Európában előretört vagy előretörőben van a szélsőjobbnak nevezett pártok és politikusok, mi az oka?

#10

A fidesz nem szélsőjobbooldali, hanem egyenesen fasiszta neonáci. Ezt csak azok nem ismerik be akik az m1 mossa az agyát és csak az origóról tájékozódnak. Kíváncsi vagyok, hogy azok a moszkovita felhasználók akik szerint a fidesz nem nácipárt, hány zsák krumplit kaptak ezért a bérkommentelésért

Az Európai Unióba irányuló bevándorlásról számokban

2022. január 1-jén

446,7 millió lakosa volt az Európai Uniónak. Közülük:

23,8 millió fő EU-n kívüli ország állampolgára volt

(az EU teljes népességének 5,3%-a)

38 millió fő EU-n kívüli országban született*

(az EU összlakosságának 8,5%-a)

*Ez nem foglalja magában azokat, akik a lakhelyüktől eltérő tagállamban születtek.

A külföldön született lakosok részaránya alacsonyabb az EU-ban, mint a legtöbb magas jövedelmű országban"

Aztán 1-2 csinál valamit és a teljes fideszmédia megbolondul. A faluban a kocsmában nézik az m1-et és mondják hogy mennyire elegük van már a migránsokból meg brüsszelből.

#15

Miközben Magyarországon meg már lassan 10% felé megy az ómigránsok aránya, akik sokkal több bűnözésért tehetőek felelőssé. Az volt az érdekes, amikor Németországban élő arab ismerősök panaszkodtak, hogy ők félnek a kelet-európai cigányoktól

16#

"A törökök teljes kiűzése után, olyan, korábban egyértelműen magyarlakta területekre, mint Pilis, Baranya, Tolna, Bánság, Bácska, Szatmár, ahol az évszázados harcok során kipusztult az őslakos magyar lakosság zöme, nyugati telepeseket (elsősorban svábokat) hoztak, a magyar ajkúak letelepedését a Temesköz (Bánság) területén megtiltották."

"1719: Mercy-terv: A Bánság benépesítése német telepesekkel az Udvari Kamara szervezésében.

1720: Budának 12 000 lakosa van (47% német, 42% szerb, kevés magyar). A németek betelepítésének folytatása Komárom vármegyébe: Szomor, Süttő.

1722: újabb nagy telepítési akció kezdete, a cél Tolna vármegye benépesítése. A telepeseknek legalább 200 forint tőkével kell rendelkezniük, mivel csak földet és házhelyet kapnak. A 18. század folyamán az ún. Sváb-Törökország (Tolna, Baranya és Somogy m.) 61 községébe telepítenek németeket.

1733–1750: az Esterházyak a Tatai járás 11 falvát telepítik be németekkel a bambergi, würzburgi, mainzi, speyeri, trieri és freiburgi egyházmegyékből.

1755: a leányvári (Esztergom vármegye) németek betelepítése.

1763–1773: A 2. német betelepítési hullám. A költségeket a Kincstári Kamara fedezi. Kiadások: 200 000 Ft./év, amelynek eredményeként újabb 40 000 német telepes jött Dél-Magyarországra (főleg a Bácskába, Bángságba és Dél-Dunántúlra). Van közöttük szén- és kőbányász valamint vas- és rézműves a Szepességből és Stájerországból.

1767: a Tolna vármegyei németek száma kb. 70 000 (13 200 család).

1768–1771: a betelepítés csúcspontja: 17 000 telepes jön Lotaringiából, Trier környékéről, Elzászból, a Fekete erdő vidékéről, Badenból, Svábföldről, Tirolból és Svájcból Magyarországra.

A körülbelül 80 éven át zajló állami betelepítéseket Mária Terézia állíttatja le 1773-ban (két-három év után a földbirtokosi telepítéseket is beszüntetik), és ugyancsak ő engedi meg 1778-ban, hogy a Bánság újból magyar fennhatóság alá kerüljön és ott magyarok is letelepedhessenek.

1000 éves magyarság, amit egyébként kiírtottak. Aztán feltöltötték az országot mindenféle svábokkal németekkel meg szerbekkel.

A mai ősmagyarkodók valójában korcs migránsok.

#17

És érdekes, hogy az összes sváb, szász, szerb stb migráns néhány év alatt mind integrálódni tudott. Ellenben a "teljes kiőrlésűek" 500 év alatt sem tudtak.