A konzultációban résztvevők mitől voltak egyöntetűen biztosak abban, hogy nem kell ide a génmódosított gabona? Tudják egyáltalán mi az?

Meghallgatták a pénteki igehirdetést a Kossuth rádióban.

Ilyen egyszerű.

3, hidd el, hogy már a nem pesti körúton élők is ugyanolyan eséllyel esznek génmódositótt terméket, mint azok, akik a körút mentén élnek.

Tudomásom szerint, semmi sem akadályozza meg azon génmódositott termékek árusitását, amit annyira elleneznek az alusisakosok.

Sajnos egy politikai ideológia sem fogja tudni elkerülni a jövőt, az elsivatagosodást és a föld túlnépesedését -max, ha valamelyik vadbarom kilő egy atomot-. Ez nem politika kérdése, hanem a biológiáé.

Már most is jelen vannak génmódositott termékek a piacon és ez ellen akkor tudsz tenni, ha visszaforditod a klimaváltozást.

#3

[link]

A technológiák fejlődésével előbb-utóbb ez is tömegtermék lesz, és ha majd olcsóbb is lesz mint az élő állat levágásából származó hús, te is ezt fogod zabálni...

Hát pl ezért;

Az emberi hibridizáció következtében a mai Triticum fajok több száz génjükben is különböznek az ősi, természetben növekvő alakortól. A mai búza gabonaszemei jóval szellősebben helyezkednek el, és könnyebben leválnak a növény száráról. Ez fontos jellemzőjük, mert így sokkal könnyebb és hatékonyabb a mag elválasztása az ehetetlen pelyvától. Emellett ezek az új változatok jóval alacsonyabbra is nőnek.

1980-ban már több ezer új búzafajta létezett, amelyek közül a legjobb terméshozamot adók világszerte elterjedtek. A folyamatos nemesítés közben viszont elfeledkeztek egy dologról: nem ellenőrizték azok biztonsági vonatkozásait.

Az emberi és állati egészség biztonságának kérdése fel sem merült. A búza esetében nem vizsgálták, hogy a különböző fajták gluténtartalmának és a glutén szerkezetének eltéréseinek milyen következményei lehetnek az emberi egészségre.

A búzafajtákban található fehérjék elemzésekor azonban kiderült, hogy az utódfajták 95 százalékban ugyanolyan proteineket tartalmaznak, mint az elődeik, de a fehérjék 5 százaléka semmilyen elődnövényben sem található meg. Különösen a gluténfehérje hajlamos nagymértékben átalakulni. Egy hibridizációs kísérletben tizennégy olyan új proteint azonosítottak, amelyek egyetlen elődfajtában sem voltak meg. Ezenfelül a mai Triticum aestivumban több olyan gluténfehérjét kódoló gén található, amely kapcsolatban áll a cöliákiával.

Ha az eltérések számát megszorozzuk több tízezerrel – a mai hibrid fajták számával –, akkor minden bizonnyal nagyon valószínű, hogy drámai változások következhetnek be a glutén szerkezetében is.

A búza átalakítása, genetikai állományának megvaltoztatása nagy valószínűséggel nemkívánatos hatásokat gyakorolhat az emberi szervezetre, ám az elmúlt ötven évben az új törzsek megfelelő biztonsági vizsgálatok nélkül kerültek be a kereskedelmi élelmiszer-forgalomba.

Érdemes elolvasni ezt a cikket.

[link]

Olyan dolgok merülnek fel benne, hogy egyfelől a hazai gabotermelők nyerészkedtek aztán pofára estek, valakik akikre hatalom nem kíváncsi, nagyon jól jártak azzal, hogy betáraztak ukrán gabonából, a GMO és toxin hiszti nemigen támaszható alá vizsgálati eredményekkel.

Ki tudja mi az igazság, de hogy valaki sokat hazudik ebben a dologban az tuti.

Egyszer volt egy olyan kutatás amiben azt kérdezték az emberektől, hogy enne e olyan kenyeret amit olyan gabonából sütöttek amiben volt gén. 80% nemet mondott.

Egyébként meg kik töltik ki ezt a szart?! Normális ember az első mozdulattal dobja a kukába.