Egy bűnügyi osztályvezető mit szól ahhoz, ha a nyomozó nem tud felderíteni egy ügyet?
A rendőrségen a bűnügyi osztályon a nyomozóknak a felettese mit szól, ha a nyomozók néha nem tudnak felderíteni egy ügyet vagy ahhoz, ha egy embert sokat idéztek be, de soha nem tudnak belőle elkövetőt csinálni?
Ilyenkor hogy reagál az osztály és/vagy alosztályvezető?
Azt hallottam nagyon sok mindent elvárnak a nyomozóktól, hogy oldják meg.
válasza:De megpróbálja az, mert az ügyészség számonkéri.
Mondjuk amíg a rendőrség ismeretlen tettes ellen nyomoz és nincs elkövető, addig alig van a rendőrség és az ügyészség között kapcsolat.
Ha ismert az elkövető, onnantól szorosabb a kapcsolat a rendőrség és az ügyészség között.
Amíg ismeretlen a tettes, addig a nyomozók felettese kéri számon, hogy mit produkált az embere.
válasza:
A nagy ügyeket a Megyei R. főkapitányság csinálja, a városi kapitányság és a kis örsök pedig a kisebb ügyeket. Hidd el, hogy kisebb ügyekben is van munka. Foglalkoznak azok egy sima kis rongálással sőt foglalkoznak még egy 100 forintos csokilopással is, ugyan utóbbi szabálysértés, de ha elkapják a tettest, akkor nem 100 forint büntetést kap hanem kb. 30 ezer forint pénzbirságot.
Nade, azt nem tudom, hogy ami dolgokat nem tud megoldani egy nyomozó, arra a felettesei mit reagálnak? Ez a kérdés, biztos, hogy aki sorozatosan nem tud felderiteni ügyet, azt előbb utóbb elküldik.
válasza:Egy bűncselekmény felderítésére az erő, eszköz igényeket a nyomozási terv határozza meg.
Minél komolyabb, társadalomban nagyobb felháborodást keltő egy bűncselekmény, annál több erő, eszköz van hozzárendelve a nyomozási tervben.
Vagy ha már fel van derítve a feltételezett elkövető, akkor is a vizsgálat erő, eszköz keretét a vizsgálati terv határozza meg. (Ahol pl. arról kell dönteni, hogy beidézzenek-e a világ másik feléről egy tanút, fizesse-e ennek a félmilliós költségét az Államkincstár. Ha a nyomozást követő bírósági eljárás végén a terheltet elítélik, akkor ő fizeti ki ezt is bűnügyi költségként, vagy legalábbis leüli, közben dolgoztatják.)
A gyakorlat az, hogy piti bűncselekmények felderítésére, vizsgálatára alacsony az erő, eszköz keret, nem is azért szúrják le a nyomozókat, vizsgálókat, ha ilyenekben nincs mindig eredmény, mert ezek a társadalomban nagy felháborodást sem keltenek.
Ha a nyomozóhatóság tudja a gyanúsítottról ránézése (szinte 100%-os valószínűséggel), hogy sáros, a tárgyi bizonyítékok 90%-ban valószínűsítik, hogy pl. egy lopásnak ő az elkövetője - de ezt kétségen kívül nem bizonyítják - akkor az a taktika, hogy a gyanúsítottat azzal őrlik fel, hogy évekig elhúzzák a büntetőeljárását, kerüljön ez neki jó sok időbe és pénzbe, közben meg had idegeskedjen, hogy mi lesz vele, az is rosszat tesz az egészségének.
Utolsó.
Okosan leirtad.
Viszont, ha még ismeretlen tettes ellen nyomoznak, legyen az egy piti ügy, de a nyomozó tudja, hogy sáros, de nincs ellene tárgyi bizonyíték, pl kamerafelvétel vagy ujjlegyomat, de úgyis tudja a nyomozó, hogy ő az elkövető, akkor olyan esetben tanúként tudják csak idézni, és a nyomozó ki tudja szedni belőle, hogy ő volt és máris gyanusított. Ha viszont mégsem tudja, akkor tanúként kihallgatja, majd a történet végén váltakozó sorrendben több kérdést tesz fel neki, és ha erre mindre tud válaszolni hibátlanul, akkor többet nem idézik, inkább feladják. Ilyenkor is évekig húzódik, mert lehet egy év múlva újra beidézik tanúként, hogy mndja el ugyanazt mint egy éve vagy ez csak akkor van amit leirtál, ha már először közlik.a gyanusítást és gyanusított az illető?
válasza:Ha túl jól emlékezik tanú arra, hogy hol volt x hónap, napja y időpontban, az már eleve figyelemfelkeltő vagy ha pl. ügyvédet visz. Tök mindegy hogy mit mondd, kiolvassák a rezdüléseiből (mikor, milyen közlésre rezdül), hogy sáros-e, ha igen, akkor miben.
Vagy például évek óta már az okostelefonosokban EU-s Galileo műholdrendszer vevője van, amit ki sem lehet kapcsolni, egy helyiségen belül is centiméterre megmondja, hogy hol volt a tanú (ha nála volt az okostelefonja.) Az megint sok mindenre utalhat, hogy mikor tette le/kapcsolta ki, mikor vette újra magához.
Gyanús tanút akkor szoktak sokszor beidézni - felőrlésül, gyakran elszólják magukat, magabiztossá válva, hogy okosabbak a nyomozóhatóságnál - ha ez nem kerül az Államkincstárnak sokba. Az még aprópénz, ha csak országon belül pl. 250 km-ről kell beidézni tanút (20 ezerből bőven megvan), de az már nem, ha akárcsak Londonból.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!