Csok nélkül esélytelen a fiataloknak lakáshoz juttni?

Talán a klasszikus közgazdaságtan ,,világítótorony''-hasonlata az, ami már a kezdetektől fogva meg próbálja ragadni a valóságnak ezt a szeletét. Ha van egy nagy kikötő hajózási magánvállalkozókkal, akkor olcsóbb, egyszerűbb és hasznosabb egy ,,közös nagy'' világítótornyot fenntartani, a balesetek, közkatasztrófák megelőzésére, még akkor is, ha annak építésének feladatát nem tudják piaci alapon kiosztani.

Azóta persze fejlődött a közgazdaságtan is. A lakhatási válság valószínűleg egy externáliaprobléma, valamilyen fajta ,,társadalmi csapda'' keretében (valószínűleg kb. a ,,közlegelők problémája'' vagy a ,,fogolydilemma'' csapdához hasonló).

Azt nem tudom, hogy konkrétan az ingatlanpiac vállalkozói egyénre lebontva megcsapolnak-e közvetve közjavakat (externália, külső költség). Egyesek szerint igen, mások szerint nem, én meg részleteiben nem értek hozzá. Valószínűleg a probléma rendszer szinten és ennél súlyosabban és általánosabban van. Általánosan nézve valószínűleg ,,kicsorognak'' közjavak, hiszen a nyomornegyedek problémája általánosan átkerül a jövő generációira és adófizetőire.

,,A szocializmussal az a baj, hogy előbb utóbb elfogy a mások pénze.''

A kapitalizmussal meg az, hogy előbb-utóbb a jövő generáció pénze is elfogy.

Igen, esélytelen, hacsak nem tartozol a nagyon-nagyon jól kereső NER elit kölykei közé.

Ez is az orbán-rezsim egyik aljas taktikája - a szándékosan alacsonyan tartott bérekkel és a CSOK-al anyagilag a rendszertől függővé tenni az emberek tömegeit.

Felénk 2016ben egy kiváló állapotú kádárkocka került 5 millióba, ma ez a kádárkocka 18-20 millió Ft. De inkább 20 millió Ft.

A hivatalos ksh átlagbér a megyémben 2016ban nettó 130 ezer, 2021ben meg nettó 230 ezer. Tehát az átlagbér közel duplája lett, a lakásárak 3 meg 4szerese lett erre. Sokan felénk a csok miatt szülnek csak.

Amúgy JNSZ megye.