Hány évre adósítja el a magyar embereket az orosz Pask2 hitel?

#10-a maihoz képest dupla áramárral számolva, továbbá ha nem következik be költségelszállás - ami nem ritka, csúszó határidők - ami szintén nem ritka.

Egy másik elemzés:

Paks II. megépítése egyet jelent azzal, hogy Magyarország villamos energia szükségletének közel 40 százalékát 60-70 évre előre rendkívül magas áron megvásároljuk. Mindezt pedig egy olyan időpontban, amikor az import, valamint a megújuló és gázos erőművek kombinációja reális és gazdaságosabb alternatívának tűnik valamint az energiatermelési és tárolási technológiák területén nagy sebességű innováció zajlik.

Csupán 30 euró/MWh óra áramár-különbözettel számolva – ami a fenti számok alapján óvatos becslés – Magyarország jelenlegi éves GDP-jének 0,5 százaléka lehetne megspórolható évente az előttünk álló 60-70 évben. (idézet forrása: [link] )

Ehhez jön még a kockázat implicit költsége. Ezt úgy lehetne számszerűsíteni, ha megpróbálnánk biztosítást kötni a nukleáris katasztrófára, ami egy megyényi terület kb. évszázados kiürítését jelenti. Ha pechünk van, és déli szél fúj, akkor Budapestet is beleértve. Erre muszáj biztosítást kötni, mert nem kapnánk ennyi hitelt, ha a katasztrófa napján kezdenénk el kapkodni. Nem csak a lakásokat kellene máshol újjáépíteni, de a középületeket és az ipart-kereskedelmet-szolgáltatást is, mert a kitelepített embereknek munkahely kell. Ennek a biztosításnak olyan nagy lenne a havidíja, gazdaságilag tönkrevágná az atomerőműveket, csak ritkán lakott területeken (pl. skandináv sarkkör-közeli) épülhetnének meg. Csernobil és Fukushima után már nem mondhatjuk, hogy ennek nulla az esélye. Szept. 11 után nem mondhatjuk, hogy ha a csúcstechnikás szuperhatalmakkal békében vagyunk, akkor semmi veszély nem fenyegeti az erőművünket.

A tíz milliárd eurós orosz hitel törlesztés 2023-tól indul és harminc éven keresztül fizetik a magyar adófizetők, 4-5%-os kamattal.

Persze sokan rebesgetik, hogy a hitelt is célszerűbb hitelből visszaadni: mivel az orosz hitel nagyon kedvezőtlen, rossz kamatozású, és nagyon sok, sokkal kedvezőbb feltételű hitel van a piacon, lehet, hogy a magyar államnak jobban megéri majd gyorsan és egyben visszafizetni azt, egy másik, kedvezőbb kamatozású hitelből.

Az orosz hitel kényszere amúgy is inkább Oroszország megfinanszírozásáról szólt. Putyinnak most mindeen cent fontos a nemzetközi korlátozások miatt, háborús, egyben hidegháborús időkben. Azért vettük fel tőlük a sokkal nagyobb kamatú orosz hitelt, hogy anyagilag támogassuk Oroszországot.

"#10-a maihoz képest dupla áramárral számolva, továbbá ha nem következik be költségelszállás - ami nem ritka, csúszó határidők - ami szintén nem ritka."

Fix áras a szerződés. Egyéb hülye kérdés?

"Paks II. megépítése egyet jelent azzal, hogy Magyarország villamos energia szükségletének közel 40 százalékát 60-70 évre előre rendkívül magas áron megvásároljuk. Mindezt pedig egy olyan időpontban, amikor az import, valamint a megújuló és gázos erőművek kombinációja reális és gazdaságosabb alternatívának tűnik valamint az energiatermelési és tárolási technológiák területén nagy sebességű innováció zajlik."

"Tűnik." Alátámasztás, pontos számítások persze minek.

"Idézet forrása: https://index"

Az index híresen atomgyűlölő, azt sem hisszük el nekik, amit kérdeznek.

"Ehhez jön még a kockázat implicit költsége. Ezt úgy lehetne számszerűsíteni, ha megpróbálnánk biztosítást kötni a nukleáris katasztrófára, ami egy megyényi terület kb. évszázados kiürítését jelenti."

Ismét ostoba sötétzöld lózungok. Ilyen esemény bekövetkeztének kereken nulla az esélye. Ez nem egy ósdi RMBK reaktor, mint Csernobil. Fizikailag nem képes felrobbanni és beteríteni egy egész megyét. [link]

Bármilyen túlnyomásos tartály fel tud robbanni fizikailag, ha megsérül. Fukushimában is biztos azt mondták, Csernobil után, hogy "Á, ez nem olyan, ez nem tud felrobbanni".

Amúgy, hogy lássuk a nagyságrendeket, Paks II. költsége kb. egyenlő a Csalagút megépítésével, vagy az USS Gerald Ford repülőgép-hordozó árával. Kb. 15 milliárd dollár. Fukushima leszerelése a lakosság kártalanításával együtt több mint tízszer ennyibe, 188 milliárd dollárba kerül.

Paks 2-re sincs pénzünk, de kapunk rá hitelt, amire a későbbi áramtermelés a fedezet (és az állam ígérete, hogy ha nem duplázódna az áramár, mi akkor is fizetjük dupla áron). Nyilvánvaló, hogy ha bekövetkezik a katasztrófa, tízszer akkora hitelt senki sem fog adni, mert a helyreállítás nem termel semmit.

Az idézett cikket nem az Index újságírói alkották, csak ott jelent meg - egy független gazdasági szakember, befektetésialap-kezelő írta.

Itt egy másik elgondolkodtató cikk: [link]