég lehetőség lett volna arra, hogy új magyar vállalkozásokat erősítsenek fel, kapott is az állam rengeteg EU-s támogatást, csak hát a Fidesz-kormány ezt nem úgy használta, ahogy optimális lett volna, hanem a haverjainak játszotta ki a közbeszerzéseket. Simicska, Mészáros, Tiborcz a first-vej, és még sorolhatnám. Így más vállalkozásoknak nem lett olyan nagy esélyük, nem voltak versenyképesek, ezek az emberkék meg szépen híztak, és más piaci területeken kiszorították a vállalkozókat. Viszont maradt az összeszerelőüzem. Csak hát ez azért hátrányos, mert egy kis válság is megreccsenti a Magyarországot, vagy elég, ha bedurciznak, akkor megreccsenünk. Főleg, ha már EU-s támogatást sem kapunk, márpedig nem kapunk örökké, hiszen azt nem harácsolásra adták, hanem gazdaság fellendítésére többek között, na meg azért, hogy EU-komfortos legyen az ország (nem kell ijedezni, pl. hogy akadálymentesített, környezetkímélő legyen).

13. havi nyugdíj visszaépítése?! Nevezzük csak annak, ami! 53. HETI nyugdíj. Közben a nyugdíjminimum 2008 óta (amikor világgazdasági válság miatt nem emelték - szerintem helytelenül) nem változott.

#12 Nem hittem hogy komoly ez a kérdésed, hiszen teljesen eccerű agygal is érthető a technológiai fejlődés következménye. Az, hogy amíg 200 éve kézzel kellett a búzát aratni, és egy falu kellett egy terület aratásához napokon keresztül - addig ma már az önjáró konbájnokkal pár perc alatt be lehet takarítani ugyanazt. Vagy hogy amennyi kenyeret egy pékség meg tudott csinálni 20 éve, 40 éve, azt a mai gépparkkal nagyságrendekkel tudja felülmúlni ugyanannyi idő alatt.

A termelt érték és előállított haszon folyamatosan nő a munkavállalókra vetítve. A probléma ott van, hogy ez nem a munkavállalónál, nem a közösségnél jelenik meg, hanem a tulajdonos zsebében.

30-40 éve teljesen természetes elképzelés volt, hogy a technológiai szint emelkedése a munkaidő csökkenését fogja jelenteni és a jövedelmek emelkedését. Ehelyett egyik sem történt meg. kevesebb munkavállalóval sokkal többet állítanak elő, a munkaidő sokszor még nőtt is a rugalmas munkaidőnek "köszönhetően", és a bérek értéke nem nőtt, hanem csökkent - a fejlettebb régiókban. Ezért érzik úgy az amerikaiak fiatalabb generációi, hogy nehezebben, rosszabbul élnek, mint a szüleik.

Mivel nálunk még nagy a lemaradás a középosztály és más rétegek jövedelmeiben is, hiszen hatalmas visszaesés volt a rendszerváltást követően és két évtized kellett hogy VISSZAjussunk a rendszerváltás előtti bérszinvonalhoz vásárlói értékben, így a folyamatos javulás érezhető még. Remélem meg is marad és nem rosszabbul, hanem jobban fognak élni nálunk a gyerekeink. Mindez azonban nem változtat azon, hoyg ma kevesebben többet tudnak termelni, nagyobb értéket tudnak előállítani, mint korábban.

Gondolom itt is leragadtál abban, hogy bezzegazorbán és csak az elmúlt pár évben tudtál gondolkodni, de megismétlem, a világ nem 2010-ben kezdődött azzal, hoyg kiléptünk a paradicsomi állapotból és egyből minden szar lett merazorbán...

Nem kell 2050ig várni. Már 10 év múlva az lesz, hogy több nyugdíjast kell eltartania kevesebb dolgozónak. Egyszerű következtetés és matek az alapján ahogy a számok most alakulnak. A dolgozók száma csökken, a nyugdíjasok száma nő. Ja régóta riogatnak a nyögdíj megszűnésével, de most tényleg ebbe az irányba haladunk. A nyugdíjkorhatár emelés is csak részmegoldás. Nemhiába lengették be lehetőségként azt a szabályt hogy majd mindenkinek a saját szüleiről kell majd gondoskodnia kötelezően.

Demográfusok szerint ez a helyzet idővel megoldja saját magát mert a távoli jövőben egy csúcspont után ismét elkezd csökkenni a nyugdíjasok száma és nőni fog hozzájuk képest a dolgozoké. A másik jövőkép szerint a robotizáció oldja majd meg a helyzetet már a közeli jövöben, hogy a vállalatok a gépek miatt annyira olcsón tudnak majd termelni, hogy több adóval lesznek terhelhetők és több pénz mehet a felosztó-kirovó nyugdíjrendszerbe.

Egyesek szerint egy most ösztönzött és bekövetkező baby boom jelentheti a jövő nyugdíjprobléma megoldását de ez meg a távoli jövőben fog gondot okozni éppen a baby boom idején született gyerekeknek.

#14

Na látod, "teljesen eccrű" gondolkodású topictárs, saját magad cáfolod önnön butaságod:

-

először ezt állítod alátámasztandó a nyugdíjrendszer életképességét:

"Mivel fejlődik a gazdaság, a technológia, ma már kevesebb ember tud nagyobb értéket megtermelni, tehát ugyanannyi nyugdíjat kevesebb ember fizetése is elő tud állítani."

-

majd jön a valóság szintén tőled:

"A termelt érték és előállított haszon folyamatosan nő a munkavállalókra vetítve. A probléma ott van, hogy ez nem a munkavállalónál, nem a közösségnél jelenik meg, hanem a tulajdonos zsebében."

Tehát nem kell aggódni, mert a nyugdíjrendszer stabil, hiszen kevesebb munkavállaló több értéket képes megteremteni a technikai fejlődésnek hála, ezért többet is keres és így több járulékot fizet a nyugdíjalapba, amiből könnyedén fizeti ki az állam a korfa miatt egyre bővülő nyugdíjasok táborát. Aztán kiderül, hogy jajj mégsem, mivel a jobb hatásfokú termelésből származó többletprofit nem vándorol a munkavállalókhoz, innentől kezdve a nyugdíjalapba, mert az a tulajdonos zsebében marad.

Szóval akkor mégis nagy a baj, mert a technológiai fejlődés miatt egyre kevesebb munkavállaló kell ugyanakkora termelés eléréséhez, és mivel imádott bezzegorbánod összeszerelő üzemet csinált az országból, ami az emberek béralkuját tekintve a lehető legrosszabb felállás, mivel ők csak betanított munkások a gyártósorok mellett, tehát a fejlődésből származó bérnövekedés őket semmiben nem érinti, de legalább kevesebben kellenek a gyárakba; viszont ezzel párhuzamosan az elöregedő társadalomba a nyugdíjak jelen szinten tartása mellett is egyre több forrásra lenne szükség...

Szóval összefoglalva: szerinted kevesebb aktív munkavállaló szar bérezéssel simán el fog tartani sokkal több nyugdíjast.

Azért, mert az extraprofit a gyártulajdonosok zsebében marad.

Értem.

Próbálhatod a számba adni ezt az idióta "bezzegorbánozást", csak az baj, hogy odáig még el sem jutottunk.

Már az elején elesel a saját lábadban. Kár ezt erőltetned.

A nyugdij nem tud megszunni, mivel amig van dolgozo ember addig tole vonjak a nyugdijjarulekot. Igy az alapban amibol visszaosztanak mindig lesz penz, a baj az hogy ez az összeg folyamatosan tobb nyugdijas fele oszlik el.

Ezt kulonbozo módokon lehet befolyasolni, mint nyugdijkorhatar emeles, nyugdijjarulek emeles, vagy ami a legkevesbe faj mindenkinek, novelni az aktiv koru nepesseget.

Esetleg lehet uj nyugdijrendszert bevezetni, ami az ongondoskodast iranyozna elo.