Biszku Bélát most ugyanúgy bíróság elé citálják, mint Képíró Sándort?

Kell a cirkusz a népnek,hogy ne a jelenlegi bajokkal törődjenek.

Biszku ellen a rendszerváltáskor kellett volna vádat emelni,nem 20 évvel később. De a Képíró elleni pert sem helyeseltem.

"Amúgy mi volt Biszku bűne?Mint most Gyurcsánynak?"

rengeteg ártatlan embert kivégzését írta alá, és asszisztált a megtorlásokhoz...

pontosan! mindkét rendszer hatalmas és óriási bűnöket követett el(holokauszt, gulágok stb.)

de nehogy azthigyjük hogy a mai rendszer olyan tiszta és békés, gondoljunk csak a nobel-békedíjas obamáékra akik ártatlan civilek millióit gyilkolják halomra afganisztánban irakban, líbiában és talán nemsokára iránban.

ezek az emberek ugyanúgy háborús, emberiesség ellen való bűnöket követtek el, valóságos genocídiumot, és ezek sajnos elévülnek, mitöbb szükséges rosszként élnek a közvélemény előtt.

miért csupán ezt a 2 diktatúrát minősítik rossznak?( és azon országokat akik nem együttműködőek, gondolok itt venezuela, irán és egyéb független országra)

milyen jogon lehet például franciaországnak atomfegyvere és más országnak miért nem?

ugyanolyan ország mintkettő, semmi szükség arra, hogy itt egyes népek felsőbbrendűnek érezzék magukat, és szent céljuknak tekintsék pl. az arabok kiírtását( nem keresztény célokra gondolok hanem pl. az afganisztáni kegyetlenkedő katonákról, akik élvezetet láttak ártatlan gyermekek kivégzésében stb.)

ezek a bűnök is ugyanolyan súllyal vannak jelen mint az előző korszak diktatúrái, csak ezeket "nemverik nagy dobra".

a kérdésre válaszolva pedig aki a hatalomhoz, ill. a rendszerhez kötődik azt mindigis kíméletesebb bánásmódban részesítenék. pl. ha most fasiszta, nemzetiszocialista vezetés lenne akkor képíró ülhetne otthon tévézgetve havi 1 milláért és biszku reszkethetne a bíróságon.

Erre csak ezt tudnám idézni:

"Mindenesetre nagyon érdekes, hogy akiket a történelemkönyvekből vérszomjas, halálosztó pszichopatának ismerünk meg, azokról kiderül, hogy a valóságban tök átlagos, kedves szavú, jámbor bácsikák, akár bármelyikünk nagyapja. Vajon hány és hány korszakról - amiket csak száraz dokumentumokból ismerünk - derülnének ki érdekes dolgok, ha meg tudnánk kérdezni a benne élteket...

A filmet mindenképp nagyon hasznosnak tartom, és jó, hogy megláthattuk a "másik fél" álláspontját is.

Remélem, egy ilyen filmnél nem számít, ha "spoiler"-kedek.

Személy szerint semmi gyűlölni valót nem találtam Biszku Bélában a film alapján. Tette, amiről úgy gondolta, hogy helyes. Hogy igaza volt-e, vitatható (én úgy gondolom, nem), de ő máshogyan látta, és máshogyan is cselekedett. Számára a forradalmárok barbár vadállatok voltak, akik "kiskatonákat lógattak fel a lábuknál fogva". (S ebben sajnos valóban igaza van, történtek ilyen szomorú esetek a forradalmárok részéről is - hogy milyen mértékekben, azt én nem tudom. Gyanítom, hogy nem nagy gyakorisággal. És persze érthető, hogy miért, de nem elfogadható.)

Valahogy így fogalmazott aztán: "a rendetlenkedőket nem lehet máshogyan rendre bírni, csak erőszakkal" - de ezt se az afféle - Hitlertől megszokott - kemény, érces hangon, hanem szinte naiv, értetlenkedő tekintettel.

Az idézetek, amiket pedig felhoztak ellene, valóban nem bizonyítanak semmit:

(1)

"Kedves Nezvál elvtárs!

Mellékleten megküldöm a Fővárosi Ügyészség és Bíróság munkájával kapcsolatos összefoglaló jelentést.

Javaslom, hogy a jelentésekben foglaltakat a legközelebbi koordinációs ülésen vitassuk meg, a szükséges intézkedések megtétele céljából."

Idézet vége.

Nem értem, ebben hol van az, hogy a bíróságokat súlyosabb ítéletek meghozatalára, több kivégzésre utasítja.

Utána mutattak egy mellé csatolt hosszabb írást, ahol egy - a filmben is szereplő - elítéltről készült jelentést idéznek (eredeti helyesírással másolom):

"A fentieknél sokkal sulyosabb Balázs Piri László volt gyógyszerésztan hallgató és társainak ügye, ahol tudatos mentés-akció történt.

Balázs Piri László polgári származásu, a népi demokratikus rendszer ellensége. Az ellenforradalom idején, mint nemzetőr tevékenykedett. 1956 november 4-e után a Bródy S. u-i ellenforradalmi csoporthoz csatlakozott és a szovjet csapatok ellen tüzelőállást vettek fel. Ezt követően a Ráday u-i kb. 100 főből álló fegyveres csoportnak lett a tagja, akik szovjet páncélosokat gyujtottak fel. Az ellenforradalom leverése után 1956 novemberében a Kertészeti Főiskolán működő illegális csoporthoz csatlakozott, a csoport által megszövegezett ellenforradalmi röplapokat terjesztette. A röplapok sokszorositásához szükséges papirokat - kb. 3.000 ivet - ő szerezte meg az Orvostudományi Egyetemről. 1956 januárjában a svájci követségen felkereste Faustó nevü diplomatát, akinél kémkedésre ajánlkozott. /A provokációtól félve visszautasították./

[...]"

Sajnos az idézet tovább nem folytatódik (még ennyit se olvasnak fel a filmben, csak mutatják lapon), de ebben megint nem látom, hogy hol lenne - akár csak utalás is rá - erőszakosabb fellépés követelése. Ez egy sima jelentés a vádlottról. Ráadásul ezt mint Biszku jelentését állítják be, amit ő konzekvensen elutasít, és azt mondja:

Biszku: Na most az a kérdésem, hogy: ezt ki írta?

rip: Ön.

Biszku: Ezt nem én írtam.

rip: Ez nem az Ön aláírása? [és mutat a papírra].

Biszku: De ezt nem én írtam, gyerekek! Hol van ez, hogy én írtam? Valószínű ezt vitattuk meg!

rip: Hát, de itt, mindenhol súlyosbítást kér mindegyik vádlottra.

Biszku: Kicsoda?

rip: Ön.

Biszku: Hát hol van ez, hogy én kértem a súlyosbítást?

És ekkor - legnagyobb sajnálatomra! - elvágják az interjút, és betesznek egy valami szakértői pszichomókus elemzését Biszku viselkedéséről, hogy "keresztbe teszi a kezét, ezzel is jelezve felsőbbrendűségét". Jaj, de demagóg....:( Filmes trükk. A választ pedig sose tudjuk meg!

(Egyébként nekem a keresztbe tett kéz és hátradőlés+sóhajtás sokkal inkább azt mutatta, hogy arra gondol a riporter felé: "jaj, mit kezdjek most veled, te csökönyös szamár...")

Számomra ez tehát pont visszafelé sült el. (Egyébként sem szimpatikus a film készítői részéről számomra, hogy ilyen trükközésekkel és megrendezett ünnepi fogadásokkal veszik rá az interjúra, majd vetik kereszttűz alá. - Ennek fényében meglep, hogy Biszku Béla a legutolsó percig is milyen együttműködő, közlékeny és higgadt maradt, és hallgatott, válaszolt, magyarázott.)

A második idézet:

(2)

[a **-gal körbevett rész lényeges]

"És ha ilyenek lesznek, nem fogunk tétovázni, hogy a proletárdiktatúra érdekében ilyen kérdésekben intézkedjünk. Megmondom, elvtársak, eddig szemléltetően ennyire nem tudtam elképzelni, hogy a kétfajta elhajlás hogyan függ össze, hogyan jelentkezik egyes embereknél személy szerint is. Amikor a párt harcainak a megítéléséről van szó, olyan forradalmi pártfrázisokat hall az ember, hogy ha nem ismerné az illető cselekedetét, azt mondaná: micsoda forradalmár ez; de amikor az ember megnézi, hogyan dolgozik - mondjuk az írók ügyének vizsgálatában -, akkor a legnagyobb liberalizmust tapasztaljuk. Ott tanultam és láttam meg igazán, hogyan függnek a dolgok ilyen szorosan össze. Ezeket ideológiai tényezőkkel, politikai eszközökkel kell leküzdeni, s akinél ez nem sikerül, nem szabad otthagyni az apparátusban.

Most azokról a túlzásokról, amelyekről az elvtársak beszéltek. Természetesen ez is meglévő dolog, és azzal szembe kell néznünk, hogy ilyenek is jelentkeznek. Egy példát említettek: Gálinak az elítélését. Megmondom, most nem ismerem a dolgot, mert ezt nem néztem meg (valószínűleg most történt ez a dolog), itt valószínűleg annak a következményei jelentkeznek, hogy **mi az ügyész elvtárssal meg Nezvál elvtárssal leültünk, megvitattuk ezt, és megmondtuk: lehetetlen helyzet, hogy azokat az embereket, akik fegyvert fogtak, vagy belesodródtak ezekbe az eseményekbe, szigorúbban bírálják el, mint azokat, akik politikai vagy szellemi irányítással elősegítették, hogy ezek ide kerüljenek, tehát a fölbujtókat. Nem tudom, hogy Obersovszky mennyit kapott, ugyanaz az ügy. Az egyik három évet kapott, a másik egyet. Ezt meg kell néznem. A helyzet az, elvtársak - s ezt mi következetesen visszük -, hogy akik politikai vezető szerepet töltöttek be és fölbujtók voltak, szigorúbban kell elővenni, mint azokat, akik tevékenységük kapcsán belesodródtak ezekbe az eseményekbe. Ahol ilyen túlzás van, azt külön meg kell nézni, és ha túlzás van, lehet ezen változtatni.**

Még egy megjegyzésem lenne a kétoldalú politikai harchoz. Itt, elvtársak, azt hiszem, arról van szó, hogy az októberi események a magyar munkásmozgalmat, a pártot megtanították vagy megtanítják arra, hogy legalábbis minden pártnak a saját tapasztalata alapján, saját erejéből kell leküzdenie ezeket az elhajlásokat. Ilyen elhajlásokról mi beszéltünk, tanultunk az iskolán, olvastunk a könyvekben, de én azt hiszem, eljutottunk oda, hogy feltárult a maga teljességében az egész párt előtt ezeknek a természete, és az, hogy hova vezetnek. A párt most az előtt a feladat előtt áll, hogy leküzdje ezeket. Még nem mondhatjuk el, hogy leküzdöttük ezt a kétféle veszélyt és elhajlást abban az értelmezésben, ahogyan ebben a határozati javaslat állást foglal, és ahogy erről Kádár elvtárs beszélt.

Köböl és Gyenes elvtárs kérdéséről. Megmondom, elvtársak, hogy Gyenes elvtárs állásfoglalása itt a Központi Bizottság előtt persze különbözik Köböl elvtárs állásfoglalásától. Legalábbis nekem az a benyomásom, hogy Gyenes elvtárs valahogy nem érti pontosan, miről van szó, vagy nem látja, hogy azok a politikai kérdések, amiket Gyenes elvtárs képviselt [...]"

Idézet vége.

Ezután a riporter:

rip: Tehát ez arról szól, az ügyész elvtárssal meg az igazságügy miniszterrel beszélgettek arról, hogy ki mennyit kapjon.

Biszku: Arról nem, sose!

A **-gal bekeretezett rész bizonyíték állítólag Biszku ellen, miszerint súlyosabb ítéletet követelt. Azt hiszem, világosan látható, hogy valójában csak a büntetések arányosítását kérte, vagyis a "fölbujtókat" súlyosabban büntessék, mint a "belesodort" embereket. Teljesen reális, semmi embertelenség nincs benne. Más kérdés, hogy a Rákosi-terror (melyet Biszku is több alkalommal elítél a film során) évei alatt a rettegéshez hozzászokott bíróságok - félelmükben - ezt úgy értelmezték, hogy Biszku halálos ítéletet akar mindkettőre. Meg is hozták...

Az utolsó idézetben a már fentebb említett "rendteremtés"-ről beszélnek.

(3)

"A szocializmus építésének egész időszakában az erőszakfunkciónak - függően az osztályellenség ellenállásának és szervezkedésének mértékétől és fokától - érvényesülni kell."

Idézet vége.

rip: Ez például mit jelent, hogy "az erőszakfunkciónak érvényesülni kell"?

Biszku: Hát hogyha a szocialista rendszer ellen lépnek föl, akkor maga mit csinál?

rip: De mi az "erőszakfunkció", az a kivégzések, vagy a besúgás?

Biszku: Az isten nyilát, az erőszak abból áll, hogy kivégeznek valakit?! Hát az a bíróságnak a funkciója!

rip: Akkor meg kell verni, aki tüntet? Vagy milyen erőszak?

Biszku: Hát a cselekmények arányában elkövetett, törvény által szabályozott büntetés.

rip: Aha. De például milyen erőszakot lehetett alkalmazni abban a rendszerben? Tehát lehetett kivégezni, lehetett börtönbe zárni...?

Biszku: Gumibottal megverni; ha olyan ítéletet hoz a bíróság, vagy az ügyészség, vagy vádat emelnek, akkor a bíróság letárgyalja, és a cselekményeknek...

rip: De például egy tüntetőt, aki mondjuk október 23-án tüntetett az utcán, mit tudom én, később, azt gumibottal megverhette a rendőr, ahhoz joga volt?

Biszku: Ha egyedül tüntetett, akkor semmi köze nem volt hozzá.

rip: De ha csoportos...?

Biszku: Ha rendbontást követtek el, akkor természetesen a rendőrnek rendet kellett csinálni!

rip: De a rendbontás az is, hogy gyülekeztek.

Biszku: Az nem rendbontás.

rip: De hát egy csomószor szétvertek tüntetéseket.

Biszku: Hol?

rip: Hát március 15-én, meg október 23-án.

Biszku: Március 15-én? Én ott voltam a tüntetésen, maga honnan tudja?

rip: Hát mert egy csomó felvétel van róla.

Biszku: Várjon egy pillanatot, én - melyik március 15-ről beszélünk? '56?

rip: Hát most például a '80-as évek.

Biszku: Hát azt én honnan tudjam...?

rip: De korábban is, '72 környékén is vertek szét. Nem is lehetett gyülekezni.

Biszku: Hol?

rip: Hát tilos volt, nem volt gyülekezési szabadság. Tilos volt összegyűlni néhány embernek.

Biszku: Hol van ez leírva?

rip: Hát ez tény.

Biszku Hogy-hogy tény? Hát én miért nem tudok róla?

rip: Hát mi, hogy nem lehetett gyülekezni a szoc.. kommunizmusban? Nem lehetett illegálisan tüntetést szervezni...?

Biszku: Először is, kommunizmus nem volt.

rip: Jó: szocializmusban nem lehetett illegálisan gyülekezni...?

Biszku: Egy átmeneti korszak volt a kapitalizmus és a kommunizmus...

rip: De nem lehetett gyülekezni abban a korszakban.

Biszku: Én... egyszerűen... hát fölvonulások voltak...! Gyűlések voltak...!

rip: Jó. de szocializmus ellen tüntetést nem lehetett szervezni.

Biszku: Nem.

Itt vágás van a filmben, és másról beszélnek, szóval tovább nem írom.

A végére pedig mutatnak egy másik dokumentumot (kár, hogy erről őt nem kérdezték meg a filmben), miszerint:

"Mi Nezvál elvtárssal kaptunk korábban a Politikai Bizottságtól megbízást a jelentés elkészítésére. A kérdés azért merült fel, mert egyrészt túlzsuffoltság van a börtönökben. A másik ok, amiért ezt a jelentést be kellett hozni a Politikai Bizottság elé, hogy az ellenforradalmi szervezkedés bűnöseinek felelősségre vonásánál, a politikai jellegű bűncselekményeknél sok az enyhe ítélet és viszonylag kevés a fizikai megsemmisítések száma." - Az idézetet tovább nem olvassák, pedig lényeges - "A kérdés úgy merült fel, hogy bizonyos eseteknél enyhíteni[!], vagy meg kell szüntetni[!] az ítéleteket, ugyanakkor pedig intézkedéseket kell tenni, hogy az ellenforradalmi szervezkedést a bíróságnak átadott személyek ügyében a bűncselekményeknek megfelelően[!] súlyos ítéletek szülessenek.

Lehetne még sok érdekességet kiemelni a filmből, de inkább azt ajánlom, mindenki nézze meg.

Összességében - bár a a film megnézése előtt határozottan - ezek után nem értek egyet a meghurcoltatásával. Úgy gondolom, hogy a valódi bűnösök sunyiban, az árnyékból mozgatták a szálakat, a porondra pedig kirakták maguk elé a Biszkuhoz hasonló naiv, jóhiszemű alakokat. Pont abból a célból, hogy egy esetleges felelősségre vonás esetén ők legyenek elővéve...

És bár maximálisan a forradalmárok pártján állok (minden atrocitás ellenére, ami soraikban óhatatlanul felbukkant), valamint gyalázatosnak tartom, hogy a rendszerváltás után nem vonták felelősségre a kommunista rendszer prominenseit, illetve nem rehabilitálták a forradalomban elítélteket, ezt az ügyet mégis - főleg a végére egyre inkább eldurvuló riporterekkel - egy erőltetett látszatintézkedésnek, egy kirakatpernek tartom.

Ui.: Köszönöm mindenkinek, aki az órákig tartó, szóról szóra kézzel kimásolt idézetekkel teletűzdelt, hajnali munkámat megtisztelte azzal, hogy végigolvasta. (Nem követek el vele jogsértést, mivel mindenki számára szabadon elérhető filmről van szó.)"