Érett a magyar társadalom a királyság visszaállítására, ha úgyis annyian sokallják és elegük van a pártokból és a politikusokból?
A sok haszonleső és haszontalan párt és politikus helyett, valamint az ország és a társadalom felemelkedése érdekében kívánatos lenne a királyság államformájának visszaállítása hazánkban. Ehhez a magyar trónra lehetne hívni valamely külföldi uralkodóház férfi- vagy akár női leszármazottját.
De vajon érett-e ehhez a magyarság? Ha igen, ha nem, miért? Megszavaznák-e az államformaváltást? Egyáltalán, lenne-e értelme erről szavaztatni a tudatlan, elbutított népet, ha egyszer 1946-ban is a megkérdezésünk nélkül lettünk köztársaság?
válasza:#9.: "a szokottnál is hülyébbek az emberek"
Mindenki magából indul ki, éretlenke.
Nekem vannak elképzeléseim az ország és a nemzet rendbetételére, de egyesek ezt csak a rájuk jellemző hülyeségekkel hárítják el, ahogy úgy látszik, te is.
Nyugodtan szellemeskedjetek meg viccelődjetek tovább - van még hová fejlődnötök etéren.
válasza:Akkor alakíts egy legitimista pártot, és koronáztasd meg magad, ha ilyen "remek" megoldásaid vannak az ország jólétét illetően. És ha találsz elég őrültet, aki meg is választ.
De a külföldi hercegeket ne akard újra a magyarok fejére ültetni. Köszönjük, volt benne részünk!
#13.: "alakíts egy legitimista pártot, és koronáztasd meg magad"
Jó, majd leszek én a király, ha nincs más normális jelentkező.
"De a külföldi hercegeket ne akard újra a magyarok fejére ültetni. Köszönjük, volt benne részünk!"
Na mesélj, milyen külföldi származású uralkodóink okoztak a magyarok fejére ültetve károkat az országnak? Nagy Lajos? Károly Róbert? Vagy kik?
Attól, hogy külföldi, még lehet belőle jó magyar, még államfő is. És a magyarok között is akad bőven hitvány, aki nem méltó a posztjára.
válasza:Ha mégis összejönne az álmod, melyik példát vennéd alapul, melyik királyság számodra a "mérce"?
-Jordánia, Thaiföld, Szváziföld, Spanyolország, Dánia......?
#15.: A magyar királyságban az uralkodó lenne a hadsereg főparancsnoka, törvényeket hozhatna és ellenjegyezhetné az Országgyűlés által hozottakat, személye szent és sérthetetlen lenne.
Rád bízom annak kibogarászását, hogy ez hasonlít-e valamely más királyságra és ha igen, akkor melyikre.
válasza:
válasza:Kedves Kérdező,
Ferenc József, IV. Károly, Horthy nem reprezentatív államfők voltak, mint a spanyol, dán uralkodók, az összes előjogukkal éltek (a magyarság kárára), de egyikük sem hozhatott törvényt az Országgyűlés nélkül. A király csak az újkorig hozott törvényeket, utána minden, amit király kiadott, nem törvénynek, hanem törvény erejű rendeletnek vagy pátensnek számít. A rendeleti kormányzás az abszolutizmusok sajátja. A magyar nemesség mindig elutasította az abszolutizmust.
Azt nem is említem, hogy 1848 óta 'felelős kormány' van, ez azt jelenti, hogy a végrehajtó hatalmat meg kellett osztania az uralkodónak a miniszterelnökkel és a miniszterekkel. A miniszterelnököt ugyan ő tetszése szerint nevezte ki, de olyan személyt kellett állítani a kormány élére, aki el tudja fogadtatni az Országgyűléssel a törvényeket.
Az abszolutista királyoknak általában addig volt tekintélyük, amíg el nem fogyott a közpénz. Érdekes módon, amikor elfogyott a közpénz, akkor mindig összehívták a parlamenteket, jogosítványokat adtak egyes rendeknek, hogy az adókat lenyomják a nép torkán.
Az első angol alkotmányos monarchiának alapelve - a közhiedelemmel ellentétben - nem az volt, hogy az uralkodó csak van, de nem kormányoz, hanem az, hogy a parlament beleegyezése nélkül egy fillérrel sem rendelkezhet az uralkodó.
#18.: "Az abszolutista királyoknak általában addig volt tekintélyük, amíg el nem fogyott a közpénz. Érdekes módon, amikor elfogyott a közpénz, akkor mindig összehívták a parlamenteket, jogosítványokat adtak egyes rendeknek, hogy az adókat lenyomják a nép torkán."
És a Magyar királyságban ez mennyiszer fordult elő?
Én inkább ilyen nézőpontból szemlélem a királyság hasznát a köztársasággal szemben (ami ugyancsak fogyaszthatja a közpénzt):
Hogy soha többé ne történhessen ilyen Magyarországon, ahhoz többek között a királyság visszaállítása a garancia:
"a vesztes I. világháború után, amikor a nemzetiségi vágyak mellett a frontról a nyomorba hazaözönlő katonák zendüléseit is több helyen fegyveres karhatalommal kellett leverni, majd a társadalmi feszültségek és a nélkülözés miatt a polgári, illetve a tanácsforradalommal kellett szembenézni, az egységet jelképező, tekintélyes vezető nélkül maradt az ország."
Ugyanakkor Romániában:
"ezt az egységet, a pártküzdelmek ellenére, úgy ahogy, de mégiscsak képviselte a királyi pár."
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!