Trianon a magyarok - utólag látható - naivitása miatt is történhetett?

Elvesztettük a háborút, és a vezetés azt hitte, ezért megbüntetnek majd minket, automatikusan, nem állhatunk ellen, mert vesztenénk. (Abba ne menjünk bele, valóban mi vesztettük-e el, vagy egy birodalom elnyomott részei voltunk mi is.) Csakhogy Németországgal ellentétben a nagyhatalmak nem szálltak be ezekbe az utóháborúkba, azok eredménye jelentősen módosította a követeléseket. Törökország győzött, és sokkal nagyobb területű maradhatott. Sopron is fegyveresen vívta ki önrendelkezését. Ha tehát fegyveresen ellenállunk kezdettől, szervezetten, rengeteg területet megtarthattunk volna. De ezt a magyar vezetés nem tudta, pacifista, naiv volt, tévedett. Mikor már az ország szíve felé közeledtek a megszállók, harcolt kommunista rezsim gyengébb csapatokkal, de még akkor sem volt világos, hogy a fegyveres harc jelentősen befolyásolhatja a kérdést gyakorlatilag örökre, tehát nagyon megérné harcolni. A kommunistákat is egyszerűen átverték, becsapták, mert hitt az ellenség szavában. A vezetés végig a tárgyalásra helyezte a hangsúlyt, mintha egy szép védőbeszéd számítana.

Még maga a Kisantant sem áldozta volna fel több 100 ezer emberét magyar többségű területekért, több millió magyart könnyen megmenthettünk volna.

A magyar haderő eredetileg sokkal erősebb volt, de ha fordítva is lett volna, az ellenség nem akart volna nagy veszteségeket, ahogy Sopronban, vagy Balassagyarmaton történt, ill. Törökországban.