Ha Magyarország monarchiává alakulna a király régi címeit visszakapná?
A főkegyúri jog meg a többi nem kérdéses, inkább a Horvát és egyéb királyi címeire gondolok.
Remélem senki nem kezd el lehülyézni, mert szerintem annyira nem egyértelmű.
A jelenlegi alaptörvény szerint, úgy kell értelmezni azt, hogy közben a történelmi alkotmányt figyelembe vesszük. Egyébként akkor is volt felháborodás a jogászok körében, mikor bevezették a kartáltis alkotmányt, ezt első kézből tudom, mert olyan mesélte aki átélte (Dr. Péteri Zoltán).
Nyilván nem lenne egyszerű az átállás, bár ez csak elmélet, de olyan szokásjogi gyűjteményekből meríteni, mint az ITSZ, vagy a Tripártitum stb. nem lenne rossz.
A főkegyúri jog szerint a király a magyar egyház feje, tehát az egyház szerepének nagyságáról elvileg a király döntene.
A király személyének kérdését pedig a Szent Korona tan miatt mellőzni lehet, hisz a király csak a Sz. K. által uralkodik, ez nem egy elmeháborodott valami, ha nem is valós ennek a gondolkodásmódnak külön irodalma és történelme van.
DE EZ CSAK ELMÉLETI FELTEVÉS, NEM AKAROK SEMMIT VISSZAHOZNI, CSUPÁN ELMÉLET.
válasza:1. Ááá... Az Orbán-alkotmány nem a lényegét ragadta meg az egésznek, a gyakorlatiasságát, hanem csak amolyan pátoszát.
Nem tudom létezik-e számba vehető ország, ahol íratlan alkotmány létezik.
2. A főkegyúri jog érdekes. Kínának sem adja meg a Vatikán, de Magyarországnak visszaadja? Az államba a vallást belehelyezne ma már nem lehet, csak ha az alkotmány régebbi a mostani kornál (pl. Svájc, Nagy-Britannia, Japán).
3. A Szent Korona tan elve, miszerint a dinasztia nem maga a nemzet, hanem csak annak szolgája, egy nagyon jó elv.
Minden esetre ezeket az értékeket a folytonosság és a haladás nevében lehetne fejleszteni, ill. egy korlátozásos struktúrát bevezetni.
A főkegyúri jog nincs megvonva az országtól, ha dinasztikusan megfelelő uralkodó kerül a trónra a pápa nem hiszem, hogy ellenkezne (mondjuk egy Habsburg).
Nagy-Britanniában történeti az alkotmány és szerintem elég jelentős állam.
A Szent Korona tan egy nagyon jó elmélet, bár van aki elszáll vele már kb. a vallásosságig, ami szerintem az elméletre nézve káros.
válasza:A királykérdés egyébként a legérdekesebb. :) Háromféle állapot létezik:
1. Ideiglenes kormányzóság: Egyrészt nincsen jogi alapja, mert a régens a királyt helyettesíti, míg alkalmas nem lesz királynak, és nincs mit helyettesíteni. Hunyadi V. László nevében, Horthy IV. Károly nevében kormányzott
2. Örökjogon alapuló királyság: Ez valamilyen szinten racionálisabb lenne az elején, mert a monarchia igazi előnye a pártatlanság, a beleszületés, abból tényből kifolyólag, hogy nincs megválasztva. Persze a lemondatás lehetőségén belül.
3. Királyválasztás: Kell hozzá arisztokrácia, megvan a maga jogosultsága, azonban ez csak akkor alkalmazható, ha az örökjog nem működik. Hunyadi Mátyás is örökíteni akarta a trónt, csak nem volt törvényes fiúgyermeke.
Az elektív monarchiának sok értelmét nem látom, hogy koronás elnököket válasszunk életük végéig, akik nem kapnak ehhez megfelelő neveltetést.
Hát, szerintem ha váltani szeretnénk és ugye a te 2. pontod lenne a cél, akkor szerintem az első lépés a prezidenciális köztársaság, ami mint III. Napóleon idején szép lassan monarchává alakul, persze annak bizonyos elemeit nélkülözve.
Illetve, Magyarországon régens nincs, soha nem is volt Kormányzó van, a kormányzó a király csak bizonyos feladatköreti láthatja el, még Horthynál is a nemesítés, főkényúri jog (és volt egy harmadik ami nem jut eszembe) meg volt vonva.
Egyébként Horthy nem IV. Károlyt helyettesítette, hiszen kimondták a Habsburg ház trónfosztását és ha jól emlékszem a budaörsi csata megnyerésével ez bizony véglegesen ratifikálva is lett.
válasza:A kormányzóságot Hunyadi vezette be, amikor V. László még nem volt alkalmas az uralkodásra, ami egyenlő a régenssel. Tehát a kormányzónak az a feladata, hogy addig, ameddig nincs király, ellássa bizonyos államfői tiszteket.
A XX. század elején az első kormányzó nem Horthy, hanem Habsburg János Ágost főherceg volt, aki IV. Károly megbízásából lett a Magyar Királyság államfője 1918-tól a király helyett. Később viszont lemondott.
Horthy a trónfosztás előtt lett kormányzó (1920), 1920/1-2 alapján a hivatala ideiglenes, ameddig a királykérdés nem tisztázott. Ugyanazon törvény alapján újra életbe lépett az íratlan alkotmány.
A régens tudomásom szerint (pl Franciaországban) teljes királyi privilégiummal bír, míg a kormányzó csak bizonyok feladatok ellátására van felhatalmazva. Hunyadinak sem volt királyi hatásköre.
Tehát szerintem a régens és a kormányzó hasonló feladatkörrel és ugyanazzal a céllal működik, mint a régens, de mégsem ugyanaz.
válasza: válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!