Hogy is működik az ellenzéki összeállás?

Közös lista lesz (de nem lettek egy párt), senki nem tudja majd megmondani, hogy %-ot kaptak volna az egyes pártok. Már ha megvalósul Gyurcsány mesterterve.

Amúgy az egyéni körzetek a legfontosabbak, az ottani győzelmek döntik el inkább a küzdelmet.

"Biztos hogy nagyon buta kérdés és hülyének néztek....."

Ahogy mondod!

"Ha elmegy valaki jövőre szavazni, és mondjuk a momentumra szavaz, azzal a jobbikot hogy támogatja, vagy fordítva?"

Pártok indulhatnak együtt, közös listán, így nem a momentumre szavazol, hanem a momentum-jobbik-dk-stb közös pártlistára.

Együtt számolják a szavazatokat, ahogy pl. a fidesz esetében fidesz ÉS kdnp pártokról beszélünk.

"Ezekből az összeállt ellenzéki pártokból most egy nagy párt lett, és a dk, momentum, jobbik, párbeszéd, lmp, stb-re letett szavazatok mind egy helyre mennek?"

Egy helyre mentek, de nem lettek egy párt.

"lenyomják a fidesz 49-ét, vagy ugyanúgy külön külön értetődőek? Ha az utóbbi, akkor mi értelme hogy ennyi ellenzéki párt van?"

Az utóbbi, tehát együtt értékelődik ki.

És normális esetben azért van több párt, mert az emberek többféleképpen látják a világot.

Tehát most oké, hogy a momentumlmp közös listán lesz, viszont a programjuk valamennyire eltér egymástól, mivel más irányt képzelnek el.

Ezek az irányok megjelennek a társadalomban is, csak jelenleg egy olyan unfair választási rendszer van, ami rákényszeríti őket, hogy együtt induljanak, hogy az országot megmentsék a pusztulástól.

Nyilván eltörpül egy momentum-lmp ellentét a fideszes irányhoz képest, és ezért álltak össze.

"Akkor nem az lenne az ellenzéki pártok érdeke, hogy minél kevesebb pártjuk legyen, hogy egy párt minél több százalékot kapjon és legyen esélye legyőzni a fideszt?"

Igen, de mi van, ha nincs olyan párt, amiről úgy érzed, hogy téged képviselne? Akkor szoktak új pártot alapítani, hogy ők képviseljék azt az irányt.

Pl. a zöld politika az lmp előtt nem volt, ezért hozták létre.

"Ha jól értem. Így viszont az nem tiszta, hogy hogy fogják egymás között lerendezni, ha mindegyik párt "hatalomra" kerül?"

Koalíciós kormányzásnak hívják. Lerendezni pedig valószínűleg kompromisszumokkal fogják.

"Pl a dk és a jobbik teljesen más dolgokat támogatnak, ha mindkettő hozhat törvényeket abból mi lesz?"

Nem párt hoztörvényt, hanem a parlament.

Pl. ha a dk-sok benyújtanak egy törvény javaslatot, akkor annak a parlamentben egy bizonyos százalékot el kell érnie. A parlamentben ott vannak a jobbikosok is, így adott esetben ők is meg tudják akadályozni egy törvény elfogadását, ha nem szavazzák meg.

És erre mondtam, hogy kellenek kompromisszumok, nyilván olyan törvényt kell majd hozni, amit támogatni tud a parlament többsége.

És ezért írtak amúgy egy minimumprogramot, amivel elvileg minden párt egyetért, így lesznek olyan elképzelések, amiket a jobbikos és dk-s is támogatni tud.

Ok, ha kiskorú vagy, akkor előfordulhat, hogy a legjobb szándékod ellenére sem vagy tisztában a dolgokkal.

Amit te "összeállásnak" mondsz, az valöjában öszzefogás, ahol különböző felfogású pártoknak azért kel összefogniuk mert a fidesz által teljesen eltorzított választási törvényt csak így lehet kivédeni.

Amikor majd az "összefogás" kormányon lesz, visszalehet állítani a normális viszonyokat, ahol igazságos körülmények között mérettteheti meg magát minden párt.

Kérdező

A parlamenti választáson indulhatnak pártok IS és közösen több párt IS (meg egyéb szervezetek is, amiket párt-ként értek most). Az indulásnál vannak az egyéni körzetek - 106 db az országban. Itt személyek indulnak akiket valaki jelöl. A jelölő szervezet lehet egy civil szervezet, egy párt vagy akár indulhat függetlenként is. Ilyenkor a jelölő szervezet lehet egyedül, de összeállhatnak mögötte sokan is, ez csak arra az 1 személyre, az ő jelölésére érvényes. A legutóbbi időközi választáson pl. BíróLászlót együtt jelölték a PÁRBESZÉD, MSZP, DK, MOMENTUM, LMP, ban holott korábban, a 2018-as választáson még csak a jobbik jelöltje volt. Sóváriné Bukta Erika meg a dk külön jelöltje volt - holott most ők is benne vannak a közös ellenzéki összefogásban. Tóth Ádám meg függetlenként indult -egy párt sem állt mögötte.

Tehát a 2022-es választáson is majd mind a 106 körzetben külön lesz jelölt személy és lehet hogy az egyik helyen közös jelöltje lesz az összefogott ellenzéki pártoknak, máshol meg csak egy párt fogja jelölni, vagy kettő.

Emellett van 93 mandátum amit listás szavazással lehet megszerezni. Ehhez a pártok és szervezetek először listát kell állítsanak. Vagyis amelyik pártnak van a 106 egyéni körzetből legalább 70-ben jelöltje (akkor is ha nem egyedül jelöli), azok állíthatnak listát, ahová olyan politikusokat is tehetnek akiket egyéni körzetben nem indítanak. Ezért szavazol 2 papíron. Az egyiken a személyt választod ki, aki lesz ott a körzetben a parlamenti képviselő, a másikon meg azt a pártot vagy pártszövetséget választod, amelyik neked tetszik. Ezeket a listás szavazatokat összeadják már az egész országban és a listáról annyi képviselő jut be a parlamentbe amennyit a szavazatszám lehetővé tesz.

A mostani ellenzéki összefogás eddig 6 pártja egy közös listát fog állítani. Vagyis a szavazólapon majd ezt fogod látni (ha nem csinálnak maguknak valami külön nevet addig): DK, Jobbik, LMP, MSZP, Momentum, Párbeszéd. Ha erre húzod be az X-edet, akkor az ő listájukról juttatsz be valakit a parlamentbe. A listákat majd nyilvánossá fogják tenni és a legelsőtől kezdve sorban kerülhetnek be. VAgyis ha a végén a szavazatszámok szerint a listáról 17 képviselő mehet a parlamentbe akkor az sorrendben az első 17 lesz és a lista 18. helyén levő ember már nem.

A fidesz-kdnp már így indul 2010 óta a választásokon, a jelöltek többségét is közösen állítják és egy közös listájuk van. Így tudja mindenki, hogy ha a kdnp-re szavaz akkor azzal a fideszre is szavaz. Most majd a másik oldalon is meg kell érteni, hogy mivel közös listán indulnak ezek az ellenzéki pártok akkor ha az lmp miatt szavaz a listára akkor is megszavazza az mszp-s meg dk-s jelölteket is a listáról és mszp-sként is megszavazza a jobbikos jelöltet is képviselőnek.