Budapesten a Fidesz több kerületet is megnyerhet, mert az ellenzékiek egymásra indulnak és így megosztják a szavazatokat?

Ez csak bővült magyarázkodás. A vesztesek szerint, egy ideje már, nem csak a nem szavazók miatt nyer a Fidesz, hanem a többi induló párt miatt is.

Jónak tartja az 1:1 ötletet minden párt, csakhogy úgy kivitelezve, hogy ő legyen, aki egyedül indít jelöltet a kormánypártok jelöltje ellen. Aztán ha nem tudnak megegyezni, akkor megy a háborgás: hogy mer indulni az én területemen(!?) más? Pl. leendő budapesti kerületi önkormányzati választás: DK háborgás a TISZA miatt, DK és MKKP oda-vissza háborgás.

Azon túl, hogy az elvet megvalósítani szándékozó pártok ott tartanak be egymásnak, ahol tudnak, nem valósul meg, hogy a megegyező, más javára visszalépő pártok szavazói is elfogadják, és boldogan szavaznak egy másik párt jelöltjére. Jócskán híja van ennek.

2018-ban Márky-Zay találmánya volt a taktikai szavazás: [link]

Több pártvezetőnek megtetszett, volt is jónéhány OEVK, ahol megegyeztek, nem indultak egymás ellen, visszalépések voltak.

Én már akkor megtapasztaltam, hogy a választóknak csak egy része vesz részt ebben a játszmában. Pl. három párt x, y, z számú szavazójából, jóval kevesebb, mint x+y+z szavazó szavaz a párvezetők által kiválasztott egy párt jelöltjére. Abban az OEVK-ban, ahol én is szavazhatnék, folyamatosan a Fidesz jelöltje győzött, a szavazatok 47%-51%-át kapva. Aztán 2018-ban az ellenzéki pártokból több, visszalépésekkel tálalta egy jelentéktelen párt jelöltjét. A Fidesz jelöltje 62%-ot kapott úgy, hogy darabra csak kicsit emelkedett a szavazatszáma. Vagyis, a többi párt szavazóinak jó része el sem ment szavazni, és kis részük bosszúból a Fidesz jelöltjére szavazott.

Több OEVK-t is megnézetem, és jó néhányban, bár eltérő mértékben, de jól láthatóan ilyen volt az egymás ellen nem indulás eredménye.

Ilyen tapasztalattal, 2022-ben tudtam, hogy baljós dolog az országos szintű ilyen célú összefogás. Ha arányaiban nem is annyira durván, de érdemben országosan is az lett, amit 2018-ban láttam az OEVK-kban.

Az eredményt javítani akaró pártvezetőknek nem egymással kell alkudozni, neten üzengetni egymásnak, elvárni, hogy a többiek félreálljanak, nem TV-ben kell okoskodni, nem elvárni a szavazóiktól, hogy úgy ugráljanak, ahogy ők fütyülnek, hanem találkozni, foglalkozni a szavazásra jogosult emberekkel, minél több szavazót szerezni.

Nem érnek rá? Nincs pénzük rá; miközben jelentős állami pártfinanszírozást kapnak? Itt ez a fiatalember, aki ugyan engem nem nyert meg, de rendületlenül járja az országot, van rá ideje, és nincs semmilyen állami pártfinanszírozása. A nagyságos pártvezető hölgyeknek és a méltóságos uraknak szabad volt eddig is így tenni, sok év óta, ahelyett, hogy választási területekről igyekeznek kiutálni egymást, a határidő közelében kétségbeesve SMS-eket küldöznek, hogy írják már alá a nyavalyás listájukat, hogy legalább rákerüljenek a szavazólapra. Röhej, hogy szavazóval már alig rendelkező pártoknak társelnökei vannak, azaz, két elnökük is van. Gondolom, avégett, hogy a fővárosból az egyik az ország nyugati, a másik a keleti felét járhassa.