Mi a velemenyetek Orban beszederol a BIbo szakkollegiumban?

Már régóta az az érezésem a magyar politikával kapcsolatban, hogy BÁRMIT mond a másik, azt két lábbal kell taposni. Véletlenül sem lehet részigaza sem, mert akkor, úristen, mi lenne!? Az az csak a politikai csatározás a lényeg, nem az hogy miért, miről vitázunk. Ez egy totálisan parttalan vezetéshez vezet(ett). Ezt ismerte be gyakorlatilag Orbán. És úgy tűnik ez ma a hatalom kulcsa (az MSZP is ezt csinálja), és mi vagyunk ennek a legnagyobb vesztesei.

Az a gáz, hogy nem is nagyon tudnak másban gondolkodni, mint a totális letámadásban, megsemmisítésben. A megoldáskeresés, a kompromisszum ismeretlen fogalom lett.

Olyan, mintha egy király szavait hallanám. Nem is véletlen, Vityuli valóban úgy gondol magára, mint Az Magyar Haza Vitéz Nagy Királya, a fideszes kis nyomi haverjaira pedig mint Isten Szent Serege.

Ez a forma úgy változik, mint a széljárás. Nincs ideológiája, hol az oroszokat cseszegeti, hol a feneküket nyalja. Hol ő a Liberális Internacionálé alelnöke, hol az illiberális állam hőse. Az elmúlt huszonöt évben a Nagy Imre újratemetésén elmondott beszédéből él, az az egyetlen politikai tőkéje ami legitimálja a szavazói közt. Akkor sokan beleszerettek és azóta is nyalják a lába nyomát. Hiába a stadionozás, hiába a szétrohadt egészségügy, hiába a tönkrezúzott oktatás, Vityu után mennek a birkák. Hát, ezek jártak a fejemben, mialatt magvas és míves gondolatait olvastam a - saját bevallása szerint - Európa legnagyobb Facebookját (!) magáénak tudó Hős Nemzetvezetőnknek.