Mi lett volna ha Momentum nem akadályozza meg azt, hogy Olimpia nálunk legyen rendezve idén?

20!

Nem tűnt fel, hogy a covid miatt volt egy kis gond a legutóbbi olimpiával és újra hidegháború van? Kissé más a világpolitikai helyzet, mint pár éve.

21: A dupla olimpiáról szóló döntés 2017 szeptemberében volt.

Szóval jóval a covid és az általad emlegetett "hidegháború" előtt.

#22!

Azt akarod mondani, hogy a 2020-as olimpiát 2017-ben tették át 2021-re a covid miatt? :)

23: Nem.

Azut akarom mondani, hogy legutóbb, 2017-ben már nem volt túl sok jelentkező: konkrétan 2 db és látszódott, hogy a 28-as olimpia iránt nincs érdeklődés, ezért a 2 jelentkező megkapta a 24-es és 28-as olimpiát.

Ez még a covid, az orosz-ukrán háború előtt volt, ugyebár.

#24!

Tehát kijelenthetjük, hogy most is több jelentkező volt.

#24 Részben igazad van.

Valóban azért adták oda a 2028-as olimpia rendezési jogát is 2017-ben, mert addigra visszalépett a másik 4 rendezésért jelentkező város is sorban - csak senki nem tudta ezt előre, így nem a 2028-as olimpia rendezésére volt kevés érdeklődő, hanem 2024-re.

Ha előre szólak, hogy nem csak a közeli időpontra lesz kiadva a pályázat hanem a 4 évvel későbbiről is 2017-ben döntenek, akkor valószínűleg lettek volna még pályázók. A 2028-as pályázat ugyanis csak 4 évvel később lett volna esedékes normál menet szerint.

A 2032-es olimpia helyszínére viszont tényleg csak 1 jelölt volt már, egyedül az ausztrálok pályáztak 2021-ben. Akkor pont a covid tartott mindenkit fogságban és épp az eltolt olimpiával szenvedtek a japánok, nem csoda ha nem igazán volt jelentkező rá.

#26!

Azt se felejtsük el, hogy a mostani olimpiáról is csak annyit tud a nagyvilág, hogy végül visszaléptünk. Pedig az összes ellenzéki párt is támogatta. Ekkor látta meg a piaci rést a Momentum... a többi pedig már történelem.

Csak arra akarok utalni, hogy más országok belpolitkájára általában nem látunk rá.

#27 Így van. Pont emiatt lépett akkor vissza a kormányzat a pályázattól. Mert sorban kihátráltak az ellenzéki pártok, miközben a Nolimpia mozgalom indulásakor még a budapesti mszp és a többiek politikusai is sorban nyilatkoztak a médiában, hogy az olimpia egy össznemzeti dolog, jó és fontos az országnak és támogatják. Anno még Demszky alatt szavazták meg az első pályázatot Budapesten amikor a mai ellenzék volt többségben a fővárosban. Utána a Tarlós időszak alatt is majdnem mindegyik ellenzéki párt kiállt az olimpia rendezés mellett - másképp nem is lehetett volna pályázni, hiszen Tarlós volt ugyan a főpolgármester, de az ellenzékiek voltak többségben a kerületek élén.

Amikor kiderült, hogy a momentum kampánya sikeres, a médiában sokat szerepel, akkor kezdtek erre felülni az ellenzéki pártok, nehogy a momentum elvigye a szavazóikat. Amikor meg kihátrált minden ellenzéki párt a pályázat mögül akkor csak annyi látszódhatott külföldről, hogy a pályázó városban nincs egységes támogatás az olimpia rendezés mellett, a következő választáson meg lehet, hogy változik is a város vezetése és akár vissza is léphetnének egy megnyert pályázattól 1-2 év múlva, amikor már nem lenne idő más városnak rendesen felkészülnie. A tervezett népszavazás ősszel lett volna ami bizonyítja esetleg, hogy a város lakói támogatják, de az eredménye már a pályázati döntés után lett volna. Legkorábban októberben lehetett volna a népszavazást megtartani és a döntést szeptemberben hozták meg.

28: több súlyos tévedés van a hozzászólásodban:

a helyi npszavazást már áprilisban meg lehetett volna szervezni, nem igaz, hogy őszig kellett volna várni rá.

Az sem igaz, hogy gond, hogy nincs egységes támogatás: ma is élő a tiltakozás a LA-i olimpia ellen.

Egyszerűen a hatalom megijedt, a beadott 266ezer aláírás után néhány nappal visszavonták a pályázatot.

Az ellenzéki pártok kihátrálása sem teljesen igaz, hiszen ők sem tudták, hány aláírás lesz.

#29 Nem tévedtem.

"a helyi npszavazást már áprilisban meg lehetett volna szervezni, nem igaz, hogy őszig kellett volna várni rá."

Nem igaz. A népszavazási kezdeményezésnek meg vannak a maga határidői és minden fellebbezési és egyéb időt betartva - akkor kiszámolták, le is írták - októberre lehetett volna legkorábbra kiírni.

Február közepén adták le az aláírásokat.

Az aláírások ellenőrzésére 45 napja van a hatóságnak + fellebbezésre pár nap.

Az aláírások hitelesítése után adják erről a polgármestert 8 napon belül kell tájékoztatni.

A következő budapesti közgyűlésen be kell jelenteni a népszavazás megtartását.

Innen 30 napon belül kell dönteni a népszavazás elrendeléséről a fővárosnak - fedezet, dátum, minden.

Minden lépésnél van jogorvoslatra lehetőség is amik akár 30 napot is igényelhetnek.

A kitűzést követően 50-70 nap között kell kiírni a népszavazás napját.

Ha ezt végigpörgeted akkor látod, hogy legjobb esetben szeptember elejére, de valószínűbb, hogy októberre tudtak volna népszavazást kiírni. Egyik sem segít - sőt, az augusztusi népszavazás sem jelentett volna semmit, hiszen egészen addig az olimpia rendezése ELLEN kampányoltak volna az ellenzéki pártok, ami ugyanazt mutatja meg ami februárban is nyilvánvaló volt, hogy egy választási vereség esetén (2019-ben meg is történt) a város vezetése nem támogatná az olimpia rendezését.

[link]

"Az sem igaz, hogy gond, hogy nincs egységes támogatás: ma is élő a tiltakozás a LA-i olimpia ellen."

Mindig, minden városban van tiltakozás az olimpia ellen. Ez itt se okozott volna gondot, ha a Nolimpia mozgalommal a momentumosok egyedül maradnak. Az volt a gond, hogy az ÖSSZES ellenzéki párt beállt melléjük és egyedül a Budapesten akkor is kisebbségben levő fidesz-kdnp meg a főpolgármester tartottak ki.

Los Angelesben a Nolimpia mozgalom csak májusban kezdett kampányolni, amikor más a NOB bizottsága ment látogatóba a végleges döntés előtt. Ott nem találtak ilyen mérvű támogatásra a mozgalom kezdeményezői, mint nálunk.

"Egyszerűen a hatalom megijedt, a beadott 266ezer aláírás után néhány nappal visszavonták a pályázatot."

Nem. Világos lett, hogy semmiképpen nem fogjuk megnyerni az olimpia rendezését, innentől felesleges pénz lett volna amit ráköltenek. Pontosan tudták, hogy az ellenzék erre azzal lépett volna, hogy lám, tudhatták, hogy támogatás hiányában esélytelen a főváros, akkor csak a haveroknak ment a pénz a további fenntartásával az egésznek. Az ellenzéki kampány akkor a felesleges pénzköltésre ugrott volna rá és ezt előzték meg.

"Az ellenzéki pártok kihátrálása sem teljesen igaz, hiszen ők sem tudták, hány aláírás lesz."

Azért szálltak ki a támogatásból mert látták, hogy lesz elegendő aláírás. A kampány ugyanis hazugság volt, az embereknek azt mondták, hogy azt írják alá, legyen róla népszavazás. A kérdés azonban nem a népszavazás volt hanem hogy a főváros vonja vissza a pályázatát. Az emberek a kérdést nem olvasták el - a médiában akkor sokakat meg is kérdeztek róla - hanem csak azzal értettek egyet, hogy lehessen róla szavazni.

Nem volt ez olyan régen, miért kell butaságokat hazudni róla?