Ha annyira szép itt minden akkor még mindig miért csökken jóval inkább a gyermekvállalás és a születések száma?

Ha normálisabb adórendszer, illetve életszínvonal lenne, akkor is fogyna.

Ez nem csak az életszínvonaltól függ.

Az emberek szemlélete a fő probléma.

#5-ös, igazad van. Te vagy az az élősködő fajta, aki most ezt mondja, hulljon a férgese. Amikor már nem bírod, változik az álláspont, akkor majd a mocskos társadalom nem segít. Mert van ám az a dolog, amit pénzzel nem lehet megfizetni. Az valóban egy társadalom egészséges életösztönét mutatja, ha ez a szemlélet nem öröklődik (mert a gyerek átveszi ám, nem kell elmagyarázni neki, akkor is).

A Németország arra példa (és ezért helyén való), hogy a gyerekvállalási kedv módosítása nagyon összetett probléma. Ott másképp kell tenni, mint itt, azaz nincs általános csodaszer.

Számít, ha megélhetési gondok vannak. Egyfelől kisebb a lehetőség, másfelől van felelősség is. De számít a jólét is, de csak akkor negatívan, ha egyoldalú. Vagyis olyan a társadalmi szerkezet, hogy félnivalója ott is van a gyerekvállalónak.

Minden emberi cselekvést, a gyerekvállalást különösen, az emberi érdek, szebben fogalmazva a motiváció határoz meg. Ha egy társadalom úgy épül fel, hogy aki gyereket vállal, hátrányba kerül, ott a hátrány mértéke arányában csökken a gyerekvállalási kedv. Ha ebben a társadalomban ennek változtathatatlansága közgondolkodássá válik, akkor a változtatás szinte lehetetlen, megkezdődik a visszafejlődés, út a kihalás felé. Ez persze egy nagyon lassú folyamat, és adódhatnak ebből kizökkentő kataklizmák. De a döntő az, hogy a társadalom rosszul van berendezve.Ez a mindenkori kormányok hibája, sőt bűne. De annyiban nem kizárólagosan, hogy azokat a kormányokat is a társadalom tette a helyükre. Ez nálunk ma különösen igaz. Olyanok irányíthatnak a "nép" jóvoltából, akik a mennyet hirdetik, és a poklot valósítják meg. Persze nincs vegytiszta pokol se. Meg aztán a pokol se létezik (néhányak) mennyországa nélkül.

A gyermekvállalás egy életre szóló döntés, senki sem a kormánynak szül gyermeket. A gazdasági, megélhetési nehézségeknek is van szerepe a gyermekvállalásban, de ez inkább kulturális kérdés. Németországban, Olaszországban is ugyan olyan kevés gyereket vállalnak, mint Magyarországon, Lengyelországban, Romániában, Csehországban.

Egyébként az utóbbi években kicsit javult a helyzet. A termékenységi ráta Magyarországon 2011-ben 1,25 volt, 2012-ben és tavaly 1,34 volt és a várakozások szerint néhány éven belül elérjük az 1,4-et. Persze ez még messze van az OECD átlag 1,7-től (Magyarországon a 90-es évek első felében volt ennyi, a Bokros csomag óta 1,3 körül van), így továbbra is gyorsan fogy a magyar. Azt szokták mondani a népesség hosszú távú stabilizálásához 2,1 TFR kellene.

Ma már kiváltság szülni, nem úgy van mint amikor még én is születtem hogy egy fizetésből is ki lehetett hozni egy háztartást a 90-es években.

Vess össze egy szegény párt akik 2x 70e ezer forintért dolgoznak, azokkal akiknek egy tagja már 100on felül kap a másik meg kicsivel afelett

No ha önmagában a kereset mit sem ér lakhatás nélkül, gondoljunk bele abba ma hány huszonéves tesz félre pénzt, későbbi boldogulás gyanánt?

Egykori sulistársam velem egy idős, már csinált 2 gyereket, azt otthon laknak a szülőkkel, mert egy panelra valót nem tudnak összekaparni.

Én pl azon okból nem szeretnék gyereket, mert nagy félelmem hogy Ő sem lenne tanult, ahogy nekem is csak 2 szakmám van érezhetően másabb mint egy mérnöknek.

21F