A Magyarországra meghívott, menekülteket védelmező Ferenc pápa tud róla, hogy Orbán Viktortól buksisimogatás, Erdő Pétertől szemlehunyás jár, ha egy menekülteket segítő polgártársam autóját leamortizálom migránsfóbiámat kifejezvén?

A Katolikus Egyháznak nagyon konkrét tanítása van menekültügyben, egészen pontosan a Katekizmus 2241. pontja azt mondja, hogy:

"A lehetőség határain belül a gazdagabb országok tartoznak befogadni az idegent, aki biztonságot és alapvető megélhetést keres, amit szülőföldjén nem találhat meg. A közhatalom tartsa tiszteletben a természetes jogot, amely a vendéget a befogadó oltalma alá helyezi.

A politikai hatóságok a rájuk bízott közjó érdekében a bevándorlási jog gyakorlását különböző jogi feltételekhez köthetik, különösen azáltal, hogy a bevándorlókat kötelezik bizonyos dolgokra a befogadó országgal szemben. A bevándorlónak hálával tiszteletben kell tartania a fogadó ország anyagi és szellemi hagyományait, engedelmeskedjék törvényeinek és járuljon hozzá a terhek viseléséhez."

Természetesen mindenki gondolhatja úgy, hogy "mi ne fogadjunk be senkit". Akár még egy katolikus hívőnek vagy akár papnak is lehet ez a véleménye, szíve joga. De ez magánvélemény, és ellentétes a Katolikus Egyház hivatalos tanításával.

XVI. Benedek is a menekültekkel való emberséges bánásmódra buzdított, ezzel kapcsolatos pápai beszédei megtalálhatók a neten. Csak akkor nem volt Európában migrációs krízis (másutt persze igen), ezért a Bayer Zsolt kaliberű talpnyalnokok nem érezték feladatuknak, hogy migránspápának bélyegezzék.

Egyébként a modern pápák elég jólinformáltak. Őszentsége természetesen tudja, hogy Magyarországon idegenellenes, populista retorikát használók vannak hatalmon. Azt is tudja, hogy ezek nagyvonalúan támogatják a Magyar Katolikus Egyházat, amiért a magyar főpapság (Erdő Péter bíborossal az élen) nehéz helyzetben van, ha ellent kell nekik mondani. Valószínűleg Ferenc pápa nem igazán örül annak, hogy a magyar papság nagyobbik része (azért vannak kivételek) behódol, de minden bizonnyal átérzi a helyzetüket.

Ez a helyzet kétféleképp is nehéz, "felülről" és "alulról", ha úgy tetszik. "Felülről" az államhatalom kvázi megvásárolta őket. Ez még önmagában talán kezelhető lenne: az anyagi függéstől meg lehet szabadulni, hiszen egyszerűen lemondasz róla, és próbálsz vegetálni. A kommunista rendszerben az egyházak anyagi értelemben nagyon el voltak nyomva, a Katolikus Egyház különösen, mégis, ha szegényesen is, de megélt, javarészt a hívek elkötelezettségéből. "Alulról" pedig az van, hogy a hívek jelentős része nem kötődik jobban a katolicizmushoz, mint a nemzeti érzelemhez, és az azt megtestesítő politikai erőhöz. Tehát egy Orbán Viktorral való látványos szakítás nemcsak megélhetési és egyházfenntartási nehézségeket jelentene (amit el lehetne viselni, negyven évig elviselték eleink), hanem a hívek egy részével való szakítást is.

Hallottam egyszer egy pletykát (ki tudja, igaz-e), hogy amikor legutóbb audiencián volt az egész püspöki kar Rómában, akkor eléggé be voltak rezelve, hogy előkerül a Magyar Katolikus Egyháznak a magyar államhatalommal való összefonódása. De a pápa ezt a témát alapvetően kerülte, megértő volt, és csak utalt rá, hogy tudja, milyen nehézségeik vannak.

#17: Én a személyes meggyőződésemről egy szót sem szóltam. Arról beszéltem, hogy mi a Katolikus Egyház tanítása menekültügyben. Arról, hogy a magyar politikai térben ezt a felsőbb papság miért csak nagyon vonakodva képviseli. És arról, hogy a pápa ezzel kapcsolatban elég megértő.

Erre te #15-ben a számba adtál valamit, amit nem mondtam, majd amikor erre felhívtam a figyelmedet, átmentél obszcénba.

Az iszlamista terrorizmus tényleg súlyos probléma, de ugye tudtad, hogy a felsorolt szörnyűségekkel együtt is Franciaországban lakosságarányosan csak kb. feleannyi gyilkosság történik, mint nálunk? (Szarkasztikus kérdés, dehogy tudtad...)

#18: Szívesen. Ferenc pápáról még egy kis életrajzi adalék. Ő, még Bergoglioként, évtizedekkel a pápasága előtt, fontos jezsuita vezető volt Argentínában, többek között a katonai junta (Videla) idején is. Az egy nagyon kemény diktatúra volt, több jezsuita papot is bebörtönzött. Bergoglio is megkötötte a maga kompromisszumait, hogy a szerzetesrendjét védje, az orbáni disznóságoknál százszor nagyobb disznóságokat látott. Ezek nehéz dolgok. Egyik nap tudomásodra jut, hogy a diktátor megöletett néhány embert. Rendi elöljáróként kiállhatsz elmondani, hogy ez erkölcstelen, és akkor mondjuk téged is bezárat. Vagy csendben maradhatsz, és akkor esetleg másnap bemehetsz valamelyik miniszteréhez, és rádumálhatod, hogy engedjen ki két szerzetest a zárkából. Ezek nagyon nehéz dolgok.

Nyilván a magyar helyzet más, itt most az egyházak (a juntával ellentétben) nem elnyomásban, hanem kegyeltként élnek. És azt tartanám helyesnek, ha karakteresebben fellépnének, legalább olyan esetekben, amikor az államhatalom egyértelműen erkölcstelen módon viselkedik. De elhiszem, hogy még így sem könnyű. És azt gondolom, hogy nem is a zseton a fő visszatartó erő. Hanem az, hogy a hívek között nagyon erős a nacionalizmus és a konzervativizmus, és ezek a hívek sok esetben legalább annyira fideszesek, mint katolikusok. Ez más keresztény felekezeteknél is hasonlóan van, a reformátusoknál talán még inkább, történelmi okokból.

19. Igen, roppant szarul mutatna (onnan nézve), ha nem vonnák kétségbe a rendőrség adatait. Ők csak jobban tudják.

"Nagyon fontos megjegyezni, hogy inkonzisztencia merül fel az ENSZ és a magyar rendőrség hivatalos adatai közt. Az ORFK 2017-ben 90 szándékos, befejezett emberölést regisztrált, míg az ENSZ ennél lényegesen többről, 242 esetről ír. Az eltérés oka vélhetően az, hogy az ENSZ valószínűleg az Eurostat adataiból indul ki, ami nem a rendőrségtől származik és ezt a hatóság „hiteltelennek” és „megkérdőjelezhetőnek” minősítette.

A rendőrség adatai szerint 2017-ben 0,92 volt a 100 ezer főre jutó gyilkosságok száma Magyarországon, ami lényegesen kisebb az ENSZ 2,5 eset / 100 ezer lakosról szóló adatánál. Ha az ORFK hivatalos adatait vetítjük rá az ENSZ listájára, Magyarország a 23. helyre csúszik vissza, 100 ezer főre számolva kevesebb gyilkosság történik itt, mint Németországban, Franciaországban vagy az Egyesült Királyságban. Fontos azt is megjegyezni, hogy a rendőrség hivatalos adatai szerint 2013 óta minden évben csökkent a regisztrált gyilkosságok száma, míg az ENSZ adatai fluktuáló, az elmúlt években pedig kifejezetten növekvő tendenciát mutatnak.

Szintén jó hír egyébként, hogy a rendőrség 2017-ben a gyilkosságok 96,7%-át, 2018-ban pedig a 100%-át felderítette."

[link]