Hogyan viszonyultok a finnugor nyelvelméletből kikerekített semmitmondó, közhelyes, "Minden Nyugat-Szibériában kezdődött a finnugor ősnépből" (ami soha nem is létezett) című magyar nép eredet elmélethez?
"Népünk őstörténete számos bizonytalansági tényező miatt nehezen kutatható és ma is sok a vitás kérdés. A finnugor nyelvcsalád őshazája az Ural vidékére tehető. (I.e. VI-IV. évezred: Nyugat-Szibéria, Ob alsó folyása) A fő foglalkozás halászat, vadászat, gyűjtögetés volt a folyók, tavak mellett. Pattintott pengeszerszámaik, csonteszközeik voltak, de fokozatosan megismerték az agyagedényeket is. Ősközösségi társadalom alakult ki. Korán kapcsolatba kerültek indoiráni népekkel, melyek a fejlettebb ismereteket közvetítették nekik. Így a halászat és vadászat technikája tovább fejlődött, megjelentek a csiszolt kőeszközök. A fellendülés megnövelte a létszámukat.
Nyugat felé húzódtak és átkeltek az Urálon, majd benyomultak a Volga–Káma vidékére. Ez a nagyarányú vándorlás az évezred végére a nyugatra kerülő finnek és a helyben maradó ugorok nyelvi szétválásához vezetett. Az Uráltól keletre az Ob, Irtisz, Iszim, Tobol vidékén maradt ugorok iráni népek hatása alá kerültek, átvették a réz- és bronzművesség mesterségét. A II. évezredben bekövetkezett a neolit forradalom, vagyis a termelő életmódra való áttérés. (földművelés, állattartás: juh, kecske, szarvasmarha) Ennek eredménye az 1500 körül bekövetkezett demográfiai robbanás és az újabb szétrajzás. Kialakulnak az apajogú nagycsaládi nemzettségek és az ugorkori falutelepülések. (10–20 ház = egy falu) Kr. e. I. évezred folyamán alakult ki a nép saját tudata és ennek megfelelően saját neve: a magyar név is. I. e.700 körül éghajlati változás, erős felmelegedés következett be, mely által a lomboserdő határa 300 km – rel északabbra húzódott. Az ugorok északra húzódtak, a magyarok együttmaradtak és nomadizálódtak."
Ráadásul ez érettségi tétel. Nevetséges és közhelyes, bármelyik kőkori, bronzkori, vaskori népre ráaggatható kicserélve a földrajzi neveket és a népneveket, amelyekkel kapcsolatba kerültek. Például a germánokra is vagy a szlávokra is kicserélve a megfelelő földrajzi neveket. Semmit, mondó, sablonos.
Ki vele a történelmi érettségi tételek közül.
válasza:Végzettségem történelem tanár (is), remélem egyszer majd tanítom is, de az az ami csöppet sem érdekel. Semmilyen jelentősége nincsen annak, hogy finnugor, vagy turáni népnek mondjuk magunkat. Semmiféle pozitív vagy negatív hatása nincs egyiknek sem a nemzettudatra, a külkapcsolatokra, a magyar identitásra.
Ez egyébként is az a téma, aminek a 90%-a feltételezés és közvetett bizonyítékokból épül fel.
Ugyan az a szöveg a germánokra, németekre behelyettesítve a megfelelő fogalmakat és földrajzi neveket:
"Népünk őstörténete számos bizonytalansági tényező miatt nehezen kutatható és ma is sok a vitás kérdés. A germán nyelvcsalád őshazája Skandinávia déli vidékére tehető. (I.e. VI-IV. évezred: Skandinávia déli-része, Jütland-félsziget) A fő foglalkozás halászat, vadászat, gyűjtögetés volt a folyók, tavak mellett. Pattintott pengeszerszámaik, csonteszközeik voltak, de fokozatosan megismerték az agyagedényeket is. Ősközösségi társadalom alakult ki. Korán kapcsolatba kerültek kelta népekkel, melyek a fejlettebb ismereteket közvetítették nekik. Így a halászat és vadászat technikája tovább fejlődött, megjelentek a csiszolt kőeszközök. A fellendülés megnövelte a létszámukat.
Dél felé húzódtak és átkeltek az Elbán, majd benyomultak a Rajna vidékére. Ez a nagyarányú vándorlás az évezred végére a délre kerülő germánok és a helyben maradó germánok nyelvi szétválásához vezetett. A Német középhegységtől keletre a Rajna, Majna, Boden-tó, Duna vidékén maradt germánok kelta népek hatása alá kerültek, átvették a réz- és bronzművesség mesterségét. A II. évezredben bekövetkezett a neolit forradalom, vagyis a termelő életmódra való áttérés. (földművelés, állattartás: juh, kecske, szarvasmarha) Ennek eredménye az 1500 körül bekövetkezett demográfiai robbanás és az újabb szétrajzás. Kialakulnak az apajogú nagycsaládi nemzettségek és az ős-germán falutelepülések. (10–20 ház = egy falu) Kr. e. I. évezred folyamán alakult ki a nép saját tudata és ennek megfelelően saját neve: a német név is. I. e.700 körül éghajlati változás, erős felmelegedés következett be, mely által a lomboserdő határa 300 km – rel északabbra húzódott. A Skandináviai germánok északra húzódtak, a németek együttmaradtak."
válasza:"Kr. e. I. évezred folyamán alakult ki a nép saját tudata és ennek megfelelően saját neve: a magyar név is."
Nekem ez volt kicsit erős. Szerintem semmi ilyet nem állíthatunk tényszerűen.
"Semmilyen jelentősége nincsen annak, hogy finnugor, vagy turáni népnek mondjuk magunkat. Semmiféle pozitív vagy negatív hatása nincs egyiknek sem a nemzettudatra, a külkapcsolatokra, a magyar identitásra."
Már miért ne lenne hatása a nemzettudatra?
"Kr. e. I. évezred folyamán alakult ki a nép saját tudata és ennek megfelelően saját neve: a magyar név is."
Ez az állítás szerintem is nagyon nagy kapufa, vagy öngól inkább.
Mire alapozva állítják ezt?
válasza:Sokmindenben egyezik ezzel a szócikkel:
Viszont ott korrektül leírják:
"A magyarok őstörténete még nem teljesen tisztázott. Számos elmélet látott napvilágot a középkortól a 20. századig, mindegyiknek vannak támogatói és ellenzői."
"Ha feltételezzük, hogy a finnugor őshaza az i. e. 3. évezred elején Európa és Ázsia határán volt, akkor a következő kép vázolható fel, a nyelvészet eredményeit és az első írott forrásokat, például Hérodotoszt is figyelembe véve."
stb.
Szóval ha azt is megtanítják, hogy nincs bizonyított egységes elmélet, akkor rendben van. De ezek a "magyar tudat" részeket törölni kell, mert nagyon kilóg a lóláb. :)
válasza: válasza:"Már miért ne lenne hatása a nemzettudatra?"
Én még nem találkoztam olyan emberrel, se magyarral, se nem magyarral, aki a legfontosabb jellemzők között említette volna genetikai/nyelvcsaládbeli származását. A mai magyarság szempontjából meg amúgy sincs jelentősége, mert erősen kevert népesség az európai nemzetek között is kiemelkedve.
Sokkal jelentősebb a vallási, etnikai, nyelvi, történelmi (nagy hősök, eseményekre való hivatkozás) de még a lokális lakókörnyezet megemlítése is (pl. hogy valaki kun, székely, sváb, tirpák...stb), mint az, hogy finnugor, vagy turáni.
Persze van egy párt, aki ezt most felemlegette és próbálja erőltetni a neopogánysággal együtt, lett is jó pár követőjük, de 99%-uk azt se tudja miről beszél.
A nyelvcsalád finnugor, ez kétséget kizáróan bizonyítva van, az pedig hogy honnan vándoroltunk hová, kikkel keveredtünk a szteppéken és egyáltalán kivel álltak az ősmagyarok rokonságban kb. az országban 100 embert érdekel igazán, aki ezzel foglalkozik és kutatja.
válasza:kedves kérdező!
itt nem a finnugor származással van baj, azzal nem is lehet, mert ez egy minősíthetetlen dolog
neked szimplán a töri könyved nem tetszik
válasza:1. "Ez egyébként is az a téma, aminek a 90%-a feltételezés és közvetett bizonyítékokból épül fel."
Így van. Nincs bizonyíték, mégis tényként kezel hipotéziseket.
2. Folyamatos a ködösítés, mert egyszer finnugor NYELVCSALÁDRÓL beszélnek, másszor belekeverik a származást, ami teljes blődség.
Bizonyított tény, hogy genetikailag semmi közünk a finnekhez.
3. egészen más a finn és a magyar kultúra
Eleve eszement dolog volt két, ennyire távol eső népet összeboronálni.
Ennyi erővel Árpád apánk öregapja Afrikából származik és az etióp négerek a legközelebbi rokonaink.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!