Miért nincs Magyarországon kétkamarás parlament? Nem lenne jobb?
Egészen pontosan a korporatív típusra gondolok, amikor is a második kamarába különböző szervezetek tagjai ülnek.
"Korporatív jellegű második kamarák esetében a területi érdekeken túlmenően a korporatív szervek is rendelkeznek képviselettel. Írországban pl. a társadalmi, szakmai, kereskedelmi és kulturális korporációk, az egyetemek jogosultak a második kamara tagjait megválasztani. Közép- és Kelet Európában Szlovéniának van korporatív jellegű második kamarája, a munkaadók, a munkavállalók, a földművelők, kisiparosok stb. képviselői alkotják a második kamarát."
válasza:Klasszikus esetben a törvényhozás, közigazgatás és igazságszolgáltatás egymást féken tartják, de láthatjuk, hogy ez nem működik. Az első kettő összenőtt, a harmadikat pedig ez a kettő irányítja. Vagyis 3 helyett van 1 hatalmi ág, slussz passz. Montesquieu szerint ez zsarnoksághoz vezet, és micsoda meglepetés, tök igaza volt. Egy extra fék beépítése mindenképpen szükséges lenne. Mert így csak annyit látunk, hogy az egyik őrült ámokfutást követi a másik őrült ámokfutás.
Szerintem a kétkamarás rendszer egy már elég jól kipróbált lehetőség erre. Szívesen látnám, ha bevezetnék.
válasza:További opció: a két ház képviselőinek a választása időben eltolva. Pl. az alsóház "félidejében" választani a felsőházat. (Az USÁ-ban ezt tovább bonyolítják, ott a szenátusban 2 évente cserélik le a képviselők 1/3-át és 6 éves a szenátusi ciklus, míg a képviselőházat 2 évente teljesen újraválasszák.)
Ez nagyobb kompromisszumra kényszeríti a pártokat, viszont kérdéses, hogy mennyire marad kormányozható az állam
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!