Jelen állás szerint van olyan párt és ember aki alkalmas Magyarország vezetésére?

Én a jelenlegi politikai helyzetben senkit nem látok érdemesnek, alkalmasnak a vezetésre. A pártok a hatalmi játékaikat játsszák, a fidesz mélyen beássa magát mindenhová, így már a kormányváltás sem változtathat semmin. Ugyan az fog menni, mint az elmúlt 10-20 évben.

Sajnos olyan kiemelkedő értelmiség sincs ma hazánkban, akikre fel lehetne nézni. 150 éve még megvolt az a kör költőkből és értelmiségiekből, akik akkora figyelmet kaptak, mint ma az éjjel-nappal budapest, a valóvilág, meg a mónika show "sztárjai". Csak bennük meg lehetett bízni, hatással tudtak lenni a népesség széles metszetére, és volt bennük tenni akarás.

Amíg nem emelkedik ki egy hasonló kör a népből, addig nem lesz újabb rendszerváltás. Politikusoktól nem várhatunk csodát, ők örülnek, ha közel kerülnek a vályúhoz, a többi nem érdekli őket.

Az előbb kicsit elpoénkodtam a dolgot, bocsi, de reggel van még! :)

Szerintem lehetne olyan pártot csinálni és embert találni, aki alkalmas Magyarország vezetésére. A kérdés szerintem inkább az, hogy a magyar társadalom ezt a pártot és embert választaná-e. Én azt feltételezem, hogy sajnos nem.

Én úgy gondolom, hogy az egész probléma alapja, hogy egy olyan rendszerváltásról beszélünk, ami nem történt meg. Kimondatlanul is, a legtöbb ember, aki élt az előző rendszerben, sokszor "oda vágyik vissza", nem egyszer hallani ezt a "bezzeg az átkosban" dolgot. Akarta a társadalom a nagyobb szabadságot, a piacot, de közben azt is, hogy megmaradjon az összes szociális juttatás, a teljes foglalkoztatás és minden egyéb "szocialista vívmány". Ahhoz, hogy ezt az országot jól lehessen vezetni, szerintem ezt a rendszerváltást kellene befejezni azzal, hogy a piac bevezetése mellett ezeket a vívmányokat ki kellene vezetni. Mert nem lehet egy ország egyszerre szocialista és kapitalista is.

Szerintem viszont egy olyan pártot, ami erre vállalkozna, nem választana meg senki. A magyar társadalom sokkal hamarabb megszavaz még 1000 rezsicsökkentést és nemzeti monopóliumot, államilag finanszírozott nyaralást (voltam én már állami támogatással 4 csillagos szállodában wellnessezni[kényszerített a családom :)]) és államosítást mint azt, hogy valódi rendszerváltás legyen és a régi rendszert elfelejtsük végre. Addig viszont, amíg a társadalomnak ezek az elvárásai, feltámadhat akár Széchenyi, Kossuth, Károly Róbert és mindenki, aki valaha lendített rajtunk egyet, akkor sem jutunk egyről a kettőre, mert az első "lendítési kísérlet" után kiszavaznánk őket, hogy "ez elvenné a 153. havi nyugdíjat, bezzeg Viktor megadná, hisz az még Kádár alatt is megvó't".

Szerintem ez a gond és bízom benne, hogy a rendszerváltás után születettek már olyan generáció lesznek, akik már "szocializmustól mentesen" képesek vezetni az országot. Mivel én 91-es vagyok, ezért mertem odaírni, kicsit nagyarcúan, hogy párt nincs, de talán én vagyok :).

"A néppel semmi baj nincsen, sőt még így is túl sokat engedünk a vezetőinken és ezért nőttek így a fejünkre. Az a gond, hogy nincs a tetteknek következménye."

Én nem is erről beszéltem, hanem arról az arroganciáról, ahogy az emberek egymáshoz állnak.