Okvetlenül részt kellett-e vennünk az I. Világháborúban?
Egy másik téma kapcsán felvetettem ezt a kérdést, de mivel régóta foglalkoztat a téma, és meglátásom szerint a probléma erősen tabunak számít, legalábbis mindig elterelő, szemérmes válaszokat kapok rá, megérdemel egy külön fejezetet.
Közismert, hogy 1914-ben a központi hatalmak oldalán léptünk be az I. Világháborúba. A casus belli a trónörökös, Ferenc Ferdinánd meggyilkolása volt, melyet Ferenc József ultimátuma, és hamarosan a hadüzenet követett.
Nekünk magyaroknak az egészhez tulajdonképpen semmi közünk nem volt. Egy osztrákot gyilkoltak meg, józan körökben egy méltóság elleni szélsőséges merénylet még nem ok a hadüzenetre. Az akkori vezetésünknek tudnia kellett, hogy a Monarchia, és azon belül Magyarország tele van etnikai feszültségekkel. A kisebbségeink más az 1848-49-es szabadságharc során ellenünk fordultak, és egyre erősebb volt részükről az autonómia szándéka. Ezt a légkört a kiegyezés csak rontotta. Tisztában lehettek azzal is, hogy a szláv nacionalizmus egy táborba vonja a környező népeket, és az orosz cár támogatja őket. Egy ilyen háborúnak a várható nyeresége össze sem mérhető azzal, amit Magyarország veszíthet. És veszített is...
A háború kezdetén voltak olyan politikusok, újságírók, akik a hadba lépés ellen emelték fel a hangjukat. Őket meggyilkolták, vagy elhallgattatták, és a háborúpártiak kerültek túlsúlyba. Magyarország és Ausztria elsőként támadta meg Szerbiát, a legelső puskalövést mi adtuk le.
A Monarchia néhány éven belül felbomlott. Mi lett volna, ha Magyarország már 1914-ben belátja, hogy a háború nem vezet sehová, és nem éri meg számára a kockázat? Kiléphettünk volna a Monarchiából, és hadseregünket kizárólag az önvédelemre utasították volna, de semmilyen támadó hadműveletben nem vettünk volna részt. Ez esetben soha, senkinek nem lett volna alapja egyetlen négyzetméter területet elvenni az országtól, és a későbbi tárgyalásokon bizonyára felmerülő autonómiatárgyalásokon mi kerülhettünk volna alkupozícióba, ahol mi diktálhattuk volna a feltételeket.
Véleményem szerint egy vakon németbarát és elbizakodott vezetésünk volt, aki nem látott tovább az orránál. Csak a gyors győzelem, a könnyű préda lebegett a szemük előtt, és egyetlen pillanatra sem jutott volna eszükbe, hogy egy háborúban veszíteni is lehet.
Mi erről a véleményetek? Részletes indoklást kérek, tehát ne csak annyit írjatok, hogy "nem mindegy? beléptünk és kész", vagy "be kellett lépnünk, mert lovagias ügy és mert csak". Mindennek van oka, és egészen biztos, hogy akkor és ott másként is lehetett volna dönteni.
válasza:"A soknemzetiségű államok életképtelenek."
Tévedés. Csak akkor még nem látták a jó megoldást.
Egy olyan rendszer, mint pl. az USA, csak nemzetiségi alapokon, működött volna.
válasza:Azért 14-ben ott volt a Honvédség is, és ha az osztrákok megszállnak, mi akár az antant oldalán is hadba léphetünk.
Amit a 2. vh-ról írsz, tömény tájékozatlanság.
válasza:"Nem tévedés, a Magyar Királyság területi nagysága azvarta őket Közép-Európában, mely a rendelkezésére álló nyersanyagok miatt a Monarchia szétesése esetén is jelentős vezető erő maradhatott volna a térségben."
Ezt ők magasról letojták.
Ha nem vesztettük volna el a háborút, akkor ez őket rég nem érdekelte volna. Közép-Európa vezető hatalma? Legyen.
Ez addig a franciákat nem érdekelte volna, amíg nem terjesztjük ki a befolyásunkat nyugatra is.
Az angolokat még akkor se igazán.
Erre pedig, lássuk be, vajmi kevés esély volt.
Mellesleg a nyugatnak szüksége volt egy nagyhatalomra, amely ellensúlyozza keleten a Szovjetuniót. Ezek voltak a németek. Ezért nem amortizálták le a szükségesnél jobban Németországot a világháború után.
De ha mi nem a vesztes oldalon állunk, ez a nagyhatalom lehetett volna Magyarország is.
Csak hát esélyünk sem volt szembefordulni a német-osztrák oldallal.
"A II. világháborúban is megtagadtuk a részvételt német oldalon, erre jött a megszállás 1943-ban és a második Trianonként emlegetett versaillesi béke 1946-ban."
Helyesbítenék: 1941-ben bombázták Kassát, és anélkül, hogy tisztázták volna a helyzetet (valóban támadásról, vagy provokációról volt-e szó), hadat üzentünk a szövetségeseknek. A 2. magyar hadsereg 1943 elejére teljesen megsemmisült az orosz fronton. A megszállás csak 1944 tavaszán történt. Nekem úgy tűnik, itt ismét elkövettünk egy bődületes hibát, de ez már csak következménye volt egy sokkal korábbinak.
A problémák igazi gyökerét én a XIX. század második felének és a XX. század elejének magyar politikájában látom.
válasza:"Amit a 2. vh-ról írsz, tömény tájékozatlanság."
Miért is?
Olvasd el a gimnáziumi történelemkönyvedet mielőtt lehurrogsz!
válasza:"Helyesbítenék: 1941-ben bombázták Kassát, és anélkül, hogy tisztázták volna a helyzetet (valóban támadásról, vagy provokációról volt-e szó), hadat üzentünk a szövetségeseknek. A 2. magyar hadsereg 1943 elejére teljesen megsemmisült az orosz fronton. A megszállás csak 1944 tavaszán történt. Nekem úgy tűnik, itt ismét elkövettünk egy bődületes hibát, de ez már csak következménye volt egy sokkal korábbinak."
Van benne igazság, de ez már részletkérdés.
A lényeg az, hogy 1943-ban megtagadtuk a német oldalon való további harcolást.
Ekkor jött a megszállás. Az már részletkérdés a téma szempontjából, hogy '43-ban, vagy '44-ben.
válasza:"Egy olyan rendszer, mint pl. az USA"
Az USA nem multikulti, hanem "népek olvasztótégelye". Egy nemzet.
Az egyetlen félig-meddig jó példa Svájc, problémák: (1) Svájc sem volt mindig békés hely, volt ott polgárháború; (2) Svájc nagyon kicsi, és az ott élők svájcinak vallják magukat, nem németnek/franciának/stb., (3) Svájc nem azért marad egyben, mert az egyik etnikum kényszeríti a többit a bennmaradásra, hanem mert egyben akar maradni. Magyarország, ellentétben Jászi Oszkár és mások naiv elképzeléseivel, nem volt Svájccá alakítható.
válasza:"a Magyar Királyság területi nagysága... a rendelkezésére álló nyersanyagok miatt a Monarchia szétesése esetén is jelentős vezető erő maradhatott volna a térségben"
Románia örökölte azt a sok-sok "nyersanyagot", és most akkora, de akkora vezető erők Európában :)
válasza: válasza:1943-ban megtagadtuk a német oldalon való további harcolást
a kiugrási kísérlet 1944-ben volt, a megszállás után...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!