Miért nincs "szülő tanfolyam"?

Gyorsabb voltál a reakcióval, így erre is válaszolok - amennyire tőlem telik. Az iskola kevésbé jelentős a gyerekek életében, mint a család, a baráti társaság vagy akár a média. Egy bizonyos kortól kezdve már a család is kevésbé ad számára olyan példát amit követni akarna. Nem direkt tanítással lehet ilyesmit megtanítani, hanem példamutatással. A pedagógusoknak ebben van nagy szerepe, hogy ha otthon nincs megfelelő követhető minta, akkor legalább az óvodában, iskolában lássanak olyat. Viszont ez mélységében nem lehet olyan erős, hiszen a családi életbe a pedagógus nem lát bele, csak jeleket lát és már meglévő viselkedés problémákat érzékel. A konfliktuskezelést a családban kellene megtanulni. Az én véleményem szerint itt van nagy probléma az 1 gyerekes családokkal. Testvér nélkül a kisgyereknek ritkán van alkalma olyannal konfliktusba kerülnie, akivel azt meg is kell oldania - hiszen nem mennek külön haza, hanem együtt laknak, élnek. Ahogyan a mindig dolgozó, vagy manapság már a mindig facebook-ozó szülő sem vesz részt a nevelésben megfelelően. Rossz példát mutatnak - vagyis igazából nem mutatnak példát arról a gyereknek, mit és hogyan kellene csinálni. Az iskolában van rá kísérlet, videókon néznek történeteket és megpróbálják megbeszélni mit és hogyan kellett volna tenni. De ahol az egésznek kezdődnie kellene, az a kisgyerekkori meseolvasás. A mesékben mindig tudni lehet mi a jó, mi a rossz és mindig van tanulság, vagyis mindig mutat viselkedés mintát, helyes döntést, utat. Mivel a gyerekeknek ma már csak ritkán olvasnak, ez elmarad. Az, hogy megnézi videón a az oroszlánkirályt 20-szor, az kevés.

Igazad van, HA a szülk előbb tanulnának arról, hogyan kellene, lehetne viselkedni egy gyerekkel, minek mi lehet a következménye, akkor kevesebb gond lenne. De gondolj csak bele, kik csinálják rosszul? Akik nem is lennének hajlandóak ezt tanulni. Ez olyan, mint az a szülői értekezlet volt, amit gyerekeim iskolájában hívtak egyszer össze azzal, hogy "veszélyben vannak a gyerekeink" - merthogy a facebook-on egyes gyerekek között zsarolások, fenyegetések, mocskolódások mentek. Majd ott a szülőin megállapítottuk, hogy szép és jó, mi meg is hallgattuk, hogy mi a baj, veszély és mire kell figyelni, de pont azok a szülők vagyunk ott, akiknek vagy nincs is a gyereknek facebook oldala vagy ha van, akkor a szülő is figyeli (6. osztály volt).Pont azok a szülők nem mentek oda, akiknek a gyerekét érintette volna a dolog.

A felvetésed jó és érthető, de a valóság nem ilyen. Ha az iskolában elmondottakat minden diák meg is tanulná, akkor nem lenne annyi évismétlő meg bukott tanuló minden évben. Aki nem akar tanulni az nem is fog, aki meg akar, az meg tudja találni a módját hogy hozzájusson az információhoz.

Nem térnék ki a részletekre, de azt érdemes tudni, hogy minden cselekvésnek feltételei vannak (például ha kávét akarsz inni, nem árt, ha van kávéd).

Na a szülők ilyen képzésének annyi feltétele hiányzik, sőt a feltétel megteremtésének a feltétel is hiányzik, ezért ilyesmi ma csak nagyon kevés embernek jut eszébe. Tökéletesen irreális az elképzelés. Nem azt mondtam, hogy haszontalan, hanem hogy irreális.