Medián mennyire megbízható közvélemény kutató? Mert a 20%-al mért Tisza előny az azért már tényleg durva?

Részlet a 444 cikkéből: "Én is feltettem magamnak a kérdést: tévedhet-e ekkorát a Medián? – és megnéztem, hogy miért mértek a 2022-es választások előtt nagyjából ilyenkor (az akkori felmérésekről itt írtam bővebben). A Medián akkor néhány nappal később, március 2-án publikálta adatsorát, ami a HVG-n ezzel a címmel jelent meg: Medián: Úgy tűnik, az orosz–ukrán háború egyelőre a kormányt erősítette. Akkor 49:43-as Fidesz-előnyt mértek a választani tudó biztos szavazók között – ebben a kategóriában vezet most 55:35-re a Tisza."

[link]

Az adat nem a „semmiből” jött, hanem egy sor súlyos kormányzati mulasztás következménye.

A Medián évtizedes szakmai múltja és a korábbi választási eredmények tűpontos előrejelzései alapján a kutatóintézetet a szakma mérvadó referenciaként kezeli. A 20%-os differencia valóban rendkívüli, de statisztikailag nem ’durva’, hanem a választói hangulat objektív lenyomata.

Ami pedig az Ön által említett ’durvaságot’ illeti: a jog és a politikai logika szabályai szerint a népszerűségi mutatók nem vákuumban mozognak. A kegyelmi botrány, a bicskei események, vagy a korábbi igazságügyi miniszter terhelő tartalmú hangfelvétele olyan súlyos etikai és jogi anomáliák, amelyek alapjaiban rengették meg a választói bizalmat. Ezek a tények együttesen olyan politikai kauzalitást hoztak létre, amelynek egyenes következménye a mért adatsor.

Úgy is fogalmazhatnék: a 20%-os előny nem a statisztikusok tévedése, hanem a társadalom ítélethozatala a felsorolt ügyek felett. Ha a bizonyítékok – jelen esetben a politikai botrányok – ilyen súlyúak, akkor az ítélet – azaz a népszerűségvesztés – is szükségszerűen ilyen mértékű.

A Medián egy precíz mérőműszer, de amit mér, az nem a véletlen műve. A kegyelmi ügy, a bicskei tragédia, Szőlő utca és az igazságügyi miniszter hangfelvétele olyan súlyos tényállások, amelyek után a kormánypárt népszerűségének zuhanása nem meglepő, hanem joggal elvárható következmény. Nem a mérés a durva, hanem az az erkölcsi erózió, amit ezek az ügyek feltártak. A 20% csupán a látlelet erről az állapotról.

A mérések hitelességét a mögöttük meghúzódó tényanyag alapozza meg. Amikor a 20%-os elmozdulásról beszélünk, nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a bizonyítási eljárással felérő hangfelvételt, amelyet Magyar Péter rögzített. Fontos rögzíteni a tényállást: a felvételen a regnáló igazságügyi miniszter, Varga Judit saját szájából hangzik el a súlyos állítás, miszerint a végrehajtói maffiaként elhíresült Schadl-ügy során Rogán Antal és köre közvetlen beavatkozást kísérelt meg az ügyészségi iratokba, neveket töröltetve a nyomozati anyagokból.

Ez nem csupán politikai pletyka, hanem a hatalmi ágak elválasztásának és az igazságszolgáltatás függetlenségének olyan mértékű sérelme, amely egy jogállamban azonnali büntetőjogi és politikai konzekvenciákat von maga után. Ha ehhez hozzáadjuk a kegyelmi ügy során tanúsított elnöki és miniszteri mulasztásokat, akkor a választói bizalom megrendülése nem meglepő, hanem egyenesen törvényszerű.

A 20%-os különbség tehát nem statisztikai hiba, hanem a választópolgárok erkölcsi és politikai ítélete a fentebb részletezett, bizonyítékokkal alátámasztott visszaélések felett. A Medián csupán rögzítette ezt a társadalmi látleletet.

Van néhány (khm... kormányközeli) kutató, aki gyökeresen mást mér, valaki tehát hazudik.

Az a baj, hogy 2022 óta nem bízom egyik kutatóban sem, olyan nagyot tévedtek.

Még nincs teljesen végleges végeredmény (98%-os feldolgozottság), jelenleg 52-39% az állás. A legutolsó felmérések alapján, amik a Wikin vannak:

Pontosak:

AtlasIntel: 52-39%

Publicus: 52-39%

Hibahatáron belüliek:

Závecz: 54-40%

Minerva: 51-41%

Iránytű: 51-40%

IDEA: 50-37%

Pontatlanok:

Medián: 56-38%

21: 55-38%

Republikon: 49-40%

Hazugok:

McLaughlin & Associates: 37-43%

Alapjogokért Központ: 42-50%

Nézőpont: 40-46%

XXI. Század Intézet: 41-46%

Társadalomkutató: 41-51%