Mi a különbség a magánnyugdíj rendszer és az állami nyugdíj rendszer között?

A magánnyugdíj esetében mindenki saját maga takarékoskodik idős korára. Az állam pedig vagy ad majd nyugdíjat, de inkább nem.

Külföldön jól működnek a magánbiztosítók. Sőt! A háború előtt Magyarországon is sikere4sek voltak. A befizetéseket befektették, kamatozott (MABI pl.), és a befizetés arányában kapták a nyugdíjukat.

Nyugaton nem nagyon van ilyen kötelező magánnyugdíj rendszer.. 1998-ban kényszerítették a lakosságot munkavállaláskor, hogy válasszon pénztárt és a nyugdíj befizetések egy része oda ment a másik része az állami nydíjpénztárba..

Mivel csökkentek a befizetések, de a nyugdíjasok nem nagy hiány keletkezett ezekben az országokban Lencselek, Csehek, Szlovákok, Románok... És nekünk is..

Erre mág jött a válság és a befizetett összeg is veszélybe került bár igaz egy részét állampapírokba kellett rakni ezért nem volt akkora a veszteség...

Az állami nyugdíjrendszer míg állam van, addig van nem az a kérdés, hogy adnak-e nyugdíjat, hanem, hogy megéred-e..

Én akartam öngondoskodni biztosítással a befizetett összeg 10 %-a maradt meg mert "rosszul fektették be"..

Lehet azt gondolni, hogy a nyugdíjpénztárak 20 %-a lett volna a nagy segítség, ha marad valami belőle, ugyanis csak ennyit tett volna ki a megtakarításotok, a többit akkor is az államnak kellett volna hozzátennie...

Most az egészet állni fogja.. Az jogos kérdés, hogy hol van az ígért személyre szóló számlavezetés, de egyébként sokkal biztosabb az állami rendszer.

Egy ismerősöm dolgozott magánnyugdíjpánztárnál azt mondta, hogy kaptak az államtól működésre milliárdokat minden évben.. És még a monitort is bérelték az igazgató cégétől, horror áron.

Nekem nem tudja senki megmagyarázni, hogy micsoda veszteség ért. Kitörőlhettem volna azzal is a fenekemet 30 év múlva.. A gazdasági növekedése az ad reményt a nyugdíjra, meg jó lenne nyavajgás helyett pár gyereket is vállalni.. Mondjuk egynél többet.

Most lehet megszórni azzal, hogy ahhoz pénz kell meg ilyen elhárító egyébként nem a szabadságomat féltem meg nem akarok ekkora felelősséget a nyakamba CSAK A PÉNZ gától abban, hogy gyereket nemzek erre a világra... Ha most megnyerném az 5-ös Lottót akkor 5 lenne otthon rögtön..

Az állami nyugdíjrendszer úgy működik, hogy az állam minden aktívtól begyűjti a nyugdíjjárulékokat, feljegyzi, hogy ki mennyit fizetett be, aztán az utóbbi időkben begyűjtött nyugdíjjárulékokból kiosztja a nyugdíjakat a jelenlegi nyugdíjasoknak. Majd amikor a mostani aktívak nyugdíjasok lesznek, az állam az akkori nyugdíjjárulék-befizetésekből fizeti ki az akkori nyugdíjasok (a mostani aktívak) nyugdíját. A magánnyugdíjrendszer (legalábbis az a formája, amely Magyarországon volt) lényegében ugyanígy működik, csak az állam helyett egy magánbiztosító szerepel, ráadásul nem egy van belőle, hanem több egymással versenyző, és a nyugdíj összege valamivel jobban arányban van a befizetésekkel, mint az állami rendszerben. Van azonban a magánnyugdíjrendszernek olyan formája is, ahol nem csupán befizeted, aztán kezeli a biztosító a pénzedet, aztán miután mindenféle alapkezelői meg hasonló díjakat levontak, megkapod a haszon fennmaradó részét, hanem a törvény csak azt határozza meg, hogy mennyit kell befizetned és mikor vehetsz ki belőle legkorábban; a számlán belül már te magad kezelheted a pénzt, olyan portfóliót állíthatsz össze, amilyet csak akarsz - és a számlavezetési díjat leszámítva minden haszon a tiéd. Exempli gratia, Ausztráliában és Chilében nagyvonalakban így működik a dolog.

"Nyugaton nem nagyon van ilyen kötelező magánnyugdíj rendszer.."

Ausztrália: [link] (jó, tudom, Ausztrália földrajzi értelemben kelet, de gazdaságilag-politikailag nagyon is nyugat)

Chile: [link]

Svájc: [link]

USA: [link]

Új-Zéland: [link]

Csak néhány példa, és csak Wikipédiáról; mint az ábra mutatja, lusta voltam alaposabban utánanézni, de még így is találtam olyan országokat, ahol részben vagy egészében privát nyugdíjrendszer van, és bizony annyira sehol nem tekintik felnőttnek az állampolgárokat a törvényhozók, hogy ne tegyék kötelezővé a magán-nyugdíjpénztári tagságot.

"A felsoroltak közül egyik se EU-s ország és Chile nem követendő."

"továbbá amikor azt mondjuk nyugat, nem éppen Chile, Ausztrália jut eszünkbe. Inkább Francia, Német,Olaszország esetleg Anglia"

Akkor fogalmazz egyértelműbben, például úgy, hogy Nyugat-Európa. A nyugat egy tágabb fogalom, amelybe nem csupán EU-tagállamok tartoznak bele, hanem többek között az általam fesoroltak is.

Abban meg borzasztó sok logika van, hogy az EU ránk kényszerít egy olyan rendszert, amilyen a többi tagállamában abszolút nincs is. Persze, tudom, velünk direkt ki akartak babrálni. (És egyébként 1997-ben, a manyupok indulásakor még híre nem volt annak, hogy mikor csatlakozhatunk az EU-hoz és milyen feltételekkel.) És még ha az EU kényszerítette volna is, akkor is meg lehetett volna csinálni jobban is, mert a kivitelezés már mindenképpen itthoni hatáskör volt. Nem csinálták, így sikerült, és béna lett. De ebből még nem következik egyenesen, hogy a gonosz imperialisták kényszerítették. Lehet, hogy szimplán csak volt egy jó ötlet itthon, aztán a kivitelezés jó magyar szokás szerint valahol kisiklott.

Abban meg borzasztó sok logika van, hogy az EU ránk kényszerít egy olyan rendszert, amilyen a többi tagállamában abszolút nincs is.

A közép-kelet Európai tagállamoknak kellett a volt szovjetúnió államainak, nem csak nálunk van ez a rendszer szlovákok, lengyelek, románok, csehek. És igazadvan nagyon logikus lépés volt.

Nem a logika volt a cél gondolom amikor ezt kitalálták a volt szovjet államonak, hanem a piacszerzés.

Persze, tudom, velünk direkt ki akartak babrálni.

Korábban már válaszoltam, nem csak velünk.. Egyébként a lengyelek is megszüntették a sajátjukat épp úgy mint mi...

(És egyébként 1997-ben, a manyupok indulásakor még híre nem volt annak, hogy mikor csatlakozhatunk az EU-hoz és milyen feltételekkel.)

Hallottál már az előszobáról???

Az állami rendszer, ahogy mondták már egy felosztó kirovó rendszer, amire elég sok oka van az államnak.

Kezdetben ott vagyon a kontraszelekció, az ilyen biztosításokra általában jellemző a kontraszelekció, azaz, hogy csak azok az állampolgárok kötnének nyugdíjbiztosítást, akik -például jó egészségi állapotuk és így hosszú várható nyugdíjkoruk - miatt ebből hasznot remélnek. Ebben az esetben a biztosítónak csökkentenie kell a juttatásokat, ami további szelekcióhoz vezet és így tovább. Ha a nyugdíj kötelező, a probléma nem merül fel, mert nem piaci alapon működik a dolog.

A következő a paternalizmus, az állam úgy gondolja, hogy az állampolgárok nem elég előrelátók, nem tudnak gondoskodni magukról. Ha az állam megmondja mennyit kell megtakarítani az elégtelen nyugdíj veszélye nem fenyeget, legalábbis egy fejlettnek nevezett országban.

Erkölcsi kockázat vagy ékes angolszász nyelven csacsogva moral hazard, tehát, ha feltételezzük, hogy az állampolgárok képesek is felmérni jövőbeni jövedelmi igényeiket, vagyis mégsem éretlen suhancok szintén áll a pénzügyi kultúrájuk, de ennek ellenére hajlamosak a szükségesnél kevesebbet megtakarítani abból kiindulva, hogy majd vész esetén az állam gondoskodik róluk, nemes egyszerűséggel visszaélünk az állam paternalista hajlamaival, ami miatt megkérdőjeleződik a magánpénztárak létének az értelme.

Az újraosztás, vagyis miniszocializmus. Ennek okai megegyeznek a még nem nyugdíj korúak közötti újraelosztással. Konkáv hasznossági függvények esetén a jövedelmi különbségek csökkentése növeli a jólétet.

És az utolsó ok alkalmazkodás a kortrendekhez. A ma idősei életük legtermékenyebb részét háborús nélkülözésben, illetve a háború utáni újjáépítésben töltötték, melynek gyümölcseit a fiatalabb generációk élvezik, a fejlett országokban. Az újraelosztás is ezt hivatott kompenzálni. Egy politikai gazdaságtani érvelés szerint ennek valódi oka az, hogy a gerontokráciára hajló társadalmakban ez a fajta újraelosztás egyszerűen a döntéshozók érdekeit tükrözi, mert nem a húszévesek vannak többnyire jó pozícióban és a fejlett országokban a nyugdíjas vagy ahhoz közelítő szavazópolgárok létszáma egyre nő és nő, a többiek rovására.

A kötelez magánnyugdíjrendszer lényegében annyi volt, hogy 8%-ot leutaltál a bruttó fizetésedből, amivel ők komoly állami kontroll mellett üzemeltek tehát hatékonyabban üzemelt, mintha a kormányra bíztuk volna és garantáltan megmarad és jobban megfelel a fejlett országoknak, a (részben) öngondoskodó rendszer, mint a felosztó kirovó.

Csak hát felülről és csak félig meddig levezényelt folyamat is volt, amit ráadásul le is fújtak a közepén. Talán jobban is jártunk volna, ha Hornéknak nem jut eszébe.

Bővebben magyar rendszerről:

[link]

[link]

Én a teljesen önkéntesre szavaznék, bár ahhoz még ennek a társadalomnak érnie kell.

U.I. Már miért szabályozta volna ezt az Unió ,amikor egységes irányelvek sincsenek egy két általános tételt leszámítva?