Mit nyertünk a rendszerváltással?

"A szoci időkben kevesebb autonómiával rendelkeztünk, mint ma."

Miben nyilvánul ez meg? Akkoriban senkitől nem függtünk annyira mint most az EU-tól, és egy átlagember élete nem cégekre volt utalva.

"Az utolsó tagmondattal vitatkoznék: munkahelye volt mindenkinek, nem munkája."

Most meg a kiváltságosokat, és a behódolókat leszámítva a legtöbb embernek se munkája, se munkahelye, se pénze. Akkor melyik is volt a jobb?

"Igen, önellátás, mert amúgy nem lett volna elég pénz normális élelemre. Ezért tartott mindenki csirkét, disznót, kiskertet. Termelés is volt, takaréklángon, annak is a fele selejt."

Nem mondom, hogy hibátlan volt. Sok hátulütője volt annak a rendszernek is, de legalább volt esély, és lehetőség a saját lábunkon állni.

"Pontosan. Minél tanultabb vagy, annál nagyobb értéket képviselsz. Ez régen is így volt, nem csak ma (kivéve a szoci időket), de ma legalább meg is fizetik. Ma ha nem tanulsz, akkor nem lesz értéked a munkaerőpiacon. De ezen miért csodálkozol? Egyre bonyolultabb a világ, egyre több ismeretet igényel az, hogy átlásd és jó döntéseket hozz, ha arra kerülne a sor."

Bárcsak így lenne. Pont az a lényeg, hogy sajnos csak a papír számít, ami a legritkább esetben tükrözi a valós tudást. Ha nincs diplomád, emberszámba se vesznek. Ha diplomát szerzel kiemelnek, és automatikusan értelmiségi vagy. Miközben a legtöbb bölcsész diplomás egy értelmes mondatot nem tud összehozni. A cégek sem a valós tudást nézik, hanem hogy mennyire tudnak beilleszteni a rendszerükbe, és a szolgájukká tenni. Elmész egy állásinterjúra, és gyakorlatilag egy rossz színházi darabban veszel részt. Ahol nem a tudásodat mérik fel, hanem hogy mennyire tudod velük elhitetni, hogy neked egyetlen életcélod, hogy az adott cég rabszolgája lehess.

"Milyen termékekkel butítanak? Mondanál pár példát légyszi?"

Facebook, Instagram, Youtube, Netflix, Meki, tartalmatlan hollywoodi filmek, és zenék. Beléd nevelik, hogy csak akkor vagy valaki, ha megveszed a legújabb Apple, Nike stb cuccot.

"Hát hajrá, senki sem tart vissza, mehetsz nyugodtan."

Csak, hogy éppenséggel ide születtem, itt a családom, és a kitelepülés baromira nem egyszerű. Másrészt egy szóval nem mondtam, hogy engem Oroszország annyira érdekelne, a nyelvet sem beszélem. Annyit mondtam, hogy nevetséges, hogy Putyin rendszerét diktatúrázzák, amikor valószínűleg sokkal szabadabban élnek ott az emberek, mint bármelyik EU-s országban.

A kapitalizmus ilyen, gyakorlatilag a feudális rendet váltotta fel annakidején. A kapitalizmus jellemzője hogy a gép megjelenésével jelentősen növeli a munka termelékenységét, és ezzel az emberi jólét létrehozásának új eszközei és feltételei teremtődnek meg.

A vagyonos osztály tagjai azonban ezeket az eszközöket, feltételeket nem a széles néprétegek élet- és munkakörülményeinek javítására fordítják, hanem vagyonuk növelésére, egyéni céljaik megvalósítására.

Maxim Gorkij pl. az Anya c. regényében az alábbiakat írja:

"Este, amikor leszállt a nap -írja-, és vörös sugara fáradtan csillámlott a házak ablakán, a gyár kibocsátotta kőkebléből a tömeget, mint a salakot... Mára vége a kényszermunkának, otthon vacsora várja őket és pihenés. A gyár elnyelete egy napjukat, a gép kiszívott izmaikból annyi erőt, amennyi kellett neki... "

A gyári és paraszti munka kizsákmányolása, a bérmunkások és parasztok jogfosztottsága, lenézettsége és nyomora mellett a fizikai és szellemi munka mély különbsége is jellemzi a kapitalista rendszert.

A gyári munka, a kapitalista körülmények között végzett bérrabszolgamunka azonban nemcsak a mérhetetlen kizsákmányolásra adott és ad lehetőséget, hanem a termelés koncentrációja megteremti annak a lehetőségét is, hogy a munkások tömörüljenek, fokozzák szervezettségüket, harcukat, az embertelen munkafeltételek, és maga a kapitalizmus ellen.

A kizsákmányolás felszámolásával lehetőség nyílik a munka felszabadítására és ezzel negatív értelmezésének megszüntetésére.

A helyzet az hogy a bérmunkás és a paraszt fogalma klasszikus megfogalmazásként szerepel a kapitalizmus tárgyalásmódjában. Mai világunkban igazából ennek megfelelőit kell tekintenünk, így tágabb értelemben valamennyi dolgozó ide tartozik még pl.a mérnökök, egyéb diplomások, irodai dolgozók nagy része is. Ugyanis napjainkban már a magasabb pozíciókban aktuális feladatok elvégzése is többnyire jól definiált sablonok mentén történik, amelyeket pl. a multik felső vezetése diktál az általuk meghatározott igénypontokkal és követelményekkel együtt. Gyakorlatilag tehát a felső néhány százalék diktál és elvár, az összes többi csak teljesíti a profitot ingerküszöbre optimalizált bérezés mellett. A profit nagy részét persze a vagyonos osztály bezsebeli, tovább gazdagodik. Esetleg jobb helyeken visszacsorgatják egy kis részét mint pl. az EU az egyes országoknak pályázatok formájában.