Mennyire valószínű, hogy Magyarországon fel fognak számolódni a falvak és csak a nagyobb városok maradnak majd meg?
válasza:Semennyire. Ugyanis a város nem tudja ellátni magát, mindenképpen szükség van vidékre. Ha a falukban senki se marad, akkor ki fogja kenyérrel-tejjel-zöldséggel stb. ellátni a városokat? Pont hogy a város életképtelen társulás önmagában.
Ez az egyik. A másik meg hogy minél nagyobbak a városok, annál nagyobb a zaj, bűnözés, mocsok és a csóróság. Vidéken ez messze kevesebb, na nem azt mondom, vidéken is lehet baltás gyilkos, meg az Érmelléki Kuglófember is odakint settenkedik az éjszakában, de nézz meg egy metropoliszt, ahol minden félórára jut kb. egy rablás, betörés, gyilkosság.
válasza:"Ugyanis a város nem tudja ellátni magát, mindenképpen szükség van vidékre. Ha a falukban senki se marad, akkor ki fogja kenyérrel-tejjel-zöldséggel stb. ellátni a városokat?"
A gazdaságok, ahogy eddig is. A falu lakói meg mennek a városba dolgozni.
Ma már csak az lakik falun, aki nem teheti meg, hogy városban lakjon, akinek pedig gazdasága van az annyira nem is sajnálja. Meg persze az öregek akiknek már nem számít igazán, mert nem kell ingázniuk.
válasza:Oké, és a gazdaságokban kik dolgoznak? Vidékiek.
És hol vannak a gazdaságok? Vidéken.
1-es, nézd meg Japánt például vagy Dél-Koreát. Japánban a lakosság 80%-a városokban él, Dél-Koreában a városi lakosság pedig még ennél is magasabb. Mégsem omlott össze egyik állam sem, sőt a világon a legfejlettebbek között tartják őket számon.
Amúgy attól, hogy a népesség nagy része városokban él, még lehet vidéken mezőgazdaság. A városban élő ember is lemehet vidékre, ha ott van földje és megművelheti attól, hogy városban él.
Nem beszélve arról, hogy városokban sokkal nagyobb a jólét, a vidékiek nagy része már most is városba megy dolgozni, a bűnözés, a kosz és légszennyezés pedig nem feltétlen szükséges, hogy meglegyen egy városban. Az csak a benne élő embereken múlik, hogy ezek mennyire vannak jelen. Amúgy az a tapasztalat, hogy az emberek még ezen negatívumok ellenére is városba költöznek, mivel vidéken nincs élet.
válasza: válasza:Biztosan így lesz.
Ez a folyamat már 70-80 éve zajlik. A mai modern gépesített mezőgazdaságnak kevés emberre van szüksége.
Sok falu van, ahol a század elején lakott 500-1000 fő, mára ez 50-100 főre csökkent, akik nagyobb része nyugdíjas. A többi mezőgazdasággal foglalkozik. Sok ház elpusztul, mások nyaralók lesznek, de azért általában az elnéptelenedett falvak is megmaradnak valamilyen formában.
És sok falu van, ami egy város vonzáskörzete, az emberek a városba járnak dolgozni, de szeretnek falun élni és nem is akarnak (vagy nincs rá elég pénzük) beköltözni a városba.
válasza:Az urbanizáció úgy általában jellemző Európára.
Oroszországban is a lakosság 73 százaléka városban lakik.
A kisvárosi , városi emberek is foglalkozhatnak mezőgazdasággal.
Főleg az agglomerációkban , elővárosokban élők foglalkoznak is.
A városok nem egyenlőek a panelházakkal ,és a városlakók sem a panel/tömbház lakókkal.
válasza:Ja, a falvak megmaradnak.
Lesznek lakosaik.Szerintetek mi lesz avval a sok cigánnyal?
Attól függetlenül simán megfizetik, mert városban él a lakosság, ahol fejlett ipari termelés és fejlesztés folyik, vagyis olyan termékeket állítanak elő, amikből lazán kijön a külföldi élelmiszer ára.
De ez most amúgy teljesen lényegtelen abból a szempontból, hogy Magyarországon a fiatal, vidéki lakosság a városokba áramlik.
Márpedig ha egy 20-30 éves fiatal elköltözik B-A-Z megyéből mondjuk Budapestre, mert otthon nem talál munkát, vagy ha igen, akkor 70-80 ezer forintért melózhat valami gyárban, a fővárosban pedig 120-130 ezer nettóért talál melót és ráadásul még szórakozóhelyek és vele egykorúak is vannak dögivel, amikre nagy szüksége van egy ilyen korú embernek, akkor ő bizony el fog költözni. Az idősek pedig ott maradnak, aztán lassan kihalnak és eltűnnek a falvak.
Valóban így lesz ez? Hogy fog kinézni egy ilyen ország?
válasza:Van egy ilyen tendencia, de nem ennyire egyértelmű!
Elsőnek a tanyák és a kieső falvak számolódnak fel.
Amelyek nincsenek a főútvonalak mentén, esetleg zsákfalú, vagy messze van a városoktól. Hiszen minden tekintetben hátrányos a helyzete az infrastruktúrása stb stb.
De a falvak még sokáig fent maradnak mert az élelmiszer ellátásban hatalmas szerepük van illetve az ipar közel nem fejlődik úgy és már nem is fog hogy elszívja a lakosságot. A friss élelmiszereket nem lehet messziről szállítani, mert megromlanak és ugye nem kis pénz a szállítás. De egy épeszű kormány soha nem is hagyná egy ország élelmiszer biztonságát ellátását kiszolgáltatni.
A globalizmusnak amúgy is kezd lezárulni egy szakasza.
A jelentkező problémák egyre inkább a visszább húzódás jeleit mutatja a protekcionizmusra hajlást stb stb.
Ezt erősítik az energia árainak az elszabadulása.
Az az, van lemorzsolódás de közel nem fenyeget a falvak megszűnésével.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!