Hogy van az, hogy az állami földpályázatokon olyanok nyertek legelőt akik ki se használják és sose foglalkoztak állatokkal, míg a gazdáknak több ezer állata pusztul el és elvesztik a megélhetésüket, mert nincs legelőjük?

ma 11:53

Tudom mind tisztességesen történt és nem a haveroknak való kijátszásról szólt. Ágyán se erről beszélt, hanem hogy milyen sikeres és milyen jó jártak a kis gazdák. Mint ahogy ígérték is.

mikor olyan cégek nyertek sorra amik csak a pályázat kiírásakor jöttek létre, kicsit se gyanús. És ezek 4-500 hektár földet nyertek.

Most komolyan van olyan aki azt hiszi, hogy ez az egész tisztességes volt? Egyedül kb csak azok hiszik el akik mélyen hisznek a fidesz "jóságában".

Ajánlott kicsit utánaolvasni a dolgoknak. Hogy hol kik és milyen módon mennyit nyertek. Ennél a röhejesebb a trafikok kiosztása volt. Sok pályázónak fel se bontották amit beküldött. Ha valaki kiszámolta akkor ott kijött, hogy a bizottságnak akik értékelték másfél percük volt minden egyes pályázatot átolvasni és értékelni, ah 1 hónapon keresztül napi 24 órában megállás nélkül dolgoztak. NA ezek a tisztességes pályázatok.

És egy nagyon szép érdekesség

Májusban hirdették meg Somogyban a nemzeti parkok által birtokolt mezőgazdasági területek hasznosítására a pályázatokat. A helybeli gazdák egyike az Indexnek azt mondta, abban bíztak, hogy az egykori téeszek igazgatójának családja által addig elképesztően olcsón bérelt területekből kaphatnak egy-egy szeletet. Csalódniuk kellett. A babócsai téesz telephelyén két cég – Babócsai Biofarm Kft., Határőr Mezőgazdasági Zrt. – működik. Tulajdonosaik, vezetőik közt szinte teljes az átfedés. A Határőr Zrt. nem pályázhatott, mert már túl sok földje volt, a Babócsai Biofarm viszont igen, és ott voltak még a rokonok is. Pályázott a nagymama, és a budapesti egyetemista lány is nyert 50-100 hektárt.

[link]