Miért mindig csak a gazdasággal foglalkoznak a politikusok?

A közgazdaságtan az egy társadalomtudomány.

Úgyhogy a gazdasági problémák a társadalom gondjai.

Ha a társadalmat egy élőlénynek képzeljük el, akkor a gazdaság az az emésztőrendszere és vérkeringése. A legjobb, ha a politikusok csak ennek a kiegyensúlyozásával foglalkoznak. Mert az élőlény agya az a kultúra, a művészet arra hivatott, hogy az agyatlan zabálógépből valami értelmeset és szépet alakítson. Abba jobb, ha nem avatkozik bele a politika. Volt már rá példa, hogy beleavatkozott, na az egy agyvérzéssel ért fel.

A népességfogyás sem gond. Csak az a gond, hogy nem a megfelelő része fogy a testnek. Nem a hájból, a tokából mennek le a kilók, hanem az izomból és az agyból. Ez a káros, és ezért a rossz vérkeringés a felelős. Nem a jó helyre mennek a tápanyagok. És ez gazdasági probléma, politikailag kezelendő.

Az úgynevezett harmadik világ országaiban azért akkora a szegényebb néprétegek szaporulata, mert a gyerekekre bevételi forrásként tekintenek, arra apellálnak, hogy később majd a gyerekeik eltartják őket a munkabérükkel.

Tehát gazdasági alapja van, nem pedig mert annyira szeretik a gyerekeket.

A fejlettebb államokban sokkal inkább a gyerek jövőjét tartja szem előtt az ember, s minthogy itt nem a munkaerő mennyisége, de minősége dominál nem is tehet másképp. Nem szülhet a világba gyári munkásokat, mert a munkaerő-igényes gyáripar a harmadik világban működik jelenleg. Ahol a tudásigényesebb szolgáltatószektor dominál, ott létfontosságú a gyerekek oktatása, ami nem éppen olcsóság.

Aztán a közösségeknek alapításának nem egyfajta jajdejólelvagyunk együtt érzés a fő motívuma, hanem a biztonság megalapozásának gazdaságilag ez a leghatékonyabb módja. Az ókorban a városállamok falaikkal azért jöttek létre, hogy a mezőgazdaságból élő emberek képesek legyenek hatékonyan védekezni a folyton veszélyt jelentő nomád népek vándorlásai ellen. (Persze eleinte sorra elbuktak, a letelepedett "civilizált" emberek államai a középkorban erősödtek meg annyira, hogy végleg hatástalanítsák a "barbár" vándornépek pusztítóerejét. A magyarság is ezért kényszerült rá a letelepedésre és államalapításra, fosztogató vándornépként nem volt többé perspektíva. Ezt István és gondolom az őt körülvevő tudós elmék ismerték fel, ahogy azt is, hogy a nagyobb biztonság érdekében integrálódni kell abba a kulturális közegbe, amiben fennmaradni reménykedünk: a keresztény világba. Ennek is gazdasági céljai voltak, mivel a fosztogató hadjáratok többé nem voltak elég alacsony kockázatúak s így sikeresek a társadalom eltartásához, muszáj volt termelésre és kereskedelemre alapítani a gazdaságot.

Amiket írsz, mind igaz, csak nem gondolod tovább.

Az itteni etnikumok többnyire a magasabb segílyke végett "vállalnak" több gyereket, akiket aztán elhanyagolnak, a purdék csak felnőnek, mint a gaz és felnőtt vagy már ivarérett korukban szüleikéhez hasonlatos életmód követését kezdik.

Azt viszont nem tudom, hogy mi alapján állapítható meg az "elégedettség" egyes országokban, de ha tényekről beszélünk, akkor statisztikai adatokra lesz szükség, csak akkor beszélnek magukért.

A biztonságra törekvés valóban alapvető szükséglet, de nem csak az embernél, hanem az állatoknál is, amelyek többségének esetében nem eredményezi társadalmi rend és civilizáció kialakulását.

Az ember enni akar, majd biztonságban tudni magát és családját, és így tovább. Intelligenciája révén képes a természetet kizsákmányolva kielégíteni ezeket a szükségleteit, ez a gazdaság. A társadalom az emberek egymáshoz fűződő viszonyrendszere, ami viszont gazdasági indíttatású. Az az alapgondolat, hogy közösen, együtt többet érhetünk el. Nem az, hogy mennyire boldogan érzem magam társaságban, hanem mennyivel eredményesebbek vagyunk együtt. Így aztán a társadalom megalakulása gazdasági indíttatású.

Ha a gazdaság rosszul működik, akkor az emberek elkezdik megkérdőjelezni a társadalmuk eredményességét, feszültségek keletkeznek a közösségen belül, megrendül az emberek egymásba vetett bizalma. Az emberek kételkedni kezdenek abban, hogy érdemes gyermeket a világra hozni egy olyan gazdaság mellett, amely szinte a jelenlegi populációt is alig képes fenntartani. Ezért szerintem a társadalmi gondok felszámolásához elengedhetetlen a stabil, jól működő gazdaság.

A kultúra is csak virágzó gazdaság mellett tud felfutni, akkor jut elegendő vér az agyba, ha van elég kaja.

De amikor a politika beavatkozik a kultúrába, abból propaganda születik, ami egy torzszülemény, az éhező lény hallucinációja arról, hogy tele a bendő és csodavilág van.

Vagy pedig az általad is említett agymosás, ami jelen metaforában az anorexiával egyenértékű: Nem baj, ha csórók vagyunk és csontsoványak, mert ez modelles.

Valasz a kerdesedre :

Bill Clinton 92 ben a campaing kozeppontjaba tette ezt :

" It's the economy, stupid " ( James Carville ) jelezven hogy sokmindenre a jol funkcionalo gazdasag a valasz.

Ha az emberek jol keresnek, a gazdasag pereg, sok mas problema " magatol" megoldodik.

"Miért nem a társadalmi jelenségekről és okokról vitáznak?"

Nem nagyon lehet a "tarsadalmi " es a "gazdasagi" jelensegekek kulon valasztani, nagyon ossze van fonodva a ketto

"A jó gazdasáag, és a egészéges lelki állapot összefüggnek, mindkettő elengedhetetlen egy jól működő társadalomhoz, ebben szerintem egyet értünk. Az utóbbira nem fordítanak figyelmet a polotikusok, ennek az okáról szól a kérdés."

Az egészséges lelki állapot tényleg nagymértékben független a gazdaság teljesítményétől. Nem tudom statisztikai adatokkal alátámasztani, de szerintem a polinéz szigetvilág egy gyöngyszemén kőkörszaki életvitelt követő bennszülöttek körében kisebb arányban vannak jelen a pszichopata gyilkosok, antiszociális, irigy emberek, mint az USA-ban. Az a kulturális fertő, ami a nyugati világban elhatalmasodott tényleg kitermeli a szellemi elsatnyulást. Azt mondod, hogy ezt kellene a politikának megfékeznie. De ezt nem gondolhatod komolyan... hogy egy rakás hulladék, parlamentben fikázó idióta majd megteremti az emberhez méltó szellemi közeget... Én biztosan nem bíznám rájuk az elmém gondozását is. (Igaz, hogy a gazdaságot sem, de a többség elmegy szavazni, szóval ezt érdemeljük) Az említett züllés is visszavezethető gazdasági okokra. Az a cél, hogy az emberekből agyatlan fogyasztógépet gyártsanak, és ehhez elengedhetetlen, hogy agyhalott zombiként falják a reklámokat, észre sem véve, hogy már nem a barátokközött villog, hanem az új samponreklám, amitől mostaztán tényleg kiegyenesedik a hajunk.. A teljesen elhibázott gazdasági rendszer megköveteli, hogy a jövedelemtermelés folyton növekedjen, csak akkor fenntartható egy gazdaság ma, hogyha folyton növekszik. Ehhez pedig egyre többet kell zabálni, amihez egyre több értéket kell kinyerni és ellopni a természetből... ez pedig egyre több munkát igényel, a rabszolgáknak pedig már nincs idejük gondolkodni a filmek, a mondatok értelmén. Csak villogjon.

Ez csak egy teljesen más alapokra helyezett gazdasági rendszer mellett változhat, aminek nem az agyatlan fogyasztás, a hulladéktermelés az értelme, hanem az élet.

De sajnos a haszonlesés, profithajhászat ha a közösségen belül egyetlen elemnél is jelen van, akkor annak rövidtávú sikere a többi elemet is magával ragadja... Ez az említett élőlény elrákosodásával egyenértékű.

A rákot győzték már le emberek, akaraterővel talán. De az az agyban van. A politika az a vérkeringést szabályozza, a sejteket táplálja, akik lemásolják a szervezettől elszakadó, önmagát külön entitásként értelmező rákos szöveteket látván azok sikerét, hogy azoknak több vér jut.

Sajnos az emberi társadalom nem olyan erős szervezet, hogy az agy, a művészet és kultúra akaratereje legyőzhetné az elrákosodást. Sokszor inkább be is adja a derekát a profitorientációnak és löttyedt fehér trutyivá, agydaganattá válik.