Hogyan alakulhatott ki a finnugorok nyelvcsaládjának nyelvrokonsága?

Hát te teljesen kész vagy!

A magyarok eleve nem voltak egységesek a honfoglaláskor, nyelvészeti adatok alapján ma az a legvalószínűbb, hogy a hét törzsből legfeljebb ha 3 volt finnugor eredetű, a többi török: tessék, itt a válasz a genetikai kérdésre. Egy biztos: a vezértörzs (megyer) finnugor eredetű volt. Azon kívül rengeteg török eredetű népcsoport (ld: kabarok) is költöztek velünk. A kabarok tkp az "egyéb, futottak még" kategóriát jelentik. Viszont mivel a vezértörzs finnugor eredetű volt, ennek a nyelve lett az általános nyelv a magyarság körében. Innen a különbség genetikailag és a hasonlóság nyelvileg.

A mai magyaroknak meg még a sztyeppei népekhez sincs köze, genetikailag a széávokra hajazunk, leginkább a lengyelekre.

Olyan meg nincs, hogy a magyar nyelv hatására vált a többi, entitásként működő nyelv egymáshoz hasonlóvá és lettek nyelvrokonok. Egy nyelv vagy közös őstől származik a többivel, vagy nem. Bocsi hogy ezt kell mondanom, de a magyarság csak a honfoglalást megelőző 1-2 évszázadban alakult ki, korábban pedig a hét törzs ugyanolyan szedett vetett sztyeppei barbár volt, mint bármely más nomád nép.

Arra kéne büszkének lennünk, hogy ez a hét barbár nép sikeresen kiemelkedett a többi barbár közül, és mára a finnugorok legsikeresebb képviselőivé váltak. Nem kell itt többnek mutatni a régi barbárokat annál, amik voltak. Nem vagyunk sem atlantisziak, sem délről érkező felsőbbrendű hatás. Általában a legegyszerűbb magyarázat az igaz, célszerű ezt elfogadni.

Hát azt nem tudtam, hogy időutazónak tetszik lenni, ha már azt is tudni tetszik, hogy Árpád minek vallotta magát:D

De most komolyan: honnan tudod, hogy Árpád Szabirnak vallotta magát?

Szabir=Csabir XDXDXD LOL XDXD Ilyet a világ nem bszott!!!! Megkérdezhetem, hogy hány éves vagy?

Ja egyébként azt tudtad, hogy Magyarország az valójában Agyarország volt, mert az ősmagyarok agyart tudtak növeszteni :DXDXD

Az ó-francia nyelv pedig nem a gallból alakult ki, ahogy az ó-román sem a trákból. Mindkét nyelv a latin helyi, vulgáris változatából alakult ki. Mégpedig úgy, hogy az adott római provinciában (például Galliában) a közigazgatás nyelve a latin volt, így a helyi lakosságnak fel kellett adnia korábbi nyelvét, és a latinra kellett váltania. Legfeljebb egy-két szó maradt meg a régi nyelvből.

Ugyanez történt pár évszázada a spanyollal is: az indiánok feladták saját nyelvüket, és áttértek a spanyolra pl. mexikóban, Venezuelában, Peruban stb. Az inka nyelv sem vált hasonlóvá a latinhoz, hanem az inkák átvették a spanyolt 100%-ban.

Youtube-videó? Komoly ember elvből nem tájékozódik youtube-videók alapján.

Komolyan: hány éves vagy?

Eddig nem avatkoztam bele a témába, de most megteszem.

Azért a finnugor rokonítás bár más nyelvekkel szemben nyelvészetileg, ismétlem nyelvészetileg meggyőzőbb, de nem annyira egyértelmű történetileg, mint aminek bemutatják.

Az se valami meggyőző, hogy Bíborbanszületettnek a De adminstrando imperio című görög szöveg alapján rekonstruált "Hetumoger" törzsneveket bárki is finnugor szavakkal párhuzamba hozza, mert az akkori középgörög kiejtés miatt a görög átírás még a latinnál is rosszabb volt.

Aki komolyabban, ismétlem komolyabban elmélyedett a nyelvészetben, az nem is dilettáns, de nem is kéjeleg a "nagy" tudásában, mert az nem matematika, hiába próbálják azzá tenni. Sokszor a legértelmetlenebb tűnő etimológia az igazi, mert ismerjük az abból fejlődő nyelvet.

Ne éljük bele abba a tévhitbe, hogy a nyelvészek olyan zsenik, mint a matematikusok feltalálók: az átlagembernél annyival okosabbak, hogy ismerik az általános nyelvtant és a tárgyi tudásuk az átlagembernél sokkal tágabb. És nagyon képlékeny bizonyítású tudomány, mert még a geocentrikus világképnek is nagyobb evidenciája van, mint annak, hogy mi a beszéd szavunkat a szlovák besedából kölcsönöztük volna, és abból azt a nyelvújítók igévé faragták vissza, és nem fordítva. Rengeteg ilyen "szláv" szavunk van. Mert nyelvet aztán csinálni lehet. Igen, nagy tudás kell, 20 nyelv szókincsét és nyelvtanát ismerni, hatalmas filológiai indexeket csinálni a szövegemlékekből, és azokat egyenként összehasonlítani, de ettől mégcsak az, amit mondunk, nem lesz több, mint "valószínű", nem pedig "biztos". Mert lehet, hogyha még többet tudunk meg a nyelv körülményeiről, teljesen kitágul a tér. A matematikai alapműveletek biztos igazsága nem fognak változni googolplexnyi idő múlva sem, mert minden körülményt ismerünk, és teljes indukcióval le lehet vezetni mindent. De ez csak a matematikánál van, és még a természettudományokra sem terjed ki a hatálya.

Nem hiszem, hogy, ha nem lenne a latinról nyelvemlékünk, a Grimm-törvényekből a cousin-t visszalehetne vezetni a latin consobrinus-ra, vagy a karriert a rómaiak lovaskocsijára, vagy a méhkast a vizsgára. De ez csak két kiragadott példa.

Több komoly tanulmány készült arról, hogy sokszor, pl. Julianus és Caprini esetében félrebeszélnek, csúsztatnak, mert hát az ember úgy se néz utána. Tehát nem fehér-fekete ez a kérdés, de nem is fekete-fehér.

Félreértelmeztél kicsit pár dolgot.

A finnugor ősnép az az a feltételezett populáció volt amely a rekonstruált finnugor ősnyelvet beszélte. Ez a definíciója, mint látszik köze sincs a genetikához, a genetika ezt sem megcáfolni sem megerősíteni nem tudja. A finnugor ősnép létét az cáfolja meg majd ha találnánk kelet európa síkságain olyan nyelvemlékeket amelyek teljesen más fonetikai s nyelvtani alakokról tanuskodnak mint a finnugor rekonstruált ősnyelv, ám a finnugor népek nyelvének egy része legalább olyan meggyőzően levezethető lenne belőle mint a finnugor ősnyelvből, míg a fgr nyelvek másik része sokkal nehezebben. Ez így teljesen más elmlet kialakítását tenné szükségessé.

Ha a finnugor nyelvekről beszélünk fölösleges egyáltalán behozni a genetikát a képbe, a mi cigányaink is magyarul beszélnek, mégis távol vagyunk tőlük genetikailag. ugyanez a helyzet az amerikai feketékkel, kiknek szinte 100%-uk angol nyelvű. A perzsák és a németek is az indoeurópai nyelvcsaládba tartoznak, kettejük genetikáját ne is említsük.

Azért a genetikai módszertannal is nagyon nincseek tisztábAn az emberek. Nem olyan mint a nyelvrokonság, ahol ha 1 nyelvcsaládba tartozik 2 nyelv akkor rokonok, ha nem nem. Genetikailag mindenki mindenkivel rokon, a kérdés itt az hogy mennyire. Ezt genetikai távolságban mérik.

És ez bonyolultabb mint gondolnánk,hadd éljek egy hasonlattal. Képzeljük el hogy holnap egész magyarország kitelepül, 5 millió megy angliába, és a másik 5 kínába, letelepednek és elkezdenek keveredni a helyiekkel.

100 év múlva mondjuk az angliai magyarok génállományának 30%-a fog az angoloktól származni, kínában szintén a kinai magyarok génállománya 30%-ban lesz kínai eredetű. Ezt összefoglalva mind2 csoport megtartja magyar géneinek 70%-át. És most mérjük le a genetikai távolságukat egymástól és a 21.századi magyarságtól. A mai magyarok és a fiktív jövőbeli angliai magyarok viszonylag közel lesznek 1máshoz. A maiak és a jövőbeli kínai magyarok már sokkal távolabb. A jövő beli kínai magyarok és angliai magyarok közti távolság pedig már gigantikus lesz. Miért?

1. 1 nép 2é válik és mások fele keveredik az a genetikai távolságot meglehetősen szemléletesen növeli, még akár annak ellenére is , hogy mind a kettő megőrizte génjei zömét.

2. A különböző emberfajok közti genetikai távolság többszöröse az egy-egy rasszon belüli népcsoportok közti távolságnak, tehát ha mi kínaiakkal keveredünk, akkor sokkal távolabb kerülünk őseinktől genetikailag mintha ezt valamelyik európai fajtával tennénk.

Az europid rasszon belüli populációk is viszonylag széles skálát mutatnak az egymástól való genetikai távolságuk tekintetében. Magyarán a mai genetikai kutatásokba nem csak az játszik bele hogy keveredtünk e hanem

a) kikkel keveredtünk

b)és hogy a többi fgr nép keveredett-e

c)és ha igen kikkel ,

d) valamint mennyire.

(A voguloktól való távolságunkon senkinek nem kell csodálkoznia, mivel ők épp pont paleoszibériai mongolokkal keveredtek.)

Még egy dolog a genetikával kapcsolatban

Nincs objektív genetikai-távolság számítási mód.

Például okvastam hogy mai magyarokkal vetették össze a honfoglalók genetikáját. Egyik számítási módszerrel az jött ki hogy a tőlük való távolságunk hosszú (jobbikos nyelvre fordítva:NEM VAGYUNK ROKONOK) míg a másik módszerrel számítva ez a távolság rövid (lefordítva : JA MÉGISCSAK ROKONOK VAGYUNK).

Czeizel Endre is könyvében (Magyarság Genetikája) 2 számítási módszert nevesít (Hummel valamint Nei módszere).

A könyv elejében több mai néppel veti össze a magyarság valamennyi néprajzi csoportját genetikai távolság szerint, feltüntetve az értéket mind két számítási módszerrel, mindezt egy táblázatban. Hummel módszerével a néprajzi csoportjaink többsége az "iránihoz" áll legközelebb. Lámlám, Nei módszere szerint a legtöbb csoport viszont a finnekhez. Nem az irániakhoz, nem a németekhez, szlávokhoz stb...

Azt hogy melyik módszer a "helyes" szerintem még a genetikusok sem tudják eldönteni.

A másik ami megtéveszthet: a vizsgált csoport létszáma miatti szóródás.

Végeztek például egy átfogó genetikai vizsgálatot az európai népesség származásáról. Röviden bemutatva azt találták hogy 1edül mináluk magyaroknál 60%-unkban megvan egy eu19 nevű "gén". Jöttek is a az ujságcikkek hogy milyen egységes nemzet vagyunk. Csak egy volt a bibi, kevés embertől vették a mintát, ami pontatlansághoz vezet.

Később másik vizsgálat keretében ránztek ugyanerre a génre, csak több embertől vették a mintát. Ők már csak 25%-ban mutatták ki az eu19-es halpocsoportot.

Összegezve ezeket, úgy gondolom hogy a genetika ebben az évtizedben még nem elég kiforrott arra hogy biztos választkapjunk tőle kérdéseinkre.