Kezdőoldal » Politika » Magyar politika » Miért volna a Jobbik programja...

Miért volna a Jobbik programja gazdaságilag megvalósíthatatlan?

Figyelt kérdés

Annyiszor olvastam már itt ezt az állítást, de érvet még egyet sem láttam mellette. Najó, egyet igen, ezt cáfolnám is. Ez az IMF hitelekre vonatkozott.


Magyarország eladósodása annak a nemzetközi folyamatnak a része, amelynek során Keleten az úgynevezett szocialista tervgazdaságok alakultak át pénzgazdasággá, Nyugaton pedig a vállalkozói szabadságon nyugvó piacgazdaságok, és a szociális piacgazdaság alapján működő jóléti államok, alakultak át pénzgazdasági rendszerré, azaz krematisztikává. Ez a pénzügyi-gazdasági konvergencia azt jelentette, hogy a világgazdaságban a szükségletekre termelő közgazdaságot felváltotta egy új rendszer, a krematisztika, amelynek a vezérelve a pénzből még több pénzt előállítása.


Az eladósodás a fejlett országok nem befektethető tőkéinek a lépéskényszerben lévő fejlődő országokba való kihelyezésével kezdődött. A visszafizethetetlen hitelek felduzzadásához a bankok meggondolatlan, túlzottan nagy kockázatot vállaló viselkedése jelentősen hozzájárult. A fejlődő országok elfogadták ezeket a kezdetben 4-6% kamattal terhelt viszonylag olcsó hiteleket, így az 1970-es években a fejlődő országok gazdasági reformokat hajtottak végre, amelyek egyik célja a belföldi szükségletek jobb kielégítése, a másik célja pedig a fejlett országokhoz való felzárkózás volt.


Az adósságválságot az robbantotta ki, hogy a brit pénzügyi rendszer irányítói 1979. nyarán négyszeresére emelték a kamatlábat, majd pedig az amerikai központi bank, a FED is 20% fölé emelte 1979. decemberében a kamatlábat. Az adósságválságért tehát nem szabad egyedül az eladósodott országokat felelőssé tenni arra hivatkozva, hogy nem gazdaságos termelésbe fektették a kölcsönöket. A rendkívül nagy kamatemelés miatt akkor sem tudták volna visszafizetni a korábban 4-5%-os kamatozással felvett hiteleket, ha azokat optimálisan fektetik be.


Az automatikusan növekvő kamatterhek következtében az adósságok felhalmozódása az 1980-as években nem gazdaságpolitikai döntésektől függött, hanem öngerjesztő, önálló életet élő folyamatnak kell tekintenünk. A fejlődő országok adósságállománya gyorsított ütemben nőtt a kamatautomatizmus miatt, annak ellenére, hogy adósságaikat már többszörösen visszafizették. Magyarország vonatkozásában érdemes idézni az MNB "Külső eladósodás és adósságkezelés Magyarországon" című Műhelytanulmányok II. számú füzetét (1993-ban jelent meg), ennek az 56. oldalán olvasható:


"Az időszak egészét (1973-1989) tekintve mintegy egy milliárd dollár erőforrásbevonás, viszont az ezt többszörösen meghaladó, összesen 11 milliárd dollár halmozott kamatkiadással járt." Ehhez még hozzá kell tenni azt, hogy a rendszerváltás idején, 1989-ben a magyar nemzetgazdaság egészét terhelő adósság összege 20,5 milliárd dollár volt.


A költségvetések kamatkiadások nélküli úgynevezett elsődleges egyenlege a súlyosan eladósodott országokban is általában pozitív, közel van az egyensúlyhoz vagy csak igen enyhén deficites. A nemzetközi pénz-és korporációs oligarchia frontszervezeteinek - Nemzetközi Valutaalap, Világbank - a stabilizációs feltételei nem a túlfogyasztás visszafogását jelentették, mert nem volt túlfogyasztás. Valójában abszolút korlátozást jelentő restrikcióról volt szó. Az adósságaikat törleszteni kívánó országnak a kamatmechanizmus által automatikusan generált óriási kamatokat a belföldi kereslet és fogyasztás rovására kellett kitermelnie. Ez olyan követelmény, amelynek a legfejlettebb ipari országok sem képesek eleget tenni. Ez azt is egyértelművé teszi, hogy az adósságválság keretei között csak a lakosság reálbérének a nagyarányú csökkentésével lehet bármiféle stabilizációt elérni.


Az eladósodott fejlődő országok akár fogyasztásra, akár beruházásra költötték a felvett hiteleket, mindenképpen a fejlett országokból származó importot finanszírozták. Így tették lehetővé a fejlett ipari országok számára, hogy nagyobb válság nélkül valósítsák meg a náluk is szükségessé vált struktúraváltást, vagyis az átállást a szükségletre termelő ökonómiáról a pénzből még több pénzt előállító krematisztikára (pénzgazdaságra). A fejlett országok napjainkban is jelentős hasznot húznak a fejlődő országok keresletéből.


Az adósságszolgálat által a fejlődő országokra rakott terhek a fejlett országokban is egyre növekvő károkat okoznak. Az adósságszolgálati kötelezettségek közvetett hatásukkal is visszafogják és rombolják a gazdasági hatékonyságot. Az adósságszolgálathoz szükséges magas adók és más restrikciós intézkedések gátolják a beruházásokat. Az eladósodott fejlődő országok import- és működőtőke igényük révén is szolgálják a fejlett országok érdekeit. Ezek a fejlődőnek nevezett eladósodott országok erősen függnek a fejlett országok árfolyam-, kamat- és kereskedelempolitikájától. Ezért valójában a fejlett országoknak az lenne az érdekük, hogy az adósságteher csökkentésével és saját gazdaságpolitikájukkal elősegítsék az eladósodott fejlődő országok megerősödését.


Mértékadó nemzetközi dokumentumok kimondják a népek elidegeníthetetlen jogát a fejlődéshez. Az adósság-visszafizetési követelések jogosságának felülbírálati lehetőségét pedig a "rebus sic stantibus" elve is alátámaszthatja, amely szerint a körülmények lényeges megváltozása esetén felül lehet bírálni érvényes nemzetközi megállapodásokat. Az eladósodás pedig gyakran az adott országok jogrendszerébe és alkotmányaiba ütközően történt. Erre Magyarország is - a többi kommunista rendszerű országgal együtt - jó példa. A diktatórikus kormányzatok demokratikus legitimáció nélkül, vagyis a társadalom hozzájárulása nélkül vettek fel hatalmas hiteleket, amelyek következményeit viszont a rendszerváltás utáni demokratikus kormányoknak is viselniük kell.


Aki nem olvasná el, annak kiemelném ezt a részt:

"Az időszak egészét (1973-1989) tekintve mintegy egy milliárd dollár erőforrásbevonás, viszont az ezt többszörösen meghaladó, összesen 11 milliárd dollár halmozott kamatkiadással járt." Ehhez még hozzá kell tenni azt, hogy a rendszerváltás idején, 1989-ben a magyar nemzetgazdaság egészét terhelő adósság összege 20,5 milliárd dollár volt.


Tehát 1 milliárd dollár tőkebevonásért már ki is fizettünk azalatt az időszak alatt amíg ez a pénz beáramlott 11 milliárd dollárt és még maradt is adósságunk.


Nem bűzlik itt nektek valami?

Ezek után nemhogy törlesztési kedvezményt kérni, hanem teljes egészében felülvizsgálni kéne az IMF hiteleket!


2011. júl. 7. 05:41
1 2 3 4
 11/37 A kérdező kommentje:

Az szintén csak álom,hogy a magyar ipar és mezőgazdaság tudna annyit termelni,hogy ellássa az ország szükségleteit.



Magyarország becslések szerint mezőgazdaságával 30 millió embert tudna ellátni. Az iparral jelenleg természetesen még ezt a 10 milliót sem, egyértelmű. De van egy olyan, hogy kereskedelem...

2011. júl. 7. 07:06
 12/37 A kérdező kommentje:

Képtelenség lenn mindenféle iparcikket megtermelni,a mezőgazdaság pedig nagyon függ az időjárástól is.


Miért kéne minden iparcikket megtermelni? Igen, nagyon függ, az én családomnak van mezőgazdasági vállalkozása, hidd el, nem olyan kiszámíthatatlan az.

2011. júl. 7. 07:08
 13/37 A kérdező kommentje:

Arról nem is beszélve,hogy új üzemek létrehozásához komoly tőkére lenne szükség. Ez pedig nincs az országban.


Vissza kell venni a pénz kibocstási jogát a Rothschildoktól. Ennyi.

2011. júl. 7. 07:08
 14/37 anonim ***** válasza:
29%
Vona a szabolcsi almára akarta építeni a gazdaságot, most hogy elverte a jég mi lenne?
2011. júl. 7. 07:39
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/37 A kérdező kommentje:

A válasz írója 40%-ban hasznos válaszokat ad.

A válasz megírásának időpontja: ma 07:39


Ne komolytalankodjunk.

2011. júl. 7. 08:02
 16/37 Nemzetiszocialista ***** válasza:
61%
Szerintem hagyd őket, mert úgy sem bírják felfogni, hogy a jelenlegi világ nem az ő boldogságukért és jobblétükért van felépítve. Márpedig ebből indulnak ki, ez az alapja minden gondolatuknak, ez a hazugság.
2011. júl. 7. 09:24
Hasznos számodra ez a válasz?
 17/37 anonim válasza:
2011. júl. 7. 10:25
Hasznos számodra ez a válasz?
 18/37 anonim ***** válasza:
70%

A Jobbik világa egy döbbenetesen más, és sok tekintetben fejletlenebb világ, amelyet azok, akik az anyagi javakhoz szoktak, és ezek megszerzésében látják a boldogságot, egyszerűen nem értenek meg, és nem is érthetnek.


A jobbik világa valószínűleg anyagi javakból nem sokat nyújtana, viszont gyökeres szemléletváltással más dolgokban látnánk a boldogságot, és a folyamatos ideggörcs, stressz eltűnne. Kiiratkoznánk Európából egy nyugalom sziget érdekében, amire most nagyon-nagy szükségünk van.

2011. júl. 7. 10:49
Hasznos számodra ez a válasz?
 19/37 A kérdező kommentje:

Nemzetiszocialista,


Ne így állj hozzá. Fel kell őket ébreszteni. Akivel érdemes, a végsőkig el kell menni érvelésben. De sajnos tényleg vannak olyanok akik vagy olyan buták(ennyi jutott sajnos) vagy annyira nem érdekli őket a saját sorsuk, hogy leszärják.


Olyan mintha a fizetésének a 90%-át minden hónapban elvinné egy tolvaj/maffiózó. Csak itt a maffiozók nem nyíltan tevékenykednek, hanem pénzügyi játszmák mögé bújva. Ezt nem képesek belátni.

2011. júl. 7. 11:08
 20/37 A kérdező kommentje:
De egyébként sejtettem, hogy megint üres sablonok jönnek majd. Érvek sehol... Csak nyelitek a média által belétetukmált sablon szöveget. Gondolkodni? Minek...
2011. júl. 7. 11:09
1 2 3 4

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!