Teljesen egyértelműen kijelenthető, hogy a Fidesz nyeri a jövő évi választásokat is?

"Az az igazság, hogy én meg nem làtom, hogy az ellenzéki tábor tényleg közel akkora lenne."

Nem a rendezvényeken kell összeszámolni az embereket, hanem a választás napján.

Továbbá az összehasonlításodból elég komoly elemeket is kihagysz. Pl. az előválasztás esetében az ellenzék 1-1 hét alatt mozgatott meg 600-700 ezer embert, míg a fidesznek mind a Békemenethez és aláírásgyűjtéshez hónapok aktív munkája és előkészülete van benne. Sokat számít, hogy mire kondícionálod a saját támogatóidat, az ellenzék tizedannyi energiát sem fektetett abba, hogy összecsődítse a tömeget.

"se egyszer nem lájkol egy ellenzéki facebook posztot, se soha nem kommentel és semmilyen szinten nem nyilatkozik a nyilvánosságban"

1. Jakab és társai hónapokon át taroltak a like versenyekben, szóval elég durva általánosításokkal élsz. A két térfélnek megvoltak a maga felkapottabb időszakai, szóval ha valódi összehasonlítást akarsz, akkor a 2 csúcsot hasonlítsd össze dinamikusan, ne pedig csak 1-1 alkalmat statikusan.

2. Szintén Jakabra visszautalva: A like-ok semmit nem jelentenek egy választás alkalmával.

"Pl: valaki lehet, hogy kimondottan a jobbikos jelöltre és a listára leszavazott 2018-ban, de most a körzetében DK-s jelölt indul, és emiatt inkább el se megy,"

Természetesen lehetséges, ahogyan az is, hogy eddig azért nem mentek el szavazni sokan, mert csak egy összefogásra lettek volna hajlandóak. Az, hogy a jelöltkoordinálásnak és együttműködésnek van e realitása, azt az önkormányzati választások már bebizonyították, pedig ott ennyire sem volt kialakulva ez a történet. Ott sem győztek mindenhol (de azért elég sok és fontos helyeken), de szorosabbra hozták ki, mint bármikor előtte.

"Miben bízhat az ellenzék? Ha ekkora összetartó, és óriási méretű tábor áll velük szemben, hogy van bármekkora esélyük is?"

Induljunk ki abból, hogy az ellenzéknek eleve reménytelen külön indulni, egyébként is, meg a választási törvény módosításai miatt is. Ezt követően az ellenzék a matematikában bízhat. A győzteskompenzáció előnyét sejthetően teljesen elfogja veszíteni a fidesz, ez kapásból 6-7 mandátumot jelent, máris nincsen kétharmaduk. A fidesz 50-60 körzetben 50% alatt teljesített, tehát ha az ellenzék kevés szavazatot veszít is, még mindig fej-fej mellett lesznek. Itt a valódi kérdést az fogja eldönteni, hogy mi lesz azokkal a körzetekkel, ahol a fidesz 50% fölött teljesített múltkor?

-> meg kell szólítani a fideszes szavazókat is, VAGY behúzni a bizonytalanokat. Ezt hivatott elérni Márki Zay és még nem telt el elég idő, hogy lássuk, van e rá realitása.

De összegző válaszom legyen annyi, hogy fél évvel a választások előtt nincs értelme olyanokat mondani, hogy "egyértelműen" nyerne bárki is bármit.

"Amikor valaki korlátolt diktatúrákban nő fel, mégis mennyire objektívek a tapasztalatai? [...] Éppen a tapasztalatai miatt tudják megvezetni."

Furmányos logikai bukfenc!😂

14. És mi ebben a bukfenc? Vagy csak megtetszett a szó és használod? Mit nem lehet érteni azon, hogy aki az ÁVH - hoz volt szokva, annak a korrupció már nem is nagy ügy? Csak ne legyen fekete autó, amiben elviszik és neki már demokrácia van.

A diktatúrákban tudatosan belenevelték az emberekbe a szolgalelkűséget. Ezt ők már észre sem veszik, de mindig ez valósul meg, amikor szemet hunynak egy botrány előtt, vagy ami még rosszabb, hogy tagadják, mert az már a fanatikus szint.

15

A fanatikus szint ott kezdődik, amikor a világ leggyengébb alternatívájáról elhisszük, hogy soha nem fog lopni és kedvezni a haverjainak.

Annak idején a elrontott provatizáció miatt Antall kijelentette, hogy "sajnos nem létezik magyar pénzarisztokrácia, akik komolyan részt tudnának venni a privatizációban". A következő jónéhány évben a magyar gazdaság többnyire multik kezébe került.

Horn idejében "dicsekedtünk", hogy mennyivel jobban áll a magyar privatizáció pl. a lengyeleknél, hogy "csak 10 % körüli volt.

Bár maga a folyamat Antall alatt indult be, de a "kiteljesedés" a későbbi balodali kormányzatok alatt.

Nyilt titok volt, hogy egy-egy elprvatizált vállalatért mennyi "alkotmányos" -értsd: csúszópénz- jár. Az eladási ár 10-20 %-a között. -Többnyire attól függött, hogy mennyi sikerült alulértékelni az adott céget.

Orbán első kormányzása alatt egyszer kijelentette, hogy létre kellene hozni magyar pénzarisztokráciát. Ez akkor nem igazán sikerült. Később Simicskával fürdött be.

Baloldali kormányzatok alatt 10-20 % között volt az EU-s pénzügyi alapok magyaroszági felhasználása. Ezeket a pályázatokat is jelentős részben multik nyerték (lásd: Strabag).

-Jellemző, hogy az útépítésekhez a zúzott követ is Ausztriából hozták.

Bizonyos vezetők körében itt is téma volt az "alkotmányos" költség (akkoriban eléggé tűzközelben dolgoztam). A profit jelentős része külföldre ment, ami itthon maradt: néhányak zsebébe az alkotmányos.

Orbán második hatalomra kerülésénél ezeken próbált változtatni.

Az első nagyobb támadás az EU részéről akkor érte, amikor többségében magyar vállalkozók kezdtek EU-s pályázatokat nyerni. Egyértelműen bizonyos lobbik nyomására.

Ehhez azonban szükség volt olyan magyar vállalkozókra, akik megfelelő pénzügyi eszközökkel rendelkeznek.

Ráadásul már az első időszakban igyekezett az EU-s keretek 100 %-os felhasználására. S a profit jelentős része bizonyos személyeknél itthon maradt, ami itthon került újra befektetésre.

A baloldal szerint csak a "NER-lovagok" kapnak támogatást. A legnagyobb harmadik országbeli beruházási támogatást ebben az évben Kóka János kapta.

Azt hiszem elég kevéssé nevezhető fideszesnek.

17

Értem, tehát lopni lopnak majd csak nem annyit, és a kormányzás is akadozna, mert nem egységesek. Ez miért éri meg nekünk?

19.

1. Mert sokkal kevesebb pénzt lopnának tőlünk.

2. Mert egy ilyen képlékeny közegből sokkal könnyebb pozitív változást elindítani a polgároknak, mint egy bebetonozott rezsimben.