Miért mondják sokan azt, hogy a kapitalizmus jobb mint a kommunizmus?

"Ja, hogy ezt szerinted meg kéne köszönni a kapcsi tulajdonosoknak, hogy pénzt adnak a melósoknak a munkájukért"

Nem muszáj nekik dolgozni. Mehet a melós vállalkozónak, sokkal többet keresni, mint valaha tudna a "kapcsi tulaj" alatt.

A többség mégsem teszi. Miért is?

A "társadalmasított" rendszerekkel nekem az a bajom, hogy ami mindenkié, az valahogyan senkié, mert mégis gazdátlan. Nézz meg rengeteg önkormányzati tulajdonban lévő területet, áll rajta a gaz.

Nyilván vannak modellek, amik működnek, mégis azt látom, hogy a profit a fejlődés motorja, mert abból lehet költeni a fejlesztésre, és az is motiválja az egészet.

Ha minden dolgozó vállalkozó lenne, az lenne maga a szocializmus. A dolgozóké lenne a cég, a dolgozók lennének a saját munkahelyük tulajdonosai. Van ilyen egyébként, és az egyesületek is így működnek (általában eredményesebbek is, mint a magánkézben levő klubok).

Ha az önkormányzatot rosszul működtetik, akkor rosszul is fog kinézni az önkormányzati tulajdon. Ha meg jól működtetik, akkor meg jól fog kinézni, lásd az ÖBB és a MÁV közötti különbségeket, és a szociális lakások is valahogy jobban néznek ki, mint Magyarországon a legtöbb magánkézben levő lakás. Attól függ, hogy működtetik. Ugyanez a magáncégekre is igaz. Ha rosszul működtetik, rosszul fog működni, és magáncégek azért lényegesen gyakrabban fuccsolnak be, mint államok vagy önkormányzatok, emellett érdekes módon minden válság idején az államhoz mennek mentőcsomagért tartani a markukat.

A kapitalizmus legfőbb gondja az, hogy nagyon kevés embernek vannak tulajdonosi jogai, nagyon kevés ember érdekei érvényesülnek, és ez ellentben áll az emberiség érdekeivel. 12 év alatt a második világválság már nagyon komoly jeleit mutatja ennek, és ezek még mindig semmik nem voltak ahhoz képest, amit a klímaválság fog okozni, ha továbbra is csak egy maroknyi ember profit-érdekeltségei határozzák meg a folyamatokat.

A profit önmagában csak annyit jelent, hogy drágábban adunk el, mint amennyiből termelünk. Egy magáncég csak így tud talpon maradni. A probléma a tulajdonosi jogok koncetráltsága - ami miatt maga a profit is koncentrált módon oszlik el -, így hiába adott hangot annak rengeteg elemző már jócskán 2008 előtt, hogy ebből összeomlás lesz, a döntésekre csak néhány tulajdonos és az általuk felhízlalt top-menedzserek voltak hatással. Bedöntöttek mindent, aztán mint akik jól végezték a dolgukat, szaladtak az államhoz tartani a markukat mentőcsomagért.

Most ugyanez következett be. Néhány líbling-iparág tulajdonosai miatt tavaly nyáron túl korán történt meg a nyitás, újra el is szabadult a járvány. Sőt, már jóval március előtt le kellett volna zárni a határokat, amiről a síparadicsomok tulajdonosai hallani sem akartak. Ezzel persze önmagukat is lábon lőtték. Azáltal, hogy elszabadult a járvány, így aztán sokkal nagyobb árat kellett nekik is fizetniük annál, mint amit akkor kellett volna, ha néhány hétre-hónapra bezárunk mindent, elül a járvány, majd minden mehetett volna tovább. De ez rövid-távon áldozatokkal járt volna, amiről egy kapitalista soha nem akar hallani. Kizárólag a rövid-távú, pillanatnyi, azonnali nyereséghajkurászás határozza meg a rendszert, és egyetlen pillanat erejére nem tudnak ettől elszakadni, amivel a saját, hosszú-távú érdekeivel, és persze az egész emberiség érdekeivel is szembe mennek. Amíg csak néhány ember rövid-távú profit-kilátásai határozzák meg a folyamatokat, akik képtelenek egyetlen pillanatra is a rövid-távú profit-kilátásaikat a társadalmi érdekek javára hátrébb sorolni, addig ki vagyunk téve az egyre súlyosabb válságoknak, és ez a klímaválság miatt is egyre égetőbb kérdés.

Nagyon kevés ember akarata érvényesül ebben a kapitalizmusban, akik persze csak a saját nyerészkedésüket tartják szem előtt, és ahogy azt láthattuk, mivel képtelenek áldozatokat hozni a pillanatnyi profit-kilátásaik rovására, a saját, hosszú-távú kilátásait is romba döntik. A klímaválságról is azt gondolják, hogy majd elbújnak előle valami elefántcsont-toronyba, de nem fognak tudni. És akkor nézzük meg, hogy az említett ÖBB milyen klímavédelmi beruházásokat végez, és nézzük meg, mit művelt a Volkswagen (emissziós botrány)...

A kapitalizmus bizony rossz. A minap beszéltem például egy líbiai egyetemistával, aki szerint "ha bárki azt hiszi, hogy a kapitalizmus jobb a szocializmusnál, nézze meg, hogy nézett ki Líbia a Kadhafi-korszakban, és hogy néz ki most". Na igen.

A kommunizmussal az a gond, hogy az egyéni kezdeményezést korlátozza teszi, így kevésbé innovatív. A szocializmus viszont jól működik, az általad példaként felhozott TB kiváló példa. Jól megadóztatni a gazdagokat, ezáltal létrehozva olyan társadalmi projekteket, közszolgáltatásokat, amelyek az egész társadalom érdekében állnak. A járvány alatt be is bizonyosodott, hogy a kapitalista egészségügy nem működne. Ki engedhetné meg magának, hogy hetekre-hónapokra igénybe vegye egy profit-orientált egészségügy szolgáltatásait? A gatyája rámenne mindenkinek, a társadalom leggazdagabb néhány százalékát leszámítva. Tehát igen, kellenek a nagy társadalmi projektek, a társadalmasított megoldások, közszolgáltatások.

#34

Tipikusan kisarkítod sajnos. A kapitalista rendszer nem azt jelenti, hogy semmilyen állami tulajdon nem létezik benne, pláne stratégiaiak, mint pl. az egészségügy.

Ha jól megadóztatod a gazdagokat, ők úgyis megtalálják az adóelkerülés módjait. Semmi értelme ilyen "ellenségesen" viszonyulni hozzájuk, és az általuk megtermelt pénzből aránytalanul nagyobb részt levenni, mint a kevésbé tehetősekéből.

Sokkal jobb, ha ösztönzöd őket arra, hogy társadalmi projekteket támogassanak.

Hozzáteszem, az állami egészségügy olyannyira nem kapitalista - mitől is lenne az? -, hogy amikor Bismarck próbálkozott ilyesmivel - persze elég csökött formában, ahogy a nyugdíjrendszere sem volt általános, 65 évtől lehetett igénybe venni, miközben Németországban a születéskor várható élettartam kb. 40 év volt... -, az ellentábor rögtön szocialistának is kiáltotta ki, ami persze Bismarck-ot nem zavarta. Szitokszónak szánták, miközben dicséret volt ez neki.

[link]

Ami az adórendszert illeti, csak a progresszív adóztatásnak van értelme. Ellenkező esetben a társadalom többsége nincs beljebb. Pont az a lényege az egésznek, hogy az emberek olcsóbban juthassanak hozzá szolgáltatásokhoz, mint amekkora áron ahhoz egy kapitalista szolgáltatónál jutnának, ez pedig akkor valósul meg, ha a gazdagokat nagyobb arányban adóztatják meg, mint a többieket.

Sindelar, te valami abszolút steril és elvonatkoztatott eszmékre hivatkozol.

Amit ma kapitalizmusként ismerünk, az valahol a kapitalizmus és a szocializmus egyfajta keveréke, elegye.

A kommunizmus szintén nem létezett vegytiszta formában, mert addig nem sikerült eljutni. Erőszakmonopóliumba torkollott mindenhol, és előbb-utóbb felszámolta önmagát.

"Pont az a lényege az egésznek, hogy az emberek olcsóbban juthassanak hozzá szolgáltatásokhoz, mint amekkora áron ahhoz egy kapitalista szolgáltatónál jutnának"

Hogy micsoda? Nem hallottál még a kereslet-kínálat görbéről és árversenyről?

38: pont hogy nem. Éppen hogy arról írtam, hogy nagyon kevés országban van már vegytiszta kapitalizmus. A kapitalizmus az volt, ami az eredeti tőkefelhalmozódástól kezdve (persze sokáig feudális elemekkel) kb. a 20. század közepéig tartott. Aztán a szocialista/szociáldemokrata pártok legálisak lettek, és elkezdték kiépíteni a közszolgáltatásokat (van, ahol már korábban, lásd Németország, Ausztria, skandináv országok, Oroszország stb.).

Vegytiszta kapitalizmus már nem nagyon van. Az USA talán, bár a Social Security-t már ott is rég bevezették. És ott is szocializmust kiáltott az ellenzék, Roosevelték meg abban a helyzetben voltak, mint Bismarck. Szocializmus? Igen. Problem? Értelmetlen szitokszóként használni olyasmit, ami pozitív.

38, ennek épp az ellenkezője igaz, a "kapitalizmus" szót használják ma már nagyon tág értelemben, ami már nem kapitalizmus, mert tele van szocialista elemekkel, hol többel, hol kevesebbel. Ezt a kifejezést amerikai és kelet-európai diskurzusokban hallani már inkább, szerintem már egy meghaladott kifejezés.

39: Országos 1. helyezett voltam elméleti közgazdaságtanból. :) Amit írsz, annak semmi köze a közszolgáltatásokhoz. A közszolgáltatások nem kereslet-kínálat alapján működnek - a BKV-bérlet árát sem a kereslet-kínálat határozza meg -, hanem kötött árakon, vagy sok esetben nincs is ár, csak költség, amit a költségvetésből fedeznek. Szóval, értelmetlen, amit írsz.