A rendőrségnek jelenthetem, ha egy rendőr otthon veri az élettársát?

“ De ezt simán jelenteni kell, egy ilyen ne legyen rendőr sőt tök mindegy mi a foglalkozása.”

Jelenti és? Mi fog történni?

Beidézik a nőt aki közölni fogja, semmi ilyen soha nem történt, néha vitáznak de soha nem bántotta, soha nem történt hasonló sem. Ekkor pedig jön a fordított szitu ugye a rágalmazás, hamis vád.

Mivel az egyetlen “sértett” egyértelműen elmondja, hogy a bejelentő által elmondottak hamisak, így akit megvádolt szépen feljelentheti. Hatalmas ötlet tényleg.

Így van. Ha bántalmazza a feleségét, az testi sértés, BTK. 164§. Mivel a rendőr hivatalos személy, ez a tény minősítő körülményként értékelendő, tehát súlyosabb büntetést kapnak, mint alapesetben.

Ügyvédként én sem ajánlom a feljelentést helyette, mert ha ő letagadja, az tényleg hamis vád lehet, és ellened indul büntetőeljárás.

Egy ügyvéd

"Akkor joggal gondolhatja bárki, hogy rendőrök is magánéletben sem különbek más bűnözőnél."

Jó reggelt kívánok, kérdező!

Ez eddig nem volt világos számodra ezek szerint.

A rendőr nem bűnöző, de ugyanolyan "gyarló" ember szolgálaton kívül, mint a többi átlagember.

Ennélfogva nagyjából ugyanazokat a hibákat is követi el....veri otthon az asszonyt, iszik, kártyázik, seggfej f@sz a gyerekével, adósságai vannak........etc.

Mindezt azért, mert sz@r az élete, és már nem tud - vagy nem akar - tenni ellene.

Nem így tervezte, de ez lett.

Ki kell valakin töltenie a világ elleni dühét. És kézenfekvő, hogy a saját családja lesz az.

Miért?

Mert bárki más visszaütne.....kőkeményen és már az első alkalommal.

Az ügyvédnek üzenem, hogy a testi sértést bizonyítani is kell... a rendőr tudja, hogy kell úgy megverni valakit, hogy orvosilag ne legyen nyoma.

Az meg egy k----va nagy f@szság, hogy szolgálaton kívül is etikus és kifogástalan életet kell tanusítani a rendőrnek.

Valóban ez az előírás, de az élet nem ilyen.....

Mondja ezt az, akit nem ért soha igazságtalanság, és minden sikerült neki elsőre....akinek tényleg bejött az élet.

Na az lehet, hogy tud kifogástalan életet élni. De a legtöbb ember nem ilyen.

Ahhoz neked, konkrétan semmi közöd, hogy otthon valaki veri a felelségét, élettársát.

Hacsak nem kér segítséget tőled valamelyik.

Ha beleavatkozol abba, ami nem rád tartozik, te ütöd meg a bokád....

“ Ha beidezik pont hogy elmondja hogy ilyenek történnek”

De miért mondana el? Ha elakarná mondani akkor bemenne feljelentést tenni. Ha nem megy be feljelentést tenni nem akar eljárást.

“Gondoltam én jelentem, mert már minket is zavar.”

Akkor hívd ki, amikor legközelebb is csinálja. Mondd, hogy nem bírjátok már a cirkuszokat, sikoltozást, kiabálást, hallhatóan verést. Vedd fel, amikor cirkuszol.

Sokra nem mennél, kérdező!

volt dolgom családon belüli erőszakkal.... éppen elégszer.

Az esetek többségében nem jut el feljelentésig az ügy. De, ha el is jutna, az se érne semmit.

A megfélemlített (megvert) élettárs - házastárs nem mer, vagy nem is akar feljelentést tenni.

Részben azért, mert nem bízik a rendszerben, hogy érdemben tudna segíteni (ez egyébként sajnos jogos is), másrészrészt sokszor az áldozatok - általában tévesen - önmagukat hibáztatják a kialakult helyzetért.

Feljelentés mellé bizonyítékok is kellenének. Ha nincs látlelet, ami bizonyítaná 8 napon túl gyógyulú sérülés esetén a súlyos testi sértést, akkor szinte lehetetlen.

(ilyenkor az orvosnak hivatalból kötelessége a feljelentés megtétele).

Ha nem ez a helyzet - és sokszor ez van - akkor "csak" könnyű testi sértés, ami magánvádas, ez csak feljelentés esetén indúlhat, ami nincs, vagy nem lesz.

Az (ideiglenes) megelőző távoltartás nem igazi "orvossága" a dolognak, már ha eljut odáig a dolog, hogy a bántalmazott jelenti az bántalmazást.

Ha letelik a távoltartás időtartama, (az ideiglenesnél ez midössze 72 óra) minden kezdeődik előről + bosszút is lehet állni a távoltartásért (ilyet is láttam.....)

A megoldás rendszerszintű lenne egyrészről (szigorúbb jogkövetkezmény), másrészről felelősebb emberi viselkedés (tolerancia) a másikkal szemben - de ez nem jogi kategória.