Hogyan alakulhatott ki a finnugorok nyelvcsaládjának nyelvrokonsága?
Ami kétségeket kelt bennem a finnugor nyelvelméletet illetően az a finnugor ősnépből történő leválás majd egy későbbi korban az ugor ősnépből történő leválás teóriája.
Szerintem ilyen, hogy finnugor ősnép nem létezhetett mivel nem ezt az eredményt mutatják a legújabb genetikai vizsgálatok.
A nyelvi hasonlóságban nem kételkedem, de mégis hogyan jöhetett létre ez a nyelvi hasonlóság?
Mivel finnugor ősnépből nem lehet levezetni. Ilyen, hogy finnugor ősnép nem létezett, genetikai vérségi hasonlóság, rokonság nem támasztja alá. Ha ilyen lett volna akkor közeli genetikai, vérrokonok kellene legyünk a finnugorokkal, de nem vagyunk. Genetikai vizsgálatok alapján látszik, hogy a magyaroknak és a nyelvrokonaiknak nem voltak közös genetikailag egy vérből származó őseik( a genetikai vizsgálatok alapján a múltban a magyarok ősei nem élhettek ugyanazon a területen ahol most a finnugor népek élnek, tény viszont, hogy valamikor a közelükbe kerültek és nyelvi hasonlóság alakult ki), tehát nem létezhetett egységes finnugor ősnép ahogy a történelem könyvek állítják.
A kérdésem ugyanaz, hogyan alakulhatott ki ez a nyelvrokonság?
Mikor fogják az eltéréseket is figyelembe venni a történelem könyvekben ? Szerintem úgy lenne helyénvaló, hogyha a különbségeket is bemutatnák a történelem könyvekben a nyelvelmélete illetően. Szerinte csakis így lehetne egy helyes és viszonylag pontos magyar őstörténetet írni. Vannak eredmények ami alapján lehetne.
válasza:A finnugor nyelvrokonság, mint minden más nyelvrokonság bizonyítékai között egyaránt vannak hangtaniak (fonetikai és fonológiai bizonyítékok), szótaniak (morfológiai bizonyítékok), jelentéstaniak (szemantikaiak) és mondattaniak. A rokon szavak hasonlóságaiból összeálló hangmegfelelések, illetve a közös ősnyelvi szóalakból való levezethetőség tehát a közös ősnyelvből származásnak csak egyik vetületét képezik. A nyelvrokonság további, külső megerősítését, bizonyítékát képezi a finnugor népek kultúráinak rokonsága, mely azonban, akár az anyagi kultúra, akár a zene vagy az irodalom oldaláról nézzük, önmagában sokkal kevesebb bizonyítékot őrzött meg, mint a nyelvek.
A nyelvrokonságot pillanatnyilag sem cáfolni, sem megerősíteni nem képes a genetikai rokonítás eszköztára akkor sem, ha a honfoglalók csontjainak tanúsága szerint őseik vezető rétege (a teljes kárpátmedencei populációra kivetítve talán 15%-a) finnugor eredetű lehetett. A mai magyar populációban ez az arány talán 1% körül van.
A nyelvrokonság tényét az összehasonlító nyelvtudomány a szabályos eltérésekben látja pl.: a magyar szókezdő „h” hang az összes többiben „k”.
A finnugor nyelvek jellemzői:
nagyszámú toldalék használata, vagyis agglutináció
számos nyelvtani eset használata (az indoeurópai 4-7 esetnél jóval több eset használatos, a magyarban például 18)
magánhangzó-harmónia (hangrend) az ősi szavaknál
nincs nyelvtani nem
a jelző megelőzi a jelzett szót
a jelző nincs egyeztetve a jelzett szóval, például gyönyörű kuvaszokat és nem *gyönyörűeket kuvaszokat (egyes balti-finn nyelveknél van egyeztetés, de a kutatások szerint ez későbbi fejlemény)
számnevek után egyes szám áll (sok ember, nem *sok emberek)
a névszói állítmány gyakorisága (azaz a kopula hiánya), például édesapám tanár, nem *édesapám van tanár
birtokos személyragozás (kutyám, kutyád stb.)
a birtoklást a habere ('birtokolni') ige nélkül, birtokos személyjellel és részeshatározóval fejezzük ki (például nekem van lovam, nem *én birtoklok lovat)
tárgyas igeragozás (az ugor nyelvekben és néhány további uráli nyelvben
Ezek hasonlítanak egymásra : Finn-magyar[forrásszöveg szerkesztése]
Jään alla talvella elävät kalat uiskentelevat.Jég alatt télen eleven halak úszkálnak.Kivistä verinen oli vävyn käsi.Kövektől véres volt veje keze.Orvon silmä kyyneliä täynnä.Árva szeme könnyel tele.Kuka meni meidän edessämme?Ki ment mielőttünk?Miniäni antoi voita.Menyem adott vajat
válasza:Nem ellenzem a finnugor nyelvrokonságot!
Csak azt próbálom fejtegetni melyik lehet az a nyelv vagy holt nyelv melynek nyelvi, történelmi, kulturális hatására létrejött.
Tehát úgy mint a latin hatás a neo-latin nyelvcsaládnál.
Azt próbálnám megtalálni, hogy melyik nyelv hatására jött létre a finnugor nyelvrokonság.
Következtetésem:
A finnugor nyelvek és a magyar nyelv közötti nyelvrokonság a magyar nyelv vagy ősének(nevezzük mondjuk ómagyarnak) a hatására jött létre.
Ezért szerintem ezt a finnugor nyelvcsaládot illene Magyar-finn-ugor nyelvcsaládnak nevezni mert a magyar nyelv vagy őse az ómagyar képezi a nyelvcsalád gerincét úgy mint ahogy neolatin nyelveknél a holt latin nyelv képezi a nyelvcsalád gerincét.
Onnan lehet látni, kikövetkeztetni hogy a magyar nyelv őse hatott a finnugor nyelvekre és hozta létre a nyelvrokonságot, hogy jelenleg is genetikailag különbözünk viszont nyelvileg hasonlítunk a finnugorokhoz.
Hogyan is jött létre a nyelvrokonság?
Úgy, hogy délről a sztyeppéről minden bizonnyal olyan nép került szomszédságba a finnugor népekkel amely ROVÁSSAL "írt", ez a nép kellet legyen a magyarok őse mivel a magyarok is Rovással írtak réges régen (székely-magyar rovás írás).
Csak is úgy kerülhetett a rovás a magyarokhoz, vagy őseikhez hogy ők hozták délről a sztyeppéről ugyanis a sztyepvidéken ez az írás volt jellemző:
Azt, hogy a magyarok vagy őseik délebről származtak el északabbra a finnugor népek szomszédságába azt a magyarok és finnugor népek genetikai különbözősége jól bizonyítja.
Tehát a nyelvrokonságot, nyelvi hasonlóságot a magyarok és finnugor népek között a magyarok ősei és ősi nyelvük hozta létre, kulturális és nyelvi ráhatása nyomán a finnugor nyelvekre amikor szomszédságban éltek jó hosszú ideig.
A magyarok őseinek nyelve volt a fejlettebb nyelv amit délről hoztak és az hatott a finnugor nyelvekre létrehozva a nyelvrokonságot.
A MAGYAROK sztyeppei lovas nép voltak Rovással írtak és nem hasonlítottak, hasonlítanak a mai napig genetikailag a FINNUGOROKRA mégis nyelv rokonok minden finnugor néppel.=> A Magyarok ősei akik lovas nomádok voltak akik genetikai őseink is és a magyar nyelv ősén beszéltek idézték elő a nyelvrokonságunkat,nyelvi hatásukkal, a szomszédságukban élő északi finnugor népekkel.
válasza:A finnek és az észtek életmódjáról Kr. u. 1. évezredben:
"A venedusok sokat átvettek szokásaikból, mert a peucinusok és a fennusok közt vonuló erdőkben és hegyekben rablók módjára portyáznak... A fennusok szörnyen vadak, gyalázatosan szegények: nincs fegyverük, nincs lovuk, nincs otthonuk; élelmük fű, ruhájuk állati bőr, fekvőhelyük a föld. Csak a nyílban bízhatnak, melyet vas híján csontheggyel látnak el, s a férfiak csakúgy vadászatból tengődnek, mint a nők. Mert mindenhová elkísérik a férfiakat s részt kérnek a zsákmányból. A vadállatok s viharok elől még a gyermekeknek is az az egyetlen menedék, hogy holmi vesszőfonadék alá húzódnak: ide térnek meg az ifjak, ez fogadja be az öregeket. De ezt különb boldogságnak tartják, mintha a földeken nyögnének, házakkal vesződnének, a maguk s mások vagyonát remény s félelem közepette forgatnák: biztonságban az emberektől, biztonságban az istenektől, a legnehezebb dolgot érték el, azt, hogy még vágyakozásra sincs szükségük." (Tacitus: Germania, 46)
3.21. Ott pedig másféle népek vannak, a screrefennusok, akik nem gabonaélelmet keresgélnek, hanem vadállatok húsával és madártojásokkal táplálkoznak. Itt a mocsarakban a madarak annyit költenek, hogy az nemcsak fajuk szaporodását biztosítja, hanem e népet is jóllakatja.
3.23. Ezektől is kijjebb vannak az ostrogothák, a raumaricusok, aeragnaricusok és a nagyon szelíd finnusok, akik Scandza minden lakójánál szelídebbek.
5.36. Az óceán partján pedig, ahol a Vistula folyó árja hármas torkolattal ömlik bele, a vidivariusok laknak, akik különféle néptörzsekből sereglettek össze. Mögöttük ugyancsak az óceán partjain telepedtek meg az aestusok, egy teljesen békés emberfajta.
23.116. Ugyanis, amikor a gótok királya Geberich elköltözött a földi világból, bizonyos idő elteltével az amalus származású igen híres Hermanaricus követte az uralkodásban, aki sok és szerfelett harcias északi népet legyőzött és törvényeinek alávetett. Méltán hasonlították őt néhányan az elődeink közül Nagy Sándorhoz. Hatalma alatt álltak, minthogy ezeket legyőzte, a golthescytha, thiudos, inaunxis, vasinabronca, merens, mordens, imniscaris, rogas, tadzans, athaul, navego, bubegena, colda [törzsek].
23.120. Ugyanő igázta le hasonlóan ésszel és erővel az aestusok törzsét is, akik a German-óceán igen messzire nyúló partját lakják, és Scythia és Germania minden népén úgy uralkodott, mintha saját alattvalói lennének.
(Iordanes: Getica)
"A bjarmák sokat meséltek neki mind saját földjükről, mind pedig a közeli földekről; ő nem tudta, mennyire igazak ezek a mesék, mert ő maga nem látta. Úgy tűnt neki, mintha a bjarmák és a finnek szinte egy [és ugyanazon] nyelven beszélnének. Hamarosan ellátogatott oda, nemcsak azért, hogy lássa ezt a vidéket, hanem rozmárokért, mivel azoknak nagyon jó agyarcsontjuk van - néhány ilyen csontot a királynak is hoztak -, a bőrükből nagyon jó kötelet lehet készíteni. Ez a rozmár lényegesen kisebb volt a többinél, nem volt hosszabb hét könyöknél. Hazájában lehet a legjobban rozmárokra vadászni: ott negyvennyolc könyöknyiek, de a legnagyobb ötven könyöknyi. Ott azt mondta, ő volt az egyik aközül a hat közül, akik két nap alatt hatvan rozmárt ejtettek el.
Ő nagyon gazdag volt abban, ami náluk a gazdagságot jelenti, vagyis vadállatokban. Továbbá, amint a királynak válaszolta, hatszáz háziasított rénszarvasa volt, amelyeket nem vásárolt. Ezeket a rénszarvasokat ők "harana"-nak, fogatolhatónak nevezik; és volt még neki hat "sztelhrana"-ja, csaliszarvasa, ezeket igen sokra tartják a finnek, mert segítségükkel odacsalogatják a vad rénszarvasokat. Ő ezen ország első emberei közé tartozott, noha mindössze húsz szarvasmarhája és húsz juha és disznaja volt; azt a keveset pedig, amit szántott, lóval szántotta. Azonban jövedelme nagy részét azok az adók tették ki, amit a finnek fizettek neki. Ezek az adók rénszarvasbőrből, madarak tollából, rozmár- és fókabőrből készített kötélből tevődtek össze. Mindenki származása szerint fizetett. A legelőkelőbbnek tizenöt nyestbőrt és öt fogatolható rénszarvast és egy medvebőrt és tíz mérő tollat és egy medvebőr vagy vidrabőr bundát és egy-egy rozmárbőrből és fókabőrből készült, egyenként hatvan könyök hosszúságú kötelet kellett fizetnie."
(Haloglandi Ottár)
"S ez a két ember az imént említettekről még más újságot is el akart mondani, hogy ti. milyen úton-módon járnak előttük egyes népek, kiket mordvinoknak neveznek; ezek megkülönböztetés nélkül legyilkolnak minden embert, akire csak rátalálnak. E mordvinok egyike sem merészeli felsaruzni a lábait, míg legalább egyetlen embert meg nem ölt. Én hiszem, hogy mind a ferencesek, mind a dominikánusok rendjéből már többeket ők öltek meg, de ők ölték meg azokat a követeket is, akiket Magyarország királya küldött eléjük."
(13. századi püspöki jelentés)
Már csak azért is a magyar nyelv őse (amit a magyarok ősei beszéltek akik nem azonosak a finnugor népek őseivel, a genetikai ezt bebizonyítja) kellet, hogy létrehozza a finnugor nyelvrokonságot a nyelvi hatásával a szomszédságában élő finnugor népekre mert a mai napig a magyar nyelvet beszélik a legtöbben több mint 15 millióan, míg a többi nyelvet a nyelvcsaládból sokkal kevesebben beszélik.
Sőt ha összehasonlítjuk a magyar nyelvet beszélőkön kívül összes finnugor nyelvcsaládba tartozó nyelveket beszélők számát a magyar nyelven beszélők számával még akkor is sokkal de sokkal többen beszélik a magyart mint az összes finnugor nyelvet. Tehát értelemszerű, hogy a magyar nyelv őse(lovas nomád nép nyelve) volt a nyelvi hatás hordozója és a nyelvi hasonlóság előidézője és a nyelvrokonság kialakítója.
válasza:Kérdező még egyszer: az írás eredetének és a nyelv eredetének NINCS KÖZE EGYMÁSHOZ!!!! A latin írás az etruszkból ered, az pedig a görögből, az meg a föníciaiból, azonban sem a görögök, sem a latinok nem voltak föníciai eredetűek.
Másik érved: az az ősnyelv, amiből a többi kifejlődött, amelyiket a legtöbben beszélik. Hát NEM. Ilyen alapon az összes újlatin nyelv ősének a spanyolt kéne tekinteni, pedig ezt tudjuk, hogy nem így van.
A mai nyelvek közül egyik sem ősnyelv! A nyelvek folyamatosan változnak, és időnként egy egységes állapot két vagy több, egyenrangú dialektussá válik, majd a dialektusokból önálló nyelvek fejlődnek ki. A korábban egységes nyelv pedig kihal, hacsak nincs MESTERSÉGESEN életben tartva. A latin esetében például ez volt: a klasszikus latinból szép lassan dialektusok alakultak ki, ezekből pedig a mai újlatin nyelvek (spanyol, francia, román, olasz stb.) alakultak ki. Eközben a klasszikus latin is életben maradt, de már csak mint egy lélegeztető géphez kötött nagyapó, hiszen csak az iskolában oktatták, anyanyelvi beszélője nem volt.
A finnugor nyelveknek nincs ilyen életben tartott változata. A mai finnugor nyelvek között az ős-finnugor nyelvet keresni ugyan az, mintha testvérek és unokatestvérek között keresnéd a család ősét. Ez pedig értelmetlen.
Olyan meg, hogy egy nyelvcsaládnak gerince lenne nincs, ez egy marhaság és verd ki a fejedből.
"Tatárjárás után 1242-ben annyira kiírtottak minket, hogy be kellett telepíteni a szomszédos népekből ezért a geneteikánk már nem az eredeti !!"
Ha annyira csúnyán kiirtottak minket a tatárok ,hogy alig maradt magyarul beszélő, akkor hogy hogy nem a betelepülő külföldiek nyelve lett a domináns nyelv?
Vagy lehet, hogy Kun nyelven beszélünk jelenleg a kun betelepítés miatt és azt nevezzük magyarnak? Esetleg a Kun és a Magyar rokon nyelv, hogy a tatárjárás után mégis talpra tudott állni az ország és a magyar nyelv a Kun betelepülőknek köszönhetően?
Vagy milyen nyelven beszélünk egyáltalán?
válasza:Magyarul beszélünk, nem kunul. A kun nyelvnek ismert néhány szava, néhány mondata, és annyi köze van a mai magyar nyelvhez, mint az oszmán töröknek: azaz szinte semmi. És vannak nyelvemlékeink a kurucok betelepedését megelőző korból: pl. az ómagyar mária siralom, vagy a tihanyi apátság alapítólevele.
Hogy akkor mégis miért beszélünk ma magyarul? Mert a lakosságot csak az alföldön írtották ki, a felvidéken nem, valamint a városi lakosság is egész jól átvéselte. Azon kívül a magyar nemességnek sem lett semmi baja.
Egyébként az 1700-as években még volt aki beszélt kun nyelven, szóval sokáig bírta a kun nyelv, de mégis a magyar nyert.
"Másik érved: az az ősnyelv, amiből a többi kifejlődött, amelyiket a legtöbben beszélik. Hát NEM. Ilyen alapon az összes újlatin nyelv ősének a spanyolt kéne tekinteni, pedig ezt tudjuk, hogy nem így van."
Én nem állítottam olyat hogy egyetlen ősnyelvből fejlődött ki.
Én azt próbáltam bemutatni, hogy kellet legyen egy ősi régi nyelv talán a magyar őse amely előidézte a dominó hatást a finnugor nyelvek sokaságánál és létere hozta a nyelvrokonságot.
Én azt állítom, hogy a finnugor nyelvek már megvoltak csak sokkal kevésbé hasonlítottak akkor egymásra mint most és érte őket egy nyelvi lovas nomád hatás délről a múltban a magyarok lovas nomád őseinek és nyelvüknek részéről mely sokkal szorosabbra fűzte a nyelvrokonságot a finnugor nyelvek és a lovas nomád magyarok őseinek nyelve között.
Azt mivel magyarázod, hogy minket magyarokat, hagyományaink, legendáink, regéink, a rovás írás a genetika a hajdani lovas nomád népekhez kötnek és nem a finnugorokhoz?
Azt mivel magyarázod, hogy minket magyarokat, hagyományaink, legendáink, regéink, a rovás írás a genetikánk a hajdani lovas nomád népekhez kötnek és nem a finnugorokhoz, míg a nyelvünk viszont hasonlít a finnugor nyelvekre?
Ki adott át kinek nyelvi hatást, szóbeli hasonlóságot a finnugorok ősei nekünk vagy a mi magyar őseink a finnugoroknak, hogy nyelvi hasonlóság jött létre?
Ki hatott kire?
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!