Azért is fogy ennyire a népesség, mert sok férfi, nő nem talál párt magának manapság?

Szerintem a kérdés egy nagyon reális problémára világít rá, annyi helyesbítéssel, hogy a szingli lét a férfiaknál is ugyanolyan népszerű és nem csak a nőknél megfigyelhető jelenség.

Amit kifejezetten a nőkhöz kapcsolódó problémának érzek, hogy jelenleg a nők sokkal magasabb arányban mennek el felsőoktatásban tanulni, mint a férfiak, akik hajlamosak korán munkába állni. Így a nők átlagos műveltsége meghaladja a férfiakét, ugyanakkor a nők nagyon ritkán hajlandóak olyan párt választani, akik alacsonyabb műveltségűek, mint ő maguk. Így rengeteg nő azért nem talál párt, mert a náluk magasabb végzettségű férfiakból egyszerűen kevesebb van és ebből nem is nagyon hajlandóak engedni.

Persze ezek a problémák mind csupán szegmensei annak, hogy egyre kevesebb a család és a születések száma, de valószínűleg egyik sem elhanyagolható problémája a társadalomnak.

Két fajta ember van.

1.Akinek csak a legjobb kell,vagy olyan,ami az elképzeléseinek megfelel.Vagy semmi.

2.Megelégszik kevesebbel is,vagy rosszabbal.

Mindkét típusból mindig is volt,és lesz ember.

Én megértem azokat,akik csak azért nem tartanak fenn egy kapcsolatot,hogy "legyen valaki".

A probléma azzal van,hogy nehezebb egy már meglévő kapcsolatot egyben tartani.

Sokkal nehezebb az élet ma.

Mindkét ember járjon dolgozni,mellette gyereket nevelni,háztartást ellátni.

Mellette legyen valami hobbid is,ne tespedj bele a monotonságba.

És adj magadra,sportolj,ne hagyd el magad,mert akkor a párod másfelé kacsintgat.

Sok nő szülés után nagyon elhagyja magát.A férjük más nő után epekedik.Stb.

Más a világ,nehezebb,nagyobbak az elvárások,mind a munkahelyen,mind a magánéletben.

Szerintem ez a fejlett világ általános problémája.

Már fiatal korban sem egyszerű párt találni, a bátyám német nyelvtanfolyamra ment, mert ott sok a csaj, de később egyre nehezebb ismerkedni, elfogynak a potenciális partnerek.

Ha mégis sikerül a házasság, akkor ugye azonnal ritkán akarnak gyereket, egzisztenciális, anyagi, lakásproblémák vannak sokszor, meg a felelősséget bevállalni sem könnyű.

A hagyományos védekezés, a tabletta, az óvszer után jön a spirál, ami hosszú távra szól és lehetetlenné teszi a spontán megtermékenyülést.

Aztán, mégis, mikor kellene bevállalni? Lényegében a családtervezés csak a védekezésre vonatkozik, de a gyerekvállalásra csak a legritkább esetben.

Mindig van valami probléma és mire eljutnának odáig, megöregednek.

Nem könnyű ám felvállalni a felelősséget, a gyermek nagyon megváltoztatja az életet, rengeteg törődést igényel, óriási összegbe kerül, mindent megváltoztat, minden megszokott dolog felborul.

Régen más volt, a szex után jött a terhesség, szülték a gyerekeket egyre, másra, de sok idő előtt el is távozott, sokszor az anyával együtt.

Egészen az újkorig a született csecsemők fele egy éves kora előtt meghalt valamilyen gyermekbetegségben, de a maradéknak is csak a fele érte meg a felnőtt kort. Még Mária Teréziának a tizennyolc gyermeke született, bizony régen ez így ment.

Igaz, akkor nem sokba került egy gyerek, de ma taníttatni, öltöztetni, a gyerek igényeit kielégíteni nem kis költség, egészen a diplomáig, sokszor még utána is, ezért ha valaki be is vállal egyet, akkor már a másodikat is meggondolja, többre aztán végképp kevesen vállalkoznak.

Sokkal, de sokkal nagyobb támogatásra lenne szükség, mégpedig minden téren.

*10

Te meg suttyó...