Mennyi időnek kell eltelnie, hogy Horthy Miklóst normálisan ítéljék meg a közbeszédben is?
válasza:""Csicskák és mamelukok" címmel jelent meg ma és tegnap a Magyar Nemzetben Ungvárynak elemzése a Nemzeti Együttműködés Rendszere centrális erőteréről"
Ez szép is jó, csak egyáltalán nem értem, miképpen kapcsolódik ide.
"Már ennyiben elbukik az érvelésed."
Melyik állítás nem igaz? Talán a kommunisták vagy a szociáldemokraták voltak hatalmon akkor? Jó, talán az elsőt annyira nem lehet oda tenni, na a de a másodikra már nincs mentség.
válasza:Haladjuk meg a kliséket, hogy a jobboldal két világháborúba vezetett, és próbáljunk meg összetetten gondolkodni különböző helyzetek felmérésében.
"Melyik állítás nem igaz? Talán a kommunisták vagy a szociáldemokraták voltak hatalmon akkor? Jó, talán az elsőt annyira nem lehet oda tenni, na a de a másodikra már nincs mentség."
- Több ponton is elvérzik. Az első: a háborút a magyar kormányfő ellenezte. A második: az országgyűlésben mind a kormány, mind az ellenzék(!) felszólalt a Szerbia elleni fellépésért. Hangsúlyozom megint, az ellenzék is.
A harmadik: A hadművelet a Balkánra szorítkozott. Ilyenből volt nem sokkal korábban már kettő is, először az Oszmán Birodalom ellen Szerbia, Bulgária, Montenegró és Görögország együttes részvételével, 1912 - 1913 között; majd a dominánssá vált Bulgária ellenében Szerbia, Görögország, Románia és az Oszmán Birodalom képviseletével, 1913. június 29-től augusztus 10-ig. Az Osztrák-Magyar Monarchia csak Szerbiának üzent hadat. Nem Oroszországnak. De ez bevonta az utóbbit is, amaz pedig Németországot, ez utóbbi pedig Franciaországot és Nagy-Britanniát - ami államoknak pedig pláne nem üzent az OMM hadat. Az igazság az, hogy ezt a háborút Európa minden hatalma - és a közvélemény is - akarta, csak az oknak kellett megszületnie.
A második világháborút illetően: Svájcon, és távoleső Svédországon (melynek megszállása szintén felmerült a Barbarossa-hadművelet tervében), valamint a szintén periférikus Portugálián és Írországon kívül egyetlen európai ország sem kerülte el.
Két hatalom feszült egymásnak, és mi nem dönthettünk ebben. Európában ilyen-olyan politikájú kormányok, monarchiák és köztársaságok voltak, de mindben közös, hogy egyaránt bekerültek a háborúba. Megszállt tagállamként, vagy hűbéresként.
Több oka is van, is hogy Svájcot sosem szállták meg és egy következő háborúban is semleges fog maradni. Svájc nem éppen ideális helyszín a hadviseléshez a hegyes-völgye terepe és militarista lakossága miatt, ezek miatt nehéz gyorsan végigrohanni rajta. Mire eljut a támadó az okkupálásig, addig bőven lett volna ideje mindenkinek kimenekíteni a vagyonát. A véráldozatokról és a morál esését nem is említettem. A megmaradó arannyal meg háborúban nem biztos, hogy tudnának mit kezdeni.
Hiába lenne több tonnányi aranyuk valamelyik bank páncélterméből, aligha vehetnének volna belőle olajat, főleg nem annyit, amennyi kellett volna a rengeteg gépesített egységnek. Ezért inkább hagyják Svájcot a maga pénzével együtt.
Ha elfoglalják Svájcot, nem nagyon maradt volna semleges állam körülöttük. Az meg nem jó senkinek. A semleges államok ugyanis nagyon célszerűek egy háborúban. Lehet bennük mindenféle, látszólag teljesen semleges cégeket alapítani, amik aztán az ellenségtől szereznek be nyersanyagokat, amik kellenek a háború folytatásához. De mondjuk egy semleges állam területén jobban lehet bizonyos konspirációs tevékenységeket is folytatni, mint a pénzhamisítást, hamisított fontokkal próbálták csődbe vinni Angliát, és Svájc jó kísérletező terepnek bizonyult. Ez pedig hosszú távon jelent akkora hasznot, mint némi arany és értékpapír.
Vagy a bujkálást / menekülést is egy semleges államon keresztül lehet megoldani.
Készítettek Unternehmen Tannenbaumot Svájc lerohanására, de valahogy megtudták győzni a magát Legfőbb Hadúrnak képzelő Führert, hogy mégsem kéne erőltetni ezt a műveletet hasonló indokok miatt.
válasza:"Az első: a háborút a magyar kormányfő ellenezte. A második: az országgyűlésben mind a kormány, mind az ellenzék(!) felszólalt a Szerbia elleni fellépésért. Hangsúlyozom megint, az ellenzék is. "
Esetleg a szavazás eredményét is be tudnád mutatni, mert arról sehol sem találtam információt.
Visszatérve a kérdéshez, ezek közül egyik sem magyarázat a Horthy korszak idején egy szűk elit mindent megtett a hatalmának megtartásának érdekébe. Hiába mondja a kérdező, hogy irányított választás volt, mert a kommunisták, meg a nyilasok stb. csak a választások nem ezt mutatták, hanem azt, hogy azon egy vezetői réteg hatalmának fenntartásáért volt, nem pedig összefogtak valakik ellen.
Olyan érdekes, a kommunizmus bűneit mindig felemlegetik, de a nyilasokon kívül hallgatnak a jobboldal hatalmi gyakorlatáról.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!