Vannak emberek, akiket tényleg meg tud győzni a Megafon?

Szó sincs arról, hogy valaki bemegy Bohár Danikához, majd Sorosozva, Brüsszelezve jön ki. Óh, dehogy: ez sokkal ravaszabban és alattomosabban működik ennél.

Az egyik fontos dolog, amit meg kell érteni a progapandánál, hogy nem a direkt álllítás számít, hanem az, ami a sorok közé van csomagolva, mert azok írják a mesét.

A másik pedig a mennyiség: Bohárék önmagukban nem számítanak, hanem a sok szarral együtt érik el a hatást, mert a lényeg a mennyiség. Nem az a lényeg, mit mondasz, hanem, hogy gyakran ismételd. A lényeg, hogy a célpont gyakran hallja, és lehetőleg ne vegye észre, hogy propagandát hall.

A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy mondjuk Bohárék fröcsögnek egy sort arról, hogy Sorosék miatt kezdte az EU a háborút, vagy sem. A téma Soros, de a valódi üzenet, hogy magától értetődően Brüsszel tehet a háborúról (ha valaki a Sorosozást is beszopja, az csak bónusz). Aztán az M1 megemlít egy Lavrov idézetet, hogy a Nugat támadta meg Oroszországot - ugye ő mi mást mondana. A mandiner meg leközöl egy véleménycikket valami belsős "szakértőtől", hogy mekkora hibát követet el Brüsszel, és ennek Európa issza meg a levét.

Egy átlátszó propaganda, egy privát véleménycikk és egy érdekelt fél hazabeszélése. Számít bármelyik? Nem nagyon, de ha folyamatosan ezeket hallja valaki, akkor szép lassan az lesz az evidencia, hogy a háborút Brüsszel kezdte. Már nem is emlékszik az ember az eredetre, úgy érzi, hogy a napnál is világosabb a helyzet, aki ezt nem látja, annak átmosták az agyát.

Vannak. Néhány ismerősöm is rendszeresen lájkolgatja, néha idézgetnek is ezekből.

Mind diplomás és városi.

Ez nem arról szól, hogy elhiggyék, az csak az extrabónusz.

A Megafonnak és társainak célja és funkciója többes:

1. Jó módja ez annak, hogy úgy konfrontálódjanak a kormánykritikus hangokkal, hogy saját maguknak ne kelljen semmi kockázatosat mondaniuk, vagy olyasmit, ami aztán számonkérhető rajtuk.

2. Van egy hatalmi pozícionálása is annak, hogy ki-kivel áll szóba. Ha a valódi döntéshozók helyett Bohár Danikkal állsz le vitatkozni, akkor Bohár Danik szintjére pozícionálod magad. Ezt persze nem akarod, de amikor belemásznak az arcodba, belerángatják a családodat a dologba, a szoknyád alá fotóznak, vagy egyéb módon próbálnak övön aluli ütéseket bevinni, érzelmileg megterhelő, hogy csak csendben álljad a sarat.

3. Ezek többsége ugye hirdetés, szóval hacsak nem úgy állítod be a böngészésedet, vagy használsz mindenféle hirdetésblokkolót (utóbbit is csak 42%-a használja az embereknek: [link] akkor akarva akaratlanul is találkozni fogsz a kormánypárti narratívával.

4. A narratívának nem az a lényege, hogy minden elemét elhidd, hanem az, hogy irányítsa a közbeszédet és olyan pontokon rágódjanak az emberek, amik kisebb jelentőséggel bírnak, míg más pontokat (márcsak az érzelmi kifáradás okozataként is) meg automatikusnak vegyenek. Legszebb példa erre a migráns, mint szóhasználat. Ebből volt is egy kis baja a fidesznek, miután jöttek az "illedelmesen" kopogtatók, illetve most a vendégmunkások, de a lényeg tartja magát.

5. Az elriasztásnak és bizonytalanság fenntartásának is nagy szerepe van. Lehet, hogy nem hiszed el, hogy Kis Pista, kritikus influenszer egy Sorosista démon, de attól még el leszel bátortalanítva, hogy kiállj mellette, mert nem szeretnéd, hogy téged is Sorosista démonnak állítsanak be.

6. Van egy szórakoztatási faktora is a dolognak, mikor abban leled örömödet, hogy az emberek gúnyolják egymást, esetleg elkezdesz te is mémeket osztogatni. Ha a frusztáció levezetése humorral történik, vagy a Bohár és Bayer féle megmondóebereken történik, akkor az nagyon jó a főkolomposoknak.

A propagandának a célpiramisa valahogy így néz ki:

Elhiszik az emberek, amiket mondunk (ez a legjobb) > Részben elhiszik, de a nézeteltéréseket nem rajtunk vezetik le (a Megafon posztjai alatt történik a szájkarate, nem a Kossuth téren téglával) > Az emberek nem tudják, hogy mit higgyenek el, nem cselekszenek > Teljes apátia, ahol lehet, hogy nem hisznek nekünk, de abban sem hisznek, hogy megváltoztatható bármi is.