Ti se ismertek már rá erre az országra? Hova jutottunk 2003 óta? Visszafelé megyünk az időben?

"Én is kb. 2003-ra lőném be a "Magyarország aranykora" időszakot saját emlékezetemből."

A Hunaydiak idejében volt az aranykor és amikor az ország partját 3 tenger mosta. Az egész XX.század feletős

"kb. 2003-ra lőném be a "Magyarország aranykora" időszakot saját emlékezetemből"

Szelektív a memóriád!

50ezer volt a minimálbér

Ehhez jött a sávos adózás

650ezer/év 20%

650-1350ezer/év 30%

1350ezer/év felett 40%

Marha jó volt!

Aki havonta többet keresett 5000 forinttal mint a minimálbér egyből 30%-os sávba esett!

Nesze sánta itt egy púp!

De, ráismerek. Erre számítottam. Már 1989-ben is. Pontosan nem tudtam volna megmondani, mikor és miben milyen arányban, de hogy generálisan romlik, azt nem volt nehéz megállapítani.

Hogy miért? Annak sok oka van, és egy hosszabb előadás se vinne előbbre. Egyfelől szakszerűnek kéne lennie, másfelől akarni kéne megérteni legalább a nagy többségnek.

Egy ország minőségét első körben a vezetése határozza meg, mert ott vannak a cselekvési, irányítási lehetőségek, ott a célok kitűzése, a megvalósítók meghatározása. Második körben azonban az ország társadalmának minősége határozza meg, miféle vezetőket választ, mennyire ellenőrzi tevékenységüket.

Nem az a kérdés, hogyan lehet tökéletesen csinálni. Tökéletesen nem lehet, mert az ember tudása véges, tehát néha rosszul dönt, hibázik. Az igazi kérdés az, észreveszi-e ezt, akarja-e és tudja-e kijavítani. Ez az ország egyelőre rosszul választott, és a hibás döntéseket nem akarja észrevenni. Tehát nem is érti.

A munkáshatalom szép dolog, de ott is az volt a baj, kevés igényelni, érteni is kéne hozzá. Na ez hiányzott. Azóta is. Hozzájött ehhez azóta az értés feltételeinek eltörlése. Most már csak a csoda segíthet.

Egyébként nem a 2000-es évek eleje volt az aranykor. Azt csak néhány ember érezhette. Ahogy néhány korábban is érezte, és kérdezd Mészárost, az idei év (is, meg a tavalyi is) nem a legfényesebb aranykor-e. Számára az.

Ez egy lefelé tartó folyamat hullámvölgyekkel és hullámhegyekkel. A környezetünk azért húzott el, mert rájött, sodródni kell az árral. Az ugyan nagyon rossz, de árral szemben sokkal rosszabb. Amikor az ember "evez", látja a helyi örvényeket, a kis megugrási lehetőségeket. Minden azon múlik, az örvények sorába evez be rendszeresen, netán a visszafelé folyásba (limánynak hívják), vagy meglovagolja a kis megugrásokat. Lehetőleg minél többet. A szlovákok pldául sok örvény (Mečiar) után a megugrásokat keresik. Haladnak is. Aki kimegy oda, láthatja saját szemével.

Érdekes, én nem látom ezeket a visszafejlődéseket.

Én csak azt veszem észre, hogy többet keresek, megbecsülnek a munkahelyen, és hogy tömve vannak a boltok a vásárlókkal.

Az egy baromság, hogy ki hagyott le, ki nem. Miben?

A lengyeleknél jobb lett a privatizáció, a csehek mindig is előrébb voltak. A szlovákok az autóiparnak köszönhetik elsősorban.

Szóval, aki az okokat keresi, az menjen vissza a privatizáció idejére.