Hogyan alakultak ki a földesurak és a nemesség Magyarországon?

Kezdetben a magyarok folyamatos zsákmányszerző hadjáratokat folytattak, amikor is adófizetésre köteleztek más népeket, illetve nemesfémet, rabszolgákat zsákmányoltak, amelyeket aztán megtartottak vagy elvittek a kikötővárosokba értékesíteni a rabszolgapiacokon. A földnek annyi értéke volt ekkor, hogy a hadjáratok alapját képező lovakat el kellett látni élelemmel, tehát mindig a legjobb minőségű legelők megszerzésére törekedtek...persze foglalkoztak állattenyésztéssel, földműveléssel maguk is, de nem ebből éltek meg. A földeket nem is birtokolták a mai értelemben, nem voltak szigorúan fix határok, hanem folyamatosan vándoroltak az állataikkal. Ekkor még törzsek szerint szerveződtek, minden törzsnek meg volt a maga területe, ahol vándoroltak és legeltették állataikat, valamint ezek a törzsek saját hadjáratokat vezettek és önálló külpolitikát folytattak. A fejedelmek szerepe a törzsek közötti vitás kérdésekben a bíráskodás és a közös ellenséggel szemben történő együttes fellépés megszervezése volt, de a törzsfők inkább egyenrangúnak tekintették egymást.

A hadjáratok során nyilván kiemelkedtek azok, akik a legsikeresebbek voltak és a legnagyobb zsákmányt akasztották le (törzsfők, nemzetségfők), ők lettek a későbbi földesurak, nemesek, a katonai kíséretük pedig a várjobbágyok. A vármegyék pedig egy-egy nemzetség területét fedték le, központjai pedig egy-egy nemzetség központját jelentették. Hogy ha jól tudom, akkor a X. században 8 magyar törzs létezett, amely további 108 nemzetségre tagolódott. Ezen kívül segédnépek is laktak a Kárpát-medencében, akik önként csatlakoztak vagy meghódították őket, határvédelemre fogták be őket a Kárpátok hegységeiben (besenyők, székelyek, szlávok stb.). Később ők is betelepedhettek az ország belsejébe és vezetőik közül kerültek ki magyar nemesek.

A feudalizmus akkor alakult ki, amikor elterjedtté vált Európában a páncélos lovagság és a kőből épített erődítmények, emiatt a magyarok nem tudták adófizetésre kényszeríteni a szomszédos népeket, illetve kiismerték a harcmodorukat és nem voltak többé annyira sikeresek, nem tudtak annyi zsákmányt összeszedni, hogy megéljenek belőle.

Ekkor felhagytak a lovas nomád életmóddal és a portyázásokkal, a köznépet letelepítették a kialakított földbirtokokra, amelyek az egykori törzsfők, nemzetségfők birtokában voltak és a föld használatáért cserébe szolgáltatásokat követeltek a köznéptől (élelem, katonáskodás, pénz stb.). Idegen népek helyett elkezdték a saját népüket kizsákmányolni, hogy továbbra is fenntartsák kiváltságos helyzetüket.

És igen, ezt Vajk kezdeményezte, aki csak egy volt a törzsfők közül, illetve névleges fejedelmi hatalommal rendelkezett, mert egyik ősét 100-120 évvel korábban a honfoglalás lebonyolítására fejedelemmé választották, de addigra ennek a tisztségnek nem sok jelentőséget tulajdonítottak. Ezért kellett fegyveres erővel, illetve tárgyalásokkal megszerezni a többi törzsfő területét, akik nem akartak behódolni neki.

Népvándorlás? Honfoglalás?

Ez nagyban meghatározta ezek kialakulását, aztán eddig senki nem írt róla.

Eleve a törzsközösségi rendszerben is létezett már a feudális függés elve. Pedig a vándorlás során nem épp földbirtok alapú partimoniális rendszer létezett.

Fejedelem alá a törzsfők alájuk pedig laza rokoni függésben a törzs tartozott.

Melyek keveredtek közben más népekkel vándorlások során.

A letelepedéssel ez a rend transzformálódott földbirtok alapú feudális renddé.

Másfelől a meglévő haderő legalább annyira számított mint a birtokolt föld mennyisége.

Európai hatásra hasonló társadalmi berendezkedés alakult ki elég hamar itthon is mint a környező birodalmakban. Illetve aki ezt nem akarta elfogadni hamar nyakát veszthette.