Orbán azért akart és azért épített munkaalapú társadalmat, mert tudta, hogy jólétit úgysem tudna?

A jóléti és a munkaalapú társadalom közti különbség olyan mint a Ferrari és a Trabant esete. Tegyük fel van egy csóka, aki arról álmodozik, hogy majd valaha egy szép vadiúj tűzpiros Ferrari büszke tulajdonosa lesz. Igen ám, csak bilibe lóg a keze, és amikor felébred, rájön hogy totál csóró és csak max Trabantra futná. Erre elkezdi bemagyarázni magának, hogy ne sérüljön az ego-ja, hogy neki nem is kellene más mint Trabant. Végül is a Ferrari az csak flancos, ő neki nem kéne a kényelem és a feltűnés, a Trabant is ugyanoda elvisz A-ból B-pontba. Igaz, hogy ciki a csajoknál, meg keményen kell rángatni a kormányt, nameg nagyon sokat rángatózik, de hát egy klasszikus autó, akiknek nem tetszik azok mind hülyék. Minek kell ezt a hülye luxust és kényelmet hajszolni a Ferrari-val, amikor ott van az a jó kis Trabant.

Ez a különbség a jóléti és a munkaalapú társadalom kötött. Olcsó munkaerővel munkaalapú társadalmat kiépíteni könnyű, nem kell hozzá különösebb erőfeszítés. Meg hát végül is le lehet élni az életünket szegénységben is, úgyis hogy csak gürizünk de nem élünk tartalmas életet, mert nincs miből. Meg le lehet élni az életet úgy is, hogy kevesebbet kell dolgoznod, jóléti béreket kapsz, és mellette egy tartalmas, qrva jó életed lehet, amiben nincs nélkülözés és stressz. Végül is mind a kettő élet. Előbb utóbb mindenki meghal. Csak nem mind1, milyen élet, csak ezt Orbán már nem hangoztatja.

Emiatt van az, hogy Orbán a munkaalapú társadalmat preferálja, és elítéli a jólétit? Mert pontosan tudja, hogy a jólétit egyrészt nem tudná elérni teljes egészében, bár lehetne közelíteni hozzá az országot, de ahhoz neki is erőfeszítéseket kellene tenni amit nem akar. Ezért inkább marad a full munkaalapú, ami adja magát. Olcsó munkaerő = jönnek ide a cégek = van munkahely, de mégis mindenki szarul él, mert az olcsóságunkra helyeztük a hangsúlyt.