1848-ban mi volt a különbség az arisztokrácia és a köznemesség között?

Az arisztokrácia jóval vagyonosabb volt, illetve több születési előjoggal rendelkeztek, mint a köznemesek. Konkrét példával a 19. században a tágabb értelemben vett dzsentri szerényebb vagyonú csoportját alkották a köznemesek (legfeljebb 200 holdnyi birtokkal), a század második felében pedig a dzsentri réteg gerincét. Elenyésző részük rendelkezett több száz holdas földdel, bár nem volt lehetetlen ennél többet szerezni, 1-2-nek a vagyona elérte az ezer holdat is. A dzsentri a földnélküli nemeseket jelenti: nemesnek született, de vagyonát elvesztette és rangján kívül nem sok maradt neki. Többnyire katonák, hivatalnokok, jogászok lettek.

Velük szemben az arisztokrácia az ezer holdon felüli birtokkal rendelkező és 2000 korona egyenes adót fizető személyeket jelenti, ezidő tájt mintegy 2000 fő. Közülük a leggazdagabb 270 több mint 8 millió hold földet birtokolt ( ez kb 46 ezer km2, a mai Magyarország területének kb 47-48%-a ). Az arisztokrácia 1848 környékén Magyarország ( mármint Nagy-Magyarország ) területének 27%-át birtokolta.

Az 1600-as évektől 1848-ig kéttáblás vagyis kétkamarás országgyűlés volt. A főtábla (főrendi tábla, felsőtábla, felsőház) tagjai a főnemesek ( arisztokrácia ) és főpapok (érsekek és püspökök) voltak, születésüknél illetve hivataluknál fogva. Az alsótábla (kamara, képviselőház) ülésein a köznemesi, papi és polgári rend képviselői üléseztek: a nemesi vármegye választott képviselői, a szabad királyi városok küldöttei és a káptalanok képviselői.

Az alsótábla választott küldötteire a teljes választókorú népesség mintegy 10%-a szavazhatott (5% megyei nemesség, 5% szabad királyi városok lakói). A nemesi küldöttek (1 követ/vármegye) megválasztására a megyei küldöttválasztásokon, hosszas, zajos kortes hadjárat után a vármegyeházán került sor.

Tehát a köznemesek az alsó tábla ülésein vehettek részt és ott is csak választott képviselők ülhettek, míg a felsőházban ülő arisztokratáknak születési előjoga volt az ország politikai életébe való beleszólás.